Promóciós célra megrendelt termékek

Kérdés: A társaság fényforrások, lámpatestek forgalmazásával foglalkozik. Az anyavállalat az új termék bemutatása céljából a promóciós célra megrendelt termékeket számlázza leányvállalata felé. A magyar társaság az így behozott termékeket marketingcélból juttatja el üzleti partnereihez. Az egyedi értékük alapján az 5000 forintot nem meghaladó termékekért ellenértéket nem számít fel. Tekinthetők-e az üzleti partnerek részére átadott termékek árumintának 2010 előtt, illetve 2010-től? Milyen bizonylatot kell kiállítani a termékmintát átvevő üzleti partner felé?
Részlet a válaszából: […] ...és– a Tao-tv. hatálya alá tartozók esetében a térítés nélküliátadás,– magánszemélynek történő átadás esetén az adókötelestermészetbeni juttatás– szabályai szerint a rendkívüli ráfordítások, illetve aszemélyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 15.

Ajándékként átadott eszközök

Kérdés: Gyógyszer-nagykereskedelemmel foglalkozó cégünk a következő eszközöket adja át ingyenesen promóciós céllal, ajándékként: könyv (kis értékű), hűtőszekrény, faxkészülék, orvosi segédeszközök (pl. vérnyomásmérő, digitális hőmérő) és egyszer használatos tesztek (adott gyógyszer hatékonyságának mérésére). Az ajándékozottak: hol intézmények, hol gazdasági társaságok, hol magánszemélyek. Hogyan történik ezek elszámolása és adózása 2006. szeptember 1-jét megelőzően és azt követően, milyen változás van 2007. január 1-jétől? Számviteli elszámolás
Részlet a válaszából: […] ...az átadott eszközöknek az Szt. 47. §-a szerinti bekerülési értékét azSzt. 79. §-ának (3) bekezdése szerint – mint természetbeni juttatást – aszemélyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni. Amennyiben atermészetbeni juttatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Kis értékű ajándék áfája

Kérdés: Társaságunk partnereinek vagy potenciális vevőinek különféle reklámanyagokat (póló, sapka, dzseki, óra stb.) ad. Ezen átadásokat természetbeni juttatásként könyveljük, mert az APEH-vizsgálatok során csak ezt fogadták el. Ezeket a tételeket bruttó értéken (áfával) számoljuk el, mivel a természetbeni juttatás áfája nem igényelhető vissza. Az Áfa-tv. szerint az alkalmi jelleggel nyújtott kis értékű ajándékok áfája levonásba helyezhető. Milyen kis értékű ajándékokra vonatkozik ez a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. nem rendelkezik a természetbeni juttatások áfájáról. Általános rendező elv az, hogy csak az adóköteles tevékenység folytatásához szükséges beszerzések áfája vonható le (meghatározott feltételek mellett igényelhető vissza). Nincs mód azonban az áfa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.

Kis értékű ajándék minősítése

Kérdés: Kis értékű ajándék egyaránt adható-e magánszemélynek és vállalkozásnak? Vagy a vállalkozásnak adott kis értékű ajándékot úgy kell kezelni, hogy azt a vállalkozás egy adott dolgozója kapta? Az Áfa-tv. kis értékű ajándék fogalmában "a másnak ingyenesen és alkalmi jelleggel juttatott" kifejezés értelmezhető-e úgy, hogy az átvevő lehet jogi személyiségű társaság is?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az előzetesen felszámított áfát levonta.Az Szja-tv. nem ismeri a kis értékű ajándék fogalmát, üzleti ajándékról szól, amit természetbeni juttatásnak minősít. A természetbeni juttatás pedig magánszemélynek adott terméket, szolgáltatást jelent, amelynek áfát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.

A munkavállaló részére kötött életbiztosítás

Kérdés: Elérésre szóló életbiztosítást (nyereségrészesedéssel) kötöttünk dolgozóinkra. A szerződő és a kedvezményezett a cég (a munkáltató), a biztosított a megnevezett dolgozó. A biztosítás időtartama 10 év. A cég negyedévente számla alapján fizeti meg a biztosítási díjakat a biztosítónak. A biztosítási díj személyi jellegű egyéb kifizetés, vagy igénybe vett szolgáltatás költsége? A vállalkozás érdekében felmerült költségként kezelendő? Ha a futamidő alatt (pl. öt év után) a dolgozó átvállalja a biztosítási díj fizetését, a dolgozó lesz a kedvezményezett és a szerződő is, akkor az eddig befizetett összeget miként kell a dolgozó jövedelmeként figyelembe venni? Milyen pótlékfizetési kötelezettség terheli a társaságot? Mi a helyzet akkor, ha a társaság visszavásárolja a biztosítást? A visszafizetett díjat a nyereségrészesedéssel együtt egyéb bevételként kell elszámolni? Módosítja az adóalapot is? Ha a biztosított nem járul hozzá a biztosítás felmondásához, saját jogán folytatja, az milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot is meg kell fizetnie. A cégnek az átvállalásig befizetett ezen összeg (biztosítás) átadása után tb-járulékot kell fizetnie.A természetbeni juttatásra vonatkozó adózási szabályokat akkor kell alkalmazni, ha olyan biztosítási szerződést kötnek, amelyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Természetbeni juttatás és reprezentáció

Kérdés: Mi a különbség a reprezentáció és a természetbeni juttatás között? Mikor esik egy esemény a több adót, járulékot fizetendő kategóriába? Mi egy kis cég vagyunk, nálunk kávé-, cukor-, innivalóvásárlás történik alkalmanként, melyet 44+11 százalékkal növelten számoltunk el személyi jellegű költségként. A törvény módosulása után az árbevétel fél százalékát el nem érő mértékben nem számoltunk a 44+11 százalékkal.
Részlet a válaszából: […] ...minősül a reprezentáció és az üzleti ajándékozás is, de adózási szempontból annyiban különbözik a természetbeni juttatásra vonatkozó általános szabályoktól, hogy a reprezentációnak és az üzleti ajándékozásnak van egy adó alól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Értékpapír-elidegenítés

Kérdés: Az rt. 1999-ben részleges átalakulással jött létre. Az rt.-ben beindult a részvényértékesítés. Hogyan számolja el a magánszemély a részvényértékesítésből származó szja-t? Ha lehet, példa bemutatásával válaszoljanak! Van-e az rt.-nek jelentéstételi kötelezettsége a részvényértékesítéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...vagy a szokásos piaci ár alatt – részvényt a magánszemélynek, a piaci ár és a magánszemély által fizetett ellenérték különbözete természetbeni juttatásnak minősül, ami után a kifizetőnek (az rt.-nek) kell 44 százalék mértékkel személyi jövedelemadót, illetve ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.