Ingatlan ellenében holtig tartó eltartás

Kérdés: Magánszemély egy nyugdíjasotthon kht.-val eltartási szerződést kötött. A tulajdonában lévő ingatlan tulajdonjogát a nyugdíjasotthonra ruházta át. Ennek fejében megállapodtak, hogy az eltartottat 60. életévének betöltésétől természetben ellátják. A tartás értékét a tartás esedékességekor hatályban lévő jogszabályoknak megfelelően az intézmény által megjelölt havi térítési díj mértékében határozták meg. A tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba tartás jogcímén bejegyezték. A holtig tartó tartási jog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom is bejegyzésre került. Hogyan és milyen értéken kell a nyugdíjasotthon könyveiben rögzíteni a gazdasági eseményeket? A magánszemélyt terheli-e és mikor bevallási és adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ..."letörlesztése" után fizetett térítési díjatmint költségtérítést, illetve átadott termékek, nyújtott szolgáltatásokértékét, mint természetbeni juttatást a személyi jellegű egyéb kifizetésekközött kell elszámolni, amely összegek már nem minősíthetők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.

Épülő ingatlan hasznosításra történő átadása

Kérdés: Magánszemély saját nevére ingatlanberuházást végez. Az építkezés folyamán a magánszemély az üzletek vonatkozásában hasznosítási szerződést köt egy gazdasági társasággal 10 évre. A szerződés alapján a gazdasági társaság megépíti az üzleteket (elvégzi a beruházást). Az így elszámolt költségeket a társaság magára vállalja, amelyet halasztott ráfordításként számol el. A hasznosításra átvett ingatlanrészt a gazdasági társaság bérbe adja, amelyből bevétele lesz, ami fedezetet nyújt az évenként elszámolt halasztott ráfordításra. Az épület a magánszemély nevén van, az ő nevére szól az építési engedély is, illetve a használatbavételi engedély. Elfogadható-e így az ingatlan elszámolása?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem, mert az sérti mind aszámviteli törvény, mind a Ptk. előírásait, sőt adófizetési kötelezettségeltitkolását is eredményezheti. A számviteli előírások szerint külön-külön tárgyi eszköznekminősül a telek és a rajta felépült épület....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Bérelt ingatlanon végzett beruházás elszámolása bérlet felmondásakor

Kérdés: A kft. bérelt ingatlanon beruházást végzett. A bérbeadó nem járult hozzá, hogy a bérleti díjba beszámítsuk a beruházás összegét. Sőt a bérleti díjat felemelte. Két év után a bérleményt elhagytuk, a beruházás ottmaradt a magánszemély bérbeadónál. Az áfát visszaigényeltük, idegen ingatlanon végzett beruházásként tartjuk nyilván, az értékcsökkenést ennek megfelelően számoltuk el. Mi a teendő, hogy ne kövessünk el szabálytalanságot?
Részlet a válaszából: […] ...[ez esetben a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének n) pontja alapján a nettó értékkel az adózás előtti eredményt kell növelni]; természetbeni juttatásként kell elszámolni az áfa felszámításával, ha a magánszemély bérbeadó nem egyéni vállalkozó, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Bérelt ingatlanon végzett felújítás értékcsökkenése

Kérdés: A kft. egyik tulajdonosától épületet bérel, amelyen értéknövelő felújítási munkákat végez el. Egyes könyvelői vélemények szerint az értéknövelő felújítás értékét a felújítás befejezésekor a bérbe adó magánszemély felé ki kell számlázni, más vélemények szerint csak a bérleti jogviszony felmondásakor. Van olyan vélemény is, hogy ez esetben a kft. nem számolhat el értékcsökkenést, csak akkor, ha a bérelt ingatlanon olyan épületet épít, amely később a kft. tulajdona lesz.
Részlet a válaszából: […] ...kimutatott – áfával növelt – nettó értékét a térítés nélküli átadás, illetve magánszemélynek történő átadáskor a természetbeni juttatás szabályai szerint kell elszámolni. (Térítés nélküli átadásnál rendkívüli ráfordításról van szó, ami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.