Autópálya-matrica elszámolása

Kérdés: A munkáltató a dolgozók saját gépjárművel történő munkába járásával kapcsolatos valamennyi költséget megtéríti (nem csak az előírt 9 Ft/km-t). Így többek között az éves autópálya-matricát, az esetleges közlekedési bírságot. A dolgozó leadja a matrica vásárlásáról szóló számlát, illetve a bírságról hozott határozatot, amelyek részére kifizetésre kerülnek. Kérdésem, természetbeni juttatás címén adókötelesek-e ezek a költségtérítések?
Részlet a válaszából: […] ...azokbizonylatai alapján, a munkavállaló részére megtéríti. Az biztos, hogy ilyenjogcímen adott juttatás nem szerepel az adómentes természetbeni juttatásokközött. De nem fér bele az Szja-tv. 69. §-ában körülírt, meghatározotttermészetbeni juttatások körébe sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Védőszemüveg juttatása

Kérdés: Cégünk a számítógépen is dolgozó munkavállalóinak védőszemüvegeket vásárolt. A keret és a lencsék szemüvegenként 16 ezer forintba kerültek. (A dioptriás szemüveget használóké természetesen többe került.) A dolgozók a védőszemüveget térítés nélkül kapták. Kérdésünk az, hogy természetbeni juttatásnak minősül-e a szemüveg – mint munkaeszköz – ingyenes biztosítása a dolgozóinknak?
Részlet a válaszából: […] ...szakvizsgálat alapján kizárólagosan csak a képernyő előtti munkavégzésre alkalmas szemüveget vagy kontaktlencsét biztosít, úgy a természetbeni juttatás nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget.Ha az első feltételek nem teljesülnek, belép a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.

Jogszabályi mértéket meghaladóan adott napidíj

Kérdés: A szolgáltatási tevékenységet rendszeresen vidéken végző dolgozóink részére a 110 Ft/nap napidíjon felül bérjegyzékben 440 Ft/nap napidíjat számfejtünk. A számfejtett 440 Ft/nap napidíjat természetbeni juttatásnak minősítettük, és így utána 44 százalék személyi jövedelemadót, 31 százalék társadalombiztosítási járulékot, 3 százalék munkaadói járulékot fizettünk. Helyesen jártunk-e el? Ha nem, szankcionálhat-e az APEH?
Részlet a válaszából: […] ...amely után a magánszemély adózik (ha nem kell számlát hoznia),vagy ha a munkáltató a nevére szóló számla alapján térít, mint természetbeni juttatás után kell 44 százalék adót fizetnie. A két módszer (vagyis hogy a jogszabályi mértéket meghaladó rész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Utazási utalvánnyal történő költségtérítés

Kérdés: Belföldi és külföldi részére adott, utazási utalvánnyal történő költségtérítés esetén milyen adó- és tb-teherrel kell számolnia a kifizetőnek?
Részlet a válaszából: […] ...a magánszemély a kifizető nevére szóló számlákkal az utazási utalvány felhasználásáról nem számol el, úgy adóköteles természetbeni juttatásról beszélünk, ami után a kifizetőt 44 százalék személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség terheli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Munkába járással kapcsolatos költségtérítés

Kérdés: Keletkezik-e szja- és tb-fizetési kötelezettség a munkáltatónál, ha a vasúti, a helyi- és távolsági autóbusz-bérletek, illetve -jegyek teljes (100 százalékos) értékét – a 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet szerinti mértékektől eltérően – megtérítjük?
Részlet a válaszából: […] ...a kapcsolódó beszerzések áfája az általános szabályok szerint levonható, s nem kell ingyenesen nyújtott szolgáltatásként ("természetbeni juttatásként") az Áfa-tv. 9. §-a szerint adókötelezettséggel sem számolni.Más a helyzet, ha a munkáltató nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Ruházati költségtérítés, munkaruha-juttatás adó-, tb-terhei

Kérdés: A vállalat irodai dolgozói részére van-e lehetőség ruházati költségtérítésre vagy munkaruha-juttatásra adó- és társadalombiztosítási terhektől mentesen?
Részlet a válaszából: […] ...költségtérítésre van lehetőség, ha a magánszemély számlával számol el. Ez a költségtérítés azonban természetbeni juttatásnak minősül, és nem mentesül a jövedelemadó-, a társadalombiztosítási- és a munkaadóijárulék-fizetési kötelezettség alól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.