Feles bérleti szerződéssel termény átadása

Kérdés: Társaságunk mikrogazdálkodó, áfa- és kivaalany, kettős könyvvitel szerint az 5. számlaosztályban számolja el a költségeit. 2018-ban szántóföld művelésére feles bérleti szerződést kötött több magánszeméllyel. A feles bérleti szerződés alapján a megtermelt termény 20%-át a bérbeadónak kell átadnunk. Milyen számviteli, elszámolási, könyvelési tételeket kell elvégeznünk, illetve milyen adózási (áfa, kiva, szja stb.) szabályokat kell alkalmaznunk?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint a feles bérleti szerződés alapján a bérbeadó több magánszemély, bérbevevő a társaság. A társaság feles bérleti díjat fizet, pontosabban a feles bérleti díj fejében terményt ad át a bérbeadóknak.A feles bérleti szerződések alapján a társaságnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Elszámolás a feles földbérleti díjjal

Kérdés: Hogyan számoljuk el a feles földbérleti díjat?
Részlet a válaszából: […] A kérdező feltette ugyan a kérdést, de nem nyilatkozott arról, hogy ő társaság-e vagy magánszemély, továbbá bérbeadója-e vagy bérbevevője a földterületnek. A legvalószínűbb, hogy a bérbeadó magánszemély, a bérbevevő pedig társaság (az elszámolás kérdése a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 8.

Feles bérleti szerződés adózása 2018-ban

Kérdés: Feles bérlet adózása a bérbevevő és a bérbeadó részéről.
Részlet a válaszából: […] A feles bérleti szerződés elszámolásával részletesen foglalkoztunk a Számviteli Levelek 317. számában (2015. évre vonatkozóan), a 361. számában (2017-re vonatkozóan). Sajnos, a magánszemélyeket terhelő adózásban változás következett be 2018. január 1-jétől is. Bár ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.

Feles bérleti szerződés magánszeméllyel

Kérdés: A társaságnak feles bérleti szerződése van adószámos magánszeméllyel. A bérleti szerződés alapján a földhasználat fejében átadott termékmennyiség adózási, számviteli elszámolása hogyan történik a bérbevevőnél és a bérbeadónál? A szerződés rögzíti: az adott földön megtermelt termény 15 százaléka a bérleti díj. A bérleti díj fejében terményt kap a bérbeadó, a megkapott terményt értékesíti.
Részlet a válaszából: […] A kérdéshez kapcsolódó jogszabályi hátteret a 2013. évi CCXII. törvény biztosítja. Ezen törvény 66. §-a rendelkezik a feles bérletről. A feles bérleti szerződés alapján a feles bérlő meghatározott föld időleges használatára és hasznainak szedésére jogosult, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.

Jövedelem védettségi szint helyreállítása esetén

Kérdés: 2012. 05. 15-én egy magánszemély "erdő, legelő" megnevezésű külterületi ingatlant vásárolt 49 M Ft-ért, amelyet még ebben a hónapban, haszonbérleti szerződés keretében, 15 éves határozott időtartamra bérbe is adott egy kft.-nek. A magánszemély a vételárat a haszonbérlő kft. által előre fizetett 52 M Ft haszonbérleti díjból fizette ki. A kft. a magánszemély hozzájárulásával a bérelt ingatlanra jelzálogjogot alapított, és kölcsönt vett fel egy takarékszövetkezettől. A kölcsön összege volt a fedezete az előre megfizetett bérleti díjnak. 2014. 12. 09-én a kft. a haszonbérleti szerződést azonnali hatállyal felbontotta, mivel az erdő művelése veszteséges volt, és így nem tudta a kölcsönt törleszteni. Az azonnali hatályú felmondást a haszonbérbe adó magánszemély azzal a feltétellel fogadta el, hogy jogosult ugyan a kapott haszonbérleti díjat kártalanításként megtartani, de ebből a kft. jelzáloggal terhelt tartozását, 36 M Ft-ot a magánszemélynek kell kiegyenlítenie a kft. helyett. Ez 2014 decemberében megtörtént. Az ügylet kapcsán keletkezik-e jövedelme a magánszemélynek? Hogyan kell kezelni a fenti ügyletet a kft.-nél? A magánszemély 2014. december 9-én az "erdő, legelő" elnevezésű külterületi ingatlanát értékesítette, az XY Nemzeti Park Igazgatósága vette meg 68 M Ft-ért. (A magánszemély ebből rendezte, fizette ki a kft. kölcsönét!) Az értékesített ingatlan ellenértéke a vételi árajánlatban megfogalmazottak szerint adómentes bevételnek minősül, mert a védett területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény hatálya alá tartozik, kisajátításra tervezett. Keletkezik-e a magánszemélynél jövedelem?
Részlet a válaszából: […] A kérdést teljes terjedelemben idéztük, mert az sokrétű témát felölel, és a jogszabályi háttér ismeretében a magánszemély jövedelmére vonatkozó, első olvasásra adódó elképzelés is a visszájára fordul.Az Szja-tv. 16. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján önálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 16.

Regisztrált őstermelő erdőbérbeadása

Kérdés: Egy FVM-nél regisztrált, erdőgazdálkodási tevékenységet folytató őstermelő erdőt vásárolt. A bérbeadásból származó jövedelemre vonatkozik-e az Szja-tv. 74. §-ának (2) bekezdése, mely szerint ez a bevétel mentes az adó alól? A vásárolt erdőt haszonbérbe adással – határozott időtartamra kötött szerződéssel – hasznosítja, és a haszonbérlet időtartama meghaladja az öt évet.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. szerint termőföldnek azt kell tekinteni, amit atermőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 3. §-ának a), f) pontjaiban annakminősít. Így az Szja-tv. szerinti termőföld az a földrészlet, amelyet atelepülés külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 13.

Egyéni vállalkozó termőföldjének bérbeadása

Kérdés: Mezőgazdasági egyéni vállalkozó termőfölddel rendelkezik, tulajdonjogilag mint magánszemély. Ezen földterületek egy részét bérbe adja bérleti díj ellenében. Másik részét az egyéni vállalkozása rendelkezésére bocsátja. Az egyéni vállalkozó a rendelkezésére bocsátott földterület után számolhat-e el bérleti díjat, mint magánszemély kaphat-e bérleti díjat az egyéni vállalkozástól?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. szerint termőföldnek azt kell tekinteni, amit atermőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 3. § a), f) pontjaiban annak minősít.Így az Szja-tv. szerinti termőföld az a földrészlet, amelyet – a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásbanszántó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.