Biztosító által fizetett összeg elszámolása

Kérdés: A gépjárműben keletkezett kárt a biztosító részben vagy teljes egészében megtéríti. A megtérítésnek a gyakorlatban különböző formái vannak. Lehet az, hogy a biztosító javíttatja meg a gépjárművet, vagy totálkár esetén kicseréli azt. Lehet az is, hogy a biztosítottnak fizeti a kármegállapítási jegyzőkönyv alapján a díjat, magát a javítást a károsult végezteti el, vagy közvetlenül a javítást végző szerviznek fizet. Hogyan kell ezeket elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...a gépjárművet a kártérítés keretében (és nem kártérítést fizet), akkor a kárt szenvedett gépjármű könyv szerinti értékét terven felüli értékcsökkenésként kell a kár bekövetkeztekor a könyvekből kivezetni az egyéb ráfordítások közé (T 8664 – K 138,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

Közműfejlesztési hozzájárulás nyilvántartása

Kérdés: Társaságunk víziközmű-szolgáltató. A 2011. évi CCIX. törvény 72. §-ának (2) bekezdése szerint a víziközmű-fejlesztési hozzájárulást a víziközmű-szolgáltató szedi be az ellátásért felelős javára, és jogosult azt jogszabály vagy hatóság által előírt vagy az üzemeltetési szerződésből fakadó felújítási, pótlási és beruházási kötelezettség teljesítéséhez szükséges mértékig felhasználni, összhangban a hivatal által jóváhagyott gördülő fejlesztési tervvel. Állásfoglalásunkat olyan esetre szeretnénk kérni, hogy helyes eljárásnak tekinthető az, ha
-az ellátásért felelős önkormányzat tulajdonában áll a víziközművagyon, társaságunk az önkormányzattal kötött bérleti-üzemeltetési szerződés keretében üzemelteti azt, és gondoskodik a víziközmű-szolgáltatás biztosításáról;
-a nem lakossági felhasználók a közműfejlesztési hozzájárulást társaságunk részére fizetik meg, amelyről társaságunk a befizetést követően kiállítja a számlát;
-társaságunk a befizetett hozzájárulást elkülönítetten halasztott bevételként tartja nyilván;
-a rendelkezésre álló közműfejlesztési hozzájárulást az ellátásért felelős önkormányzat tulajdonában lévő víziközmű-rendszeren végzett felújítási, bővítési munkákra használja fel.
Amennyiben a fenti eljárás helyes, további kérdésünk, hogy
-az önkormányzati tulajdonon elvégzett beruházási, illetve felújítási munkák (létrejött új eszközök, illetve felújítások) milyen módon és milyen bizonylati alátámasztással/megállapodással, illetve milyen számviteli elszámolással (könyvelési tételek megjelölésével) kerülhetnek az önkormányzat részére átadásra;
-a befizetett közműfejlesztési hozzájárulás felhasználása (a halasztott bevétel feloldása) milyen számviteli elszámolással lehetséges.
Kérjük, hogy állásfoglalásukban szíveskedjenek a jogszabályi hivatkozásokat is feltüntetni a számviteli elszámolásokhoz kapcsolódóan. Amennyiben a fenti vázolt eljárásunk – véleményük szerint – nem megfelelő, kérjük, hogy a szabályos eljárási menetet az azt alátámasztó bizonylatolással és kapcsolódó könyvelési tételek megjelölésével szíveskedjenek megadni.
Részlet a válaszából: […] A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 6. §-ának (1) bekezdése szerint víziközmű kizárólag az állam vagy települési önkormányzat tulajdonában állhat. Ebből az is következik, hogy az adott esetben az önkormányzat tulajdonában álló víziközmű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 14.

Szellemi termék hasznosítása

Kérdés: A kft. 50%-ban tulajdonos tagja és egyben ügyvezetője az általa (mint magánszemély által) megalkotott technológiát a kft.-n keresztül kívánja értékesíteni know-how-ként. Hogyan kerülhet be a know-how a kft. könyveibe? Hogyan és milyen dokumentumok alapján lehet a bekerülési értéket korrekt módon megállapítani? A magánszemélyt terheli-e valamilyen adófizetési kötelezettség? Mi a helyzet akkor, ha a kft. nem értékesíti, csak a know-how felhasználási jogát adja el? Ha értékesítésre kerül be a kft.-hez, akkor is a szellemi termékek közé kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...– számláznia kell, az áfa nélküli ellenértéket árbevételként kell elszámolnia. (A szellemi termék bekerülési értékét terv szerinti értékcsökkenés elszámolásával kell a költségek között kimutatni.)Térítés nélküli átvétel esetén a passzív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...az így kapott bevételnek atartós használat, üzemeltetés, kezelés időtartama alatt a jogot átengedőnélfelmerülő költségekre (például terv szerinti értékcsökkenési leírás) fedezetetkell nyújtania, érvényesülnie kell az összemérés számviteli alapelvnek.Az Szt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Saját konyha üzemeltetése

Kérdés: Kapcsolódva a Számviteli Levelek 73. számában az 1518. kérdésre adott válaszhoz, sajátos problémánk van. Társaságunk – egy húsipari rt. – saját konyhát üzemeltet. A saját konyhánál saját előállítású termékeket is felhasznál. A saját dolgozók térítés nélkül kapnak napi egyszeri étkezést. A saját dolgozókon kívül térítési díj ellenében más vállalkozások alkalmazottai is étkezhetnek. Hogyan kell a kapcsolódó gazdasági eseményeket elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...az 5. Költségnemek számlaosztály megfelelő számláin kell elszámolni: a saját konyha tárgyi eszközeinek (beleértve a konyhaépületet is) terv szerinti értékcsökkenését az 571. számlán, illetve ezen tárgyi eszközök bérleti díját az 522. számlán, az üzemeltetés (fűtés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 16.