Alanyi adómentesség más tagállamban

Kérdés:

Alanyi áfamentes vállalkozásként webáruházat üzemeltetek. A belföldi vásárlókon kívül vannak más EU-tagországból is magánszemély megrendelőim. A más tagállami vevőknek állíthatok-e ki adómentes számlát, vagy nekik áfásan kell számláznom? Utóbbi esetben a magyar vagy a vásárló lakóhelye szerinti áfamértéket kell felszámítani? A termékeket minden esetben Magyarországról szállíttatom ki a vevők részére.

Részlet a válaszából: […] ...éves bevételi értékhatár minimális átlépése esetén ne kelljen év közben visszatérni az általános szabályok alá. Az Irányelv tervezett módosítása szerint, ha az adóalany legfeljebb 10%-kal lépi át a tagállami értékhatárt, akkor a naptári év végéig továbbra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

Vagyontárgyak átadása egyéni cég tulajdonába

Kérdés: Az egyéni vállalkozó 2021. november 1. napon egyéni cég alapítását határozta el. Az egyéni cég alapítását készítő ügyvéd vagyonmérleg-tervezetet kért az átalakuláshoz, amelyet meg is kapott, ezeket megküldte a Cégbíróságnak. Az egyéni céget 2021. november 30. nappal jegyezték be. Az egyéni cég alapító okiratában a társaság jegyzett tőkéjeként 3.000.000 Ft lett megállapítva, mely teljes egészében pénzbeli hozzájárulás. A vagyonmérlegben meghatározott eszközökre vonatkozóan az alapító okirat semmilyen információval nem rendelkezik, annak értékét nem tartalmazza. Az egyéni vállalkozó az eszközöket – tárgyi eszköz, készlet, követelés, pénzeszköz – az egyéni cég tulajdonába szándékozta adni, ahogyan azt a vagyonmérlegben kimutatta, de az alapító okirat erre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz.
1. Ha módosításra kerülhet az alapítói okirat a bejegyzést követően azzal, hogy az egyéni vállalkozó az eszközöket az egyéni cég tulajdonába adja, elfogadható-e az?
2. Jól tudjuk-e, hogy a tárgyi eszközök után illetékfizetési kötelezettség áll fenn, illetve amennyiben az egyéni cég alapító okirata módosítható, abban az esetben nem terheli áfafizetési kötelezettség az egyéni cégbe adott eszközöket?
3. Amennyiben nem fogadható el az alapító okirat módosítása, abban az esetben az egyéni vállalkozó a megszűnés szabályai szerint kell, hogy eljárjon?
Részlet a válaszából: […] 1. A leírtak alapján az alapító okirat semmisségéről kellene rendelkezni az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről a 2009. évi CXV. törvény (Evectv.) 23. § (2) bekezdése alapján. Ha erre mód van, és a Cégbíróságnak új alapító okiratot tudnak beadni, akkor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Egyéni vállalkozó által alapított kft.

Kérdés: Kérem, részletesen ismertessék a 2019. júliustól hatályos, egyéni vállalkozó által alapított kft.-vel kapcsolatos számviteli, adózási, illeték- és egyéb szabályokat!
Részlet a válaszából: […] ...adja át az alapítandó kft.-nek;– elkészíti a kft. – az Szt. 2/A. §-a (4a) bekezdése szerint összeállított – nyitómérleg-tervezetét, amelynek könyvvizsgáló általi ellenőrzésére nincs szükség, valamint– gondoskodik a foglalkoztatottakkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Megszűnt kata-adóalany teendői

Kérdés: Mi a teendője annak a kata-adóalanynak, akinek a NAV határozattal szüntette meg a kata-adóalanyiságát visszamenőleg (októberben március 31-ével)? Milyen adóbevallásokat kell pótolni milyen határidővel?
Részlet a válaszából: […] ...alá visszakerülő társaság első üzleti évi beszámolójának kiegészítő mellékletében utalni kell arra, hogy az Szt. hatálya alá visszatérve először készít beszámolót (az adott esetben 2013. április 1. és december 31. közötti üzleti évről). Így ezen üzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.

Áttérés az euróban történő könyvvezetésre

Kérdés: 2009. január 1-jével áttérnénk az euróban való könyvelésre. Ezzel kapcsolatban milyen bejelentési kötelezettség van? Milyen könyvvezetési és bevallási kötelezettség keletkezik az átállással kapcsolatban? A bevallásokat milyen devizában kell teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...előző üzleti év (2008) tényleges adataival kelldokumentálni a feltételek teljesülését;– a tárgyévi üzleti évre (2009-re) az üzleti terv alapjánvárható, az adott devizában teljesülő (elszámolt) bevételek, költségek ésráfordítások, pénzügyi eszközök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.

Ügyvédi iroda átalakulása

Kérdés: Egy ügyvédi irodából egyik tagja kiválik, új irodát alapít. A kiválás során az eszközök egy részét – könyv szerinti értékkel meghatározva – a kiváló ügyvéd elviszi. Az ügyvédi iroda a kiválás után tovább működik. Milyen számviteli és adózási, adóbevallási kötelezettség terheli a fennmaradó, tovább működő irodát?
Részlet a válaszából: […] ...akiválással létrejövő, valamint a változatlan formában tovább működő irodavagyonmérlegére.A vagyonmérleget (mind a vagyonmérleg-tervezetet, mind avégleges vagyonmérleget) és az azt alátámasztó vagyonleltárt (mind avagyonleltár-tervezetet, mind a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.

Ügyvédi iroda számvitele, adózása

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető, áfaalany, egyszemélyes ügyvédi iroda milyen számviteli és adózási feltételek közül választhat, illetve mi kötelező rá nézve? Van-e előtársasági időszaka? Van-e számára valamilyen speciális előírás? A tag részére nem munkabér, hanem tagi jövedelem jár. Kötelező-e a minimálbér bejelentése, illetve adózása?
Részlet a válaszából: […] ...50 millió forint csökkenti az adóalapot [Tao-tv. 7. §-a (1)bekezdésének t) pontja, (17) bekezdése];– a szabadalom, használati és formatervezési mintaoltalomköltsége (feltételekkel) csökkenti az adóalapot [Tao-tv. 7. §-a (1)bekezdésének sz) pontja, (20)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 12.