7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Napelemes rendszer áfája
Kérdés: Társaságunk 500,5 kWpvisz-watt védelmes kiserőművet építtet. A vállalkozó egy szerződésben, fix díjban vállalta a BHTR-állomás és a szerkezetek építését és tervezését. A napelemes rendszerhez az önkormányzat szakhatósági, illetve közútkezelői és tulajdonosi hozzájárulást adott, a kormányhivataltól pedig a napelemrendszerhez kapcsolódó földkábelszakaszok és a transzformátorállomás építésére építési engedélyt kaptunk.
Ezt követően a kérdező idézi az Áfa-tv. 142. §-ához adott magyarázatot, és azt kérdezi: A fentiek alapján az adott munka fordított áfa alá tartozik-e, vagy az egyenes adózás alá? A napelemes rendszer a gépek energiaellátásának egy részét fogja biztosítani. Építményként vagy gép-berendezésként kell a napelemes rendszert aktiválni? Milyen amortizációs kulccsal lehet elszámolni a számvitelben, illetve a társasági adóban?
Ezt követően a kérdező idézi az Áfa-tv. 142. §-ához adott magyarázatot, és azt kérdezi: A fentiek alapján az adott munka fordított áfa alá tartozik-e, vagy az egyenes adózás alá? A napelemes rendszer a gépek energiaellátásának egy részét fogja biztosítani. Építményként vagy gép-berendezésként kell a napelemes rendszert aktiválni? Milyen amortizációs kulccsal lehet elszámolni a számvitelben, illetve a társasági adóban?
2. cikk / 7 Kft. átalakulása betéti társasággá
Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
3. cikk / 7 Társasházi felújítási hányad elszámolása
Kérdés: A Számviteli Levelek 5371. kérdésére adott válaszukban a társasház felé önálló jogcímen befizetett felújítási alap tulajdonosnál és társasháznál történő elszámolásával foglalkoztak. A válaszhoz kapcsolódó kérdéseim: mi történik, ha a társasház egyik tulajdonosa eladja a társasházban lévő tulajdonát? Mit kell tennie az eladásig fizetett felújítási alappal, amelyet követelésként mutat ki? Mit kell tennie annak, aki az ingatlant megveszi? Kinek milyen bizonylatot kell kiállítania erről? Hol találom meg ezen nyilvántartási mód jogszabályi hivatkozását?
4. cikk / 7 Szállítólevél mellé számla?
Kérdés: Van-e szabály arra, hogy minden szállítólevél mellé kell számla? Olyan szállítólevélről van szó, amelyet garanciális javítás vagy garanciális csere miatt állítunk ki. A javított, cserélt áruk átadásánál olyan szállítólevelet állítunk ki, amely nulla értékű. Kell-e róla nulla értékű számlának készülnie? Amikor garanciális javításra visszahoznak egy árut, kell-e róla nekünk "bevételezési" szállítólevelet kiállítani? Vagy elég az a szállítólevél, amit a vevő hoz magával? Ingyenesen átadott termékminták esetén elég-e egy szállítólevél, vagy erről is kell nullás számlát kiállítani?
5. cikk / 7 Kapott csatlakozási díj elszámolása
Kérdés: Társaságunk a villamosenergia-hálózat tulajdonosaként villamosenergia-elosztást folytat fő tevékenységként. A hálózathoz csatlakozni kívánó rendszerhasználó a 117/2007. (XII. 29.) GKM rendeletben meghatározott csatlakozási díj ellenében létesíthet új fogyasztási helyet. A rendszerhasználóval a közcélú hálózat és/vagy a csatlakozóvezeték megtervezésére és kiépítésére szerződést kötünk. Ezt követően készül el a kivitelezési terv. A terv alapján díjbekérő megküldésével a kivitelezést megelőzően kérjük megfizetni a csatlakozási díjat. A műszaki kivitelezés a díj befizetését követően kezdődik meg. A GKM rendelet 3. §-ának (2) bekezdése szerint: "A csatlakozási díj megfizetésével a rendszerhasználó a rendelkezésre álló teljesítmény igénybevételére az adott csatlakozási ponton jogot szerez." Társaságunk e rendelkezésre alapozva a jogosultság megszerzését tekinti teljesítésnek, és nem a csatlakozás műszaki teljesítését. Így a csatlakozási díj jóváírásával megegyező teljesítési dátummal állítjuk ki a számlát, a megfizetett csatlakozási díjat pedig rendkívüli bevételként számoljuk el. A kivitelezés megvalósulásakor megtörténik a műszaki átadás/átvétel, ennek során felmérik a pontos vezetékhosszt, a különbözettel a rendszerhasználóval el kell számolni: ha a rendszerhasználó kevesebbet fizetett, mint a GKM rendelet szerint a ténylegesen elkészült vezetékhossz alapján fizetnie kellett volna, a különbözetet befizeti, ha kevesebbet, a különbözetet visszatérítjük. Pótlólagos befizetés esetén újabb számlát bocsássunk ki, vagy az eredeti számlát helyesbítsük? Ha a csatlakozási díjból visszajár, az eredeti számlát helyesbítjük, de mi legyen a teljesítési időpont?
6. cikk / 7 Ipari üzem kialakítása bérelt ingatlanon
Kérdés: Meglévő raktárépületből ipari üzem kialakítása bérelt ingatlanon. Az elvégzett munka 60 százaléka a tulajdonos felé – megállapodás alapján – kiszámlázásra került. Ez az összeg a havonta számlázott és fizetendő bérleti díjba beszámításra kerül. Hogyan kell elszámolni az üzem kialakításának költségeit? Hogyan kell elszámolni a meg nem térült 40, illetve a kiszámlázott 60 százalék értékű munkákat?
7. cikk / 7 Szt. 2005. évi változásai II.
Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
