Le nem vonható áfa könyvelése

Kérdés: Adóköteles tevékenységet végző cégnél a le nem vonható áfát mikor kell 86-os egyéb ráfordításként és mikor kell költségként elszámolni? Pl. a telefon 30% le nem vonható áfarész, személygépkocsi-bérlés 50%-os le nem vonható áfa, jóléti eszközök (mikró) le nem vonható áfa?
Részlet a válaszából: […] ...bekerülési (beszerzési) értékét az eszköz felhasználásakor, az eszköz használata során költségként számoljuk el (anyagköltség, terv szerinti értékcsökkenési leírás, igénybe vett szolgáltatások költsége). Ebből pedig az következik, hogy az eszközök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 14.

Sztornószámla könyvelése

Kérdés: A kft. 2018 októberében vásárolt egy gépet, amelyet 2018. december 31-ével aktivált. 2019. évre az időarányos értékcsökkenést elszámolta. 2020 januárjában a gép meghibásodott. A szállító cég megállapította, hogy az eszköz javíthatatlan. Kiállította az eszköz teljes értékéről a mínuszos számlát, és visszafizette az ellenértéket. Hogyan kell helyesen könyvelni a mínuszos számlát?
Részlet a válaszából: […] ...összeg könyvelése: T 384 – K 455;– a tárgyi eszköz állományból történő kivezetéséig (a visszavételig 2019-ben is) elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírás összegének átvezetése a bruttó érték számlára: T 139, 149 – K 131, 141;,– a tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.

Ingatlan ingyenes használatba adása

Kérdés: Az "A" és "B" társaság kapcsolt vállalkozások. Az "A" társaság a tulajdonában álló üzemi célú ingatlant műhely és bolt céljára ingyenes használatba adja "B" társaságnak. A használati jog ingyenes átadásához milyen bizonylatot kell kiállítani? Az ingyenes átadás áfaköteles? A térítés nélküli használati jog átengedését hogyan kell elszámolni? A társasági adó alapját kell korrigálni?
Részlet a válaszából: […] ...elhatárolást az Szt. 45. § (2) bekezdése szerint a használati jog költségkénti, ráfordításkénti elszámolásakor (jellemzően a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásakor) kell arányosan megszüntetni: T 4832 – K 9647, a költségkénti elszámolás: T 571 – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Adott-kapott előleg elszámolása

Kérdés: Kérem, ismertessék az adott-kapott előlegek elszámolását, kitérve annak minden lépésére (a pénz átutalása, az előlegszámla kiállítása, számla az értékesítésről, az előleg beszámítása stb.), ha az előleg forintban van, illetve ha devizában. Kérem, ez utóbbi esetben az árfolyam használatára is térjenek ki!
Részlet a válaszából: […] A Ptk. előírásaiból következik, hogy a felek (az eladó és a vevő, a szolgáltatást nyújtó és a szolgáltatást igénybe vevő) a termékértékesítéshez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan az adásvételi, a szállítási, a szolgáltatási stb. szerződésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Civil szervezet részére ingyenes kivitelezés

Kérdés: Építőipari vállalkozásként egy civil szervezettel (nem közhasznú szervezet) kötött támogatási szerződés alapján ingyenesen kivitelezzük egy építmény meghatározott, építészetileg elkülönülő részét. Az általunk elkészítendő építményrészre megvannak a kiviteli tervek, vállalkozásunk saját beszerzéssel biztosítja ehhez az építési anyagot, illetve saját munkaerővel és eszközökkel a kivitelezést. Az elkészült építmény a civil szervezet tulajdonába kerül. Hogyan kell az ügylethez kapcsolódó áfát kezelni? A csak és kizárólag ezen projekt elvégzéséhez kapcsolódóan jelen időben beszerzett anyagok előzetesen felszámított áfája levonható-e? És mi a teendő a már készleten lévő anyagok levont áfájával? Hogyan kezelendő az építkezésben részt vevő munkagépek működtetéséhez beszerzett gázolaj áfája? Az elkészült építmény átadásakor kell-e és ha igen, milyen módon fizetendő áfát megállapítani, mi ennek a bizonylata? Ezen tevékenység megvalósítását, illetve a befejezéskor a civil szervezetnek való átadását hogyan kell könyvelni, milyen hatással van ez a társaságiadó-alapra?
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból kell kiindulni, hogy a kérdező cég kivitelezéssel egy terméket hoz létre, amelyet – ha elkészült – térítés nélkül a civil szervezetnek átad.Az Áfa-tv. 11. §-ának (1) bekezdése alapján ellenérték fejében teljesített termékértékesítés az is, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 26.

Áfahiány elszámolása

Kérdés: Az 5939-es válaszban azt írták, hogy ha a NAV megállapítja, hogy az áfa nem lett volna levonható, akkor azt az egyéb ráfordítások között kell elszámolni. Szerintünk a le nem vonható áfát ugyanoda kell könyvelni, ahová az áfa alapját, azaz költségként könyveljük, ezért a le nem vonható áfát is az adott költségnemre könyvelnénk. Nem járunk el helyesen?
Részlet a válaszából: […] ...került, akkor – következő lépésként – az anyagköltséget, az eladott áruk beszerzési értékét, az elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírást.Amennyiben az előzetesen felszámított, de le nem vonható áfa tételesen nem rendelhető a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 8.

Ingatlan ingyenes használatba adása

Kérdés: "A" és "B" cég kapcsolt vállalkozások. "A" cég a tulajdonában álló üzemi célú ingatlant műhely és bolt céljára ingyenesen használatba adja "B" cégnek. A Számviteli Levelek 149. számában a 3053. számú kérdésre adott válasz szerint "B" cég az ingatlan használati jogának értékét a rendkívüli bevételekkel szemben aktiválja, majd a rendkívüli bevételt időbelileg elhatárolja, az elhatárolást a használati jog után elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírással azonos mértékben szünteti meg. A használati jog ingyenes átadása szolgáltatásnyújtásnak minősül, így áfaköteles. Az áfát átháríthatja-e "A" cég a "B" cégre? Ha igen, "B" cég levonásba helyezheti-e azt? Milyen bizonylatot kell ehhez kiállítani? A térítés nélküli használati jog átengedését hogyan kell elszámolni? Milyen korrekciók kapcsolódnak ehhez a társasági adóban? És a kapcsolt vállalkozásoknál?
Részlet a válaszából: […]  A válasz előtt utalni kell arra, hogy a kérdésbenhivatkozott válaszban más is szerepel, nem csak a kérdésben szereplő rész.Ezért a válaszhoz mindenképpen elő­ször azt kell tisztázni, mit jelent az üzemicélú ingatlan ingyenes használatba adása "B" cégnek?Az "A" cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 8.

Utazásszervezés, árrésszámítás

Kérdés: Cégünk utazásszervezési szolgáltatást nyújt, árrés szerint adózik. Az árrés számítására lennénk kíváncsiak. Több szaklapban, iránymutatásban eltérő számítási módokat találtunk. Mind pozíciószámonkénti, mind az utankénti árrésszámítás szerint. A két számítási mód szerint ugyanaz a fizetendő áfa jön ki? Ha a bevétel 1000 Ft, az árrés 29%, az árrés összege 290 Ft, ami az áfát is magában foglalja? Külfölditől szerzem be az árrésadózáshoz a szolgáltatást, fordítottan adózik, és nem vonhatom le az áfát, az árrés ennyivel csökken! Jól értelmezzük? A le nem vonható áfát hova kell könyvelni? A külföldi szolgáltatás áfájának le nem vonhatóságában 2011-től csak pontosítás történt? 2010-ben is így volt? Ha a külföldi számla áfáját nem vonjuk le, azzal az árrést csökkentjük, mennyi lesz az áfa?
Részlet a válaszából: […] ...árrést utazásszervezési szolgáltatásonként (utanként), illetve önállópozíciószámonként kell megállapítani, másrészt abban, hogy a tervezettárréstömeg és a végleges árréstömeg közötti különbözetet mikor kell rendezni(amikor az utas visszaérkezik, illetve amikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 14.

Szállítólevél mellé számla?

Kérdés: Van-e szabály arra, hogy minden szállítólevél mellé kell számla? Olyan szállítólevélről van szó, amelyet garanciális javítás vagy garanciális csere miatt állítunk ki. A javított, cserélt áruk átadásánál olyan szállítólevelet állítunk ki, amely nulla értékű. Kell-e róla nulla értékű számlának készülnie? Amikor garanciális javításra visszahoznak egy árut, kell-e róla nekünk "bevételezési" szállítólevelet kiállítani? Vagy elég az a szállítólevél, amit a vevő hoz magával? Ingyenesen átadott termékminták esetén elég-e egy szállítólevél, vagy erről is kell nullás számlát kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...valamint a vevő általi átvétel, a vevőnéltörténő állományba vétel egyik dokumentuma a szállítólevél. A kérdésben leírtakhoz visszatérve.Amikor a termék (az eszköz) tulajdonosa (amelynek akönyveiben szerepel) az eszközt garanciális javításra átadja, akkor indokolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 23.

Polgári jogi társaságból (PJT) szövetkezet

Kérdés: PJT kábeltelevíziós rendszer nem tud átalakulni, de nem működhet PJT formájában sem. 16 tag alapított egy szövetkezetet 5000 Ft/fő részjeggyel. A PJT-ben tagdíjat szedtek a tagoktól, és elkészítették a kábeltelevíziós hálózatot 2000 lakásban. A PJT átadja az eszközeit működtetésre, üzemeltetésre, és kötelezi a szövetkezetet a hálózat bővítésére, korszerűsítésére. Milyen értéken kell számláznia a PJT-nek? Kell-e áfát fizetni? A szövetkezet azt visszaigényelheti? Mi lesz az áfa alapja? Illetéket kell-e fizetnie a szövetkezetnek a kapott hálózat után? Hogyan kell könyvelni? A PJT vezetői társadalmi munkában látják el a feladatot. Az ügyvéd szerint minden mehet úgy, ahogyan leírtam. Semmit nem kell fizetni, mert mindez a lakosság részére történik.
Részlet a válaszából: […] ...hogy aműködtetés, az üzemeltetés során a szövetkezet áfaköteles bevételt fogrealizálni. (A vagyoni értékű jog bekerülési értékét terv szerintiértékcsökkenéssel számolja el a szövetkezet a költségei között!)Ha a szövetkezeta kábeltelevíziós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.
1
2