Raktárépület felújítása támogatásból

Kérdés: A társaság már meglévő (2018-ban beszerzett) raktárépület felújítására nyert fejlesztési támogatást 2021-ben, amelyet meg is valósított 2022-ben, az üzembe helyezés 2022. 09. 30-án megtörtént. A támogatás összegét 100%-ban megkapta, amit előlegként tart nyilván, az elszámolásról még nem kapott értesítést. A felújítás révén nem változott meg a várható használati idő (2068.), a leírási kulcs (2%) és a maradványérték sem. A raktár 2018-as bekerülési értéke 20 millió Ft, az akkor megállapított maradványérték 5 millió Ft. A felújítás összege 50 millió Ft, a támogatási arány 50%. Ha 2023-ban (mérlegkészítés időszaka után) megtörténik az elszámolás, mekkora időszakra kell felosztani a támogatás összegét, illetve a maradványértékre fog-e jutni a támogatási összegből? A helyzetet bonyolítja, hogy a felújítás üzembe helyezése időpontjában a támogatott beruházáson felül további beruházási érték is aktiválva lett. Mennyiben módosítja ez a támogatási arányt, illetve a jövőbeli várható további beruházások mennyire befolyásolják azt, hogy az eszköz értékcsökkenésének mekkora hányadát számolja el egyéb bevételként a halasztott bevételek között nyilvántartott támogatásból?
Részlet a válaszából: […] ...önellenőrzés keretében kell megtenni a raktárépület bekerülési értékének csökkentésével. Mivel a telek bekerülési értéke alapján terv szerinti értékcsökkenési leírást nem lehet elszámolni, az önellenőrzés keretében az adózás előtti eredményt is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.

Ellopott személygépkocsi kivezetése

Kérdés: Társas vállalkozás pénzügyi lízing keretében beszerzett személygépkocsiját 2009-ben ellopták. A rendőrségi jegyzőkönyvet felvették, az eljárás ismeretlen tettes ellen folyamatban van. A lízingbe adó számára a továbbiakban is fizetni kell a lízingdíjat, mivel az ügy még nem zárult le. A gépjárművet 2011 májusában vonták ki a forgalomból. A gépjármű eddig a tárgyi eszközök között szerepelt. Mi a szabályszerű könyvelés a fentiek alapján?
Részlet a válaszából: […] ...ki.Mit kellett volna tenni?Amikor a társaság vezetése tudomására jutott, hogy aszemélygépkocsit ellopták, annak a könyv szerinti értékét terven felüliértékcsökkenésként kellett volna elszámolni [Szt. 53. §-a (1) bekezdésének b)pontja], a terven felüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 2.

Bevételszerző tevékenységben részt nem vevő eszközök

Kérdés: A társaság mérlegében vannak olyan eszközök, amelyek a piaci körülmények változása (a kereslet hiánya) miatt nem vesznek részt a termelési, szolgáltatási folyamatban, azaz a bevételszerző tevékenységben. Lehet-e ezen eszközök értéke után értékcsökkenést elszámolni? És az így elszámolt értékcsökkenéssel a társasági adó alapját csökkenteni? Ezen eszközöknek is van technikai avulása, ami indokolja az értékcsökkenés elszámolását.
Részlet a válaszából: […] ...termelési, a szolgáltatási tevékenységben, azaz abevételszerző tevékenységben részt nem vevő eszközök értéke után terv szerintiértékcsökkenési leírást nem lehet elszámolni, alapvetően azért nem, mert ezeneszközök már nem lehetnek a tárgyi eszközök között,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 26.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...az így kapott bevételnek atartós használat, üzemeltetés, kezelés időtartama alatt a jogot átengedőnélfelmerülő költségekre (például terv szerinti értékcsökkenési leírás) fedezetetkell nyújtania, érvényesülnie kell az összemérés számviteli alapelvnek.Az Szt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben a könyvelést követően a lízingbe vett eszköznek a könyvviteli számlákon maradt egyenlege (nettó értéke), akkor azt terven felüli értékcsökkenésként kell az egyéb ráfordításokkal szemben elszámolni (T 8664 – K 128, 138, 148), majd a bruttó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.