Bérelt lakás közüzemi díjainak megfizetése részletfizetéssel

Kérdés:

A telephelyünkön magánszemélyek bérelnek lakáscélú felhasználásra ingatlant. A közüzemi díjak kiszámlázott ellenértékére kértek részletfizetést. Adható-e kamatmentesen részletfizetés szja- és taofizetési kötelezettség nélkül? Ha igen, van-e a kamatmentes időszaknak meghatározott időintervalluma/maximális törlesztési ideje?

Részlet a válaszából: […] A kamatmentes részletfizetés engedélyezése személyi jövedelemadózás szempontjából jár következménnyel. Ilyen esetben az Szja-tv. 72. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kamatkedvezményből származó jövedelem keletkezik. Ez a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Vagyontárgyak átadása egyéni cég tulajdonába

Kérdés: Az egyéni vállalkozó 2021. november 1. napon egyéni cég alapítását határozta el. Az egyéni cég alapítását készítő ügyvéd vagyonmérleg-tervezetet kért az átalakuláshoz, amelyet meg is kapott, ezeket megküldte a Cégbíróságnak. Az egyéni céget 2021. november 30. nappal jegyezték be. Az egyéni cég alapító okiratában a társaság jegyzett tőkéjeként 3.000.000 Ft lett megállapítva, mely teljes egészében pénzbeli hozzájárulás. A vagyonmérlegben meghatározott eszközökre vonatkozóan az alapító okirat semmilyen információval nem rendelkezik, annak értékét nem tartalmazza. Az egyéni vállalkozó az eszközöket – tárgyi eszköz, készlet, követelés, pénzeszköz – az egyéni cég tulajdonába szándékozta adni, ahogyan azt a vagyonmérlegben kimutatta, de az alapító okirat erre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz.
1. Ha módosításra kerülhet az alapítói okirat a bejegyzést követően azzal, hogy az egyéni vállalkozó az eszközöket az egyéni cég tulajdonába adja, elfogadható-e az?
2. Jól tudjuk-e, hogy a tárgyi eszközök után illetékfizetési kötelezettség áll fenn, illetve amennyiben az egyéni cég alapító okirata módosítható, abban az esetben nem terheli áfafizetési kötelezettség az egyéni cégbe adott eszközöket?
3. Amennyiben nem fogadható el az alapító okirat módosítása, abban az esetben az egyéni vállalkozó a megszűnés szabályai szerint kell, hogy eljárjon?
Részlet a válaszából: […] 1. A leírtak alapján az alapító okirat semmisségéről kellene rendelkezni az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről a 2009. évi CXV. törvény (Evectv.) 23. § (2) bekezdése alapján. Ha erre mód van, és a Cégbíróságnak új alapító okiratot tudnak beadni, akkor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Egyéni vállalkozó átalakulása gazdasági társasággá

Kérdés: Mezőgazdasági egyéni vállalkozó szeretne átalakulni családi gazdasággá. Hogyan tudja az egyéni vállalkozását lezárni és a családi gazdaságot indítani? A vállalkozásában termőföldek és mezőgazdasági gépek vannak. A gépek után az áfát hogyan tudja rendezni? A családi gazdaságba belépne a házastárs is, aki szintén egyéni vállalkozóként mezőgazdasági és bérbeadási tevékenységet végez. A mezőgazdasági tevékenységet folytatná a családi gazdaság tagjaként, de a bérbeadás maradna továbbra is az egyéni vállalkozásában. Neki szintén vannak földterületek és gépek a vállalkozásában, amit ő is bevinne a családi gazdaságba. Hogyan tudják az eddigi időszakot lezárni szja és áfa szempontjából, és hogyan tudják a családi gazdaságot indítani?
Részlet a válaszából: […] ...társaság – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2/A. § (4a) bekezdése szerint összeállított – nyitómérleg-tervezetét, amelynek könyvvizsgáló általi ellenőrzésére nincs szükség;–gondoskodnia kell a foglalkoztatottakkal kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó

Kérdés: 2020. január 1-jétől hatályát veszti az Eva-tv. Az e törvény hatályon kívül helyezésével az Eva-tv. hatálya alá tartozó szervezetek is megszűnnek? Hova, milyen adótörvény hatálya alá kerülnek? Milyen számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak a jogszabályi háttér megszűnéséhez? Hogyan alakulnak ezek egy bt. esetében?
Részlet a válaszából: […] ...a társasági adó alapját azáltal növeli, hogy az adóalap-növelő tételként számításba veendő, költségként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenési leírás összege meghaladja az adóalapot csökkentő, a Tao-tv. szerinti értékcsökkenési leírás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Egyéni vállalkozó által alapított kft.

Kérdés: Kérem, részletesen ismertessék a 2019. júliustól hatályos, egyéni vállalkozó által alapított kft.-vel kapcsolatos számviteli, adózási, illeték- és egyéb szabályokat!
Részlet a válaszából: […] ...adja át az alapítandó kft.-nek;– elkészíti a kft. – az Szt. 2/A. §-a (4a) bekezdése szerint összeállított – nyitómérleg-tervezetét, amelynek könyvvizsgáló általi ellenőrzésére nincs szükség, valamint– gondoskodik a foglalkoztatottakkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Tőkeemelés kezelése a végelszámolásnál

Kérdés: A kft. az eredménytartalékból emelte 500 E Ft-ról 3000 E Ft-ra a jegyzett tőkét. Ha végelszámolással megszűnik, akkor a kiadott vagyontárgyak, amelyek az 500 E Ft feletti jegyzett tőkerészre jutnak, osztaléknak minősülnek? Olyan, mintha az eredménytartalékot venné ki osztalékként? Amennyiben osztalék, mikor kell a végelszámoláskor osztaléknak tekinteni? Amikor megkapják a tulajdonosok a felosztható vagyont, vagy azt megelőzően, ugyanis adóbevallások is kapcsolódnak hozzá, amit a megszűnésig rendezni kell?
Részlet a válaszából: […] ...évet meghaladja – a végelszámolás alatti (12 hónaponkénti) üzleti évenként készített számviteli beszámoló elfogadásakor is.Visszatérve a kérdésre. A végelszámolást lezáró, az Szt. és a cégtörvény előírásai szerint elkészített számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.

Megszűnt kata-adóalany teendői

Kérdés: Mi a teendője annak a kata-adóalanynak, akinek a NAV határozattal szüntette meg a kata-adóalanyiságát visszamenőleg (októberben március 31-ével)? Milyen adóbevallásokat kell pótolni milyen határidővel?
Részlet a válaszából: […] ...alá visszakerülő társaság első üzleti évi beszámolójának kiegészítő mellékletében utalni kell arra, hogy az Szt. hatálya alá visszatérve először készít beszámolót (az adott esetben 2013. április 1. és december 31. közötti üzleti évről). Így ezen üzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.

Szövetkezet beolvadása

Kérdés: Szövetkezetünk 2005. június 30-ával beolvad egy másik szövetkezetbe. Átértékelés lehetőségével nem kíván élni. Hogyan alakul ez esetben a háromoszlopos vagyonmérleg? A megszűnő szövetkezetnek mikor kell az egyes adókról bevallást benyújtani? Fennáll-e a megszűnésről készített beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben az átalakuló szövetkezetvagyonmérleg-tervezetének középső oszlopa nem tartalmaz adatot, s ebbőlkövetkezően az első és harmadik oszlop összege azonos. Így nem kizárt egyoszlopban elkészíteni a vagyonmérleget, amelynek megnevezése "könyv szerintiérték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 17.

Átalakulás cégformaváltozással

Kérdés: Társaságunk tulajdonosi döntés alapján cégformát vált, részvénytársaságból kft.-vé alakul át. Az átalakulás jogutódlással, könyv szerinti értéken történik, nem változnak a tulajdonosok, a tevékenységi kör és a vagyon sem. Nem történik felértékelés. Önök a Számviteli Levelek 1772. kérdésre adott válaszukban nem tértek ki arra, hogy mely átalakulási esetekben kell záró adóbevallást és beszámolót készíteni. Ugyanakkor a 2003. évi előírásokra hivatkoznak. A 2004. évi jogszabályok szerint, könyv szerinti értéken történő, cégformaváltással járó átalakulás esetén kell-e (kellett-e) a cégbejegyzés napjával adóbevallásokat és beszámolót készíteni? Milyen egyéb teendőink vannak?
Részlet a válaszából: […] ...(2004-2005-ben érdemileg nem változott):– az átalakuló (az rt.), illetve az átalakulással létrejövő(a kft.) társaságnak vagyonleltár-tervezettel alátámasztottvagyonmérleg-tervezetet kell készítenie az átalakuló társaság (az rt.) legfőbbszerve által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 3.

Visszatérés számviteli feladatai (eva)

Kérdés: Nem az Szt. hatálya alá tartozó, evát választó bt. már 2003-ban kénytelen megszüntetni tevékenységét, egyszerűsített végelszámolással. Hogyan kell ez esetben az Szt. hatálya alá való visszatérés szabályait alkalmazni? Hogyan kell a végelszámolást számviteli és adózási szempontból lebonyolítani? Kell-e könyvvizsgálóval értékeltetni az eszközöket?
Részlet a válaszából: […] ...amennyit azok jelenlegi állapotukban ténylegesen érnek, az Szt. általános előírásaiból következően legalább a bekerülési értéken, a terv szerinti és terven felüli értékcsökkenéssel, értékvesztéssel csökkentett, illetve ezek visszaírásával növelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.
1
2