Kiválás vagy kilépés elszámolása

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető betéti társaságból 2 fő kiválik. A cég kifizet részükre 1 millió forint törzsbetétet és 3 millió forint törzsbetétre jutó saját tőkét. A jegyzett tőke nem változik, mivel a maradó tagok megemelik törzsbetéteiket. El lehet-e számolni az eredménytartalékkal szemben a kifizetést? Értékpapírként vagy osztalékként adózik?
Részlet a válaszából: […] ...kell alkalmazni, a bt-ből kiváló tagok új társaságot hoznak létre.Az Szt. 138. §-a alapján elkészített vagyonmérleg (tervezet, végleges) harmadik oszlopában szereplő eszközöket, forrásokat meg kell bontani a taggyűlés által meghatározott módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.

Beruházás és a fejlesztési tartalék

Kérdés: A társaság 2002-ben 5000 E Ft összegben fejlesztési tartalékot képzett, az eredménytartalékból a lekötött tartalékba történő átvezetéssel. A 2003-ban vásárolt tárgyi eszköz bekerülési értéke 6000 E Ft. Hogyan számoljuk el a beruházást? Mivel a fejlesztési tartalék lekötött összegéig a bekerülési értéket elszámoltnak kell tekinteni, csak 1000 E Ft bruttó érték jelenik meg? Az osztalékfizetési korlátnál a fejlesztési tartalék összegét is figyelembe kell venni?
Részlet a válaszából: […] ...Természetesen, ha a tárgyi eszköz rendeltetésszerűen használatba vehető, akkor annak aktiválása, majd az aktivált eszköz után a terv szerinti amortizáció elszámolása is az általános előírások szerint történik (T 12-15 – K 161, illetve T 571 – K 12-15).A Tao-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 14.

Átalakuláshoz kapcsolódó osztalékfizetés

Kérdés: A betéti társaság átalakul kft.-vé úgy, hogy az egyik tag készpénzbefizetésével ezen tag tulajdoni hányada 50 százalékról 90 százalékra nő. El kell-e számolni azzal a taggal, amelyiknek a tulajdoni hányada lecsökken 50-ről 10 százalékra? Mi legyen az eddig megszavazott, de még ki nem fizetett osztalék 50 százalékával, az eredménytartalék felével és a közbenső mérleg szerinti nyereség 50 százalékával?
Részlet a válaszából: […] ...társasági szerződésbe kell foglalnia. El kell készítenie mind az átalakuló, mind az átalakulással létrejövő társaság vagyonleltár-tervezettel alátámasztott vagyonmérleg-tervezetét az Szt. 136-140. §-aiban foglaltak szerint.Az átalakuló bt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Egyéni cég átalakulása kft.-vé

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalóan tájékoztatást adni az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé történő átalakulása során elvégzendő számviteli feladatokról, adózási kérdésekről, bevallási határidőkről és nyomtatványokról.
Részlet a válaszából: […] ...az azt alátámasztó vagyonleltárt készíteni: először az átalakulásról hozott döntés alátámasztására (vagyonmérleg-, vagyonleltár-tervezet), másodszor az átalakulás (a cégbejegyzés) időpontjában meglévő vagyon felmérésére (végleges vagyonmérleg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Beolvadás esetén osztalékkifizetés

Kérdés: Egy rt.-be beolvad egy kft. A cégbírósági bejegyzés a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént. A beszámolót elfogadó közgyűlés dönt az osztalék kifizetéséről. Jár-e osztalék a beolvadás miatti új részvényeseknek? Mi van akkor, ha a beolvasztó rt.-nél osztalékelőleget fizettek? Milyen eltérést jelent a beolvadás, ha az a tárgyévet követően történik? A vagyonmérleg-tervezet a tárgyév év végi beszámolója alapján készült.
Részlet a válaszából: […] ...a válasz valójában az Szt. 141. §-ának előírásaiból következik. Az egyértelműség érdekében tételezzük fel, hogy a vagyonmérleg-tervezeteket a 2001. december 31-i mérleg és eredménykimutatás adatai alapján készítették el, a beolvadás cégbírósági bejegyzése 2002...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Az éves beszámoló záradékolása

Kérdés: Az Szt. 158. § előírásaiból egy lépés hiányzik: a) A közgyűlésre, a taggyűlésre beterjesztett beszámoló csak előzetes, hiszen ott döntenek az éves eredmény sorsáról (így a könyvvizsgálói záradék is előzetes). b) Az elfogadott határozat alapján készült beszámolót a könyvvizsgálónak közzétételre alkalmas végleges záradékkal kell ellátnia [158. § (6) bekezdése]. Így a könyvvizsgálónak kétszer kell a beszámolót véleményeznie: - a testületi ülésre kerülő beszámolót, - a testület döntése alapján véglegesített beszámolót [87. § (4)-(5) bekezdés]. Helyes-e ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...a záradékot nem a beszámolón kell megadni. Ez az érvelés azt feltételezi, hogy az eredménykimutatásban az osztalék, a részesedés tervezett összegét, az eredménytartalék esetleges igénybevételét is beállították, és ezek figyelembevételével állapították meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.
1
3
4