5 talált cikk az eva , szolgáltatás , ráfordítások , telek , költség , bevallás , terv kifejezésre

Kérdés:

A 6245. számú kérdésben szereplő társaság sporteszközt vásárolt, amit a munkavállalók ingyenesen használhatnak kikapcsolódás céljából. A válaszban azt írták, hogy a terv szerinti értékcsökkenési leírás összegét a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni. Ezzel kapcsolatosan merültek fel könyveléssel, bevallással és társaságiadó-kezeléssel kapcsolatos kérdéseink.
1. Amennyiben az értékcsökkenés összege átvezetésre kerül a személyi jellegű egyéb kifizetésre (T 55 – K 57), a tárgyi eszköz mozgástáblában hogyan kerüljön bemutatásra a nettó értékváltozás, tekintettel arra, hogy a főkönyvben nem szerepel kapcsolódó értékcsökkenés?
2. Hogyan kell alkalmazni a Tao-tv. tárgyi eszközökre vonatkozó előírásait a sporteszköz esetében? Az aktiválás után keletkezik-e a Tao-tv. szerinti nyilvántartási érték, és ezzel összefüggésben:
– kell-e az adott eszközre a számviteli törvény szerint értékcsökkenés/Tao-tv. szerinti értékcsökkenés adóalap-módosításokat alkalmazni a 7. § (1) bekezdés d) pontja, 8. § (1) bekezdés b) pontja szerint?
– kell-e alkalmazni az eszközállományból történő kivezetéskor a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés d) pontját, 8. § (1) bekezdés b) pontját?

Kérdés: Államháztartáson kívüli, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság a Mötv. 109. §-ában foglaltak alapján a vagyonkezelésébe vett önkormányzati vagyon vonatkozásában pótlólagos beruházási, felújítási munkálataival a visszapótlási kötelezettségének eleget tett. Kérem, szíveskedjenek bemutatni mind a vagyonkezelésbe adó önkormányzat, mind a vagyonkezelésbe vevő gazdasági társaság oldaláról az ilyenkor kötelezően nyilvántartásba veendő valamennyi gazdasági eseményt és könyvelési lépést (a társaság beruház, a vagyonnövekmény a társaság könyveiből az önkormányzat tulajdonába és könyveibe kerül, majd az önkormányzat a visszapótolt vagyont vagyonkezelésbe visszaadja a társaság részére). Terheli-e a feleket a fent vázolt gazdasági eseményeknél pénzügyi, számviteli, adó stb., bármilyen bizonylatkiállítási kötelezettség, ha igen, melyek ezek? A vagyon "mozgatása" során bármelyik félnél felmerül-e általános forgalmi adó és ahhoz kapcsolódó bevallási, fizetési kötelezettség?

Kérdés: Egyik projektünk kapcsán telephelyet kellett alapítanunk Lengyelországban. A lengyel telephely fogja számlázni a teljesítést áfásan. A szerződés egy ipari berendezés tervezését, gyártását és beüzemelését foglalja magában. A munkálatok egy részét lengyel alvállalkozók végzik, lengyel áfával számlázzák telephelyünk nevére, címére és adószámára. A lengyel telephelyen bejelentett munkavállalónk nincs, csak az alvállalkozók számláit fogadja, és számlázza a projekt teljes árbevételét. A közvetlen költségek másik részét a magyar vállalkozásban felmerült bér, anyag, igénybe vett szolgáltatás adják. A magyar cégnél történik a tervezés egy része és a berendezések gyártása is. A magyar cég mindkét hely felmerült költségeit könyveli, és a telephely költségeit és bevételeit elkülönítetten gyűjti. Milyen módon biztosítható, hogy a lengyel telephely adózásához a projekthez kapcsolódó közvetlen és közvetett költségek bekerüljenek a lengyel könyvelésbe? Elegendő egy belső számlázás, vagy a kapcsolódó összes magyar számlát is könyvelni kell? A bérek és a közvetett költségek hogyan fognak megjelenni? Milyen értéken kell a lengyel telephelynél a projekttel kapcsolatos költségeket érvényesíteni? Különös tekintettel a magyar-lengyel egyezmény szerinti telephely nyereségére. A lengyel telephely csak közvetíti a tevékenységünket, amelynek a nyereségtartalma eltér a jelen projekt tényleges nyereségétől. Milyen költséget kell alkalmazni a lengyel és a magyar társaságiadó-bevallás vonatkozásában? Hogyan kell könyvelni azt, ha a magyar vállalat átvezet egy bizonyos összeget a lengyel telephely bankszámlájára a szállítói tartozások kifizetésére? Milyen feltételei vannak?

Kérdés: Kérem, ismertessék a külföldön létesített fióktelepek számvitelével, adózásával kapcsolatos legfontosabb előírásokat!

Kérdés: Egyéni cég 2015. január 1-jével történő létrehozásával kapcsolatosan kérdésként merült fel, hogyan szerepeltesse az egyéni vállalkozó bevallásaiban az addig ki nem fizetett vevői számlák nettó értékét és áfáját? Továbbá az addig ki nem fizetett szállítói számlák nettó értékét és áfáját, a december 31-i leltárban szereplő vásárolt készletek nettó értékét és áfáját. Hogyan szerepeltesse a 2014. de­cember hónapra járó, de még ki nem fizetett, majd 2015 januárjában kifizetett munkabért, az ezek utáni adókat és járulékokat, ha az egyéni vállalkozásában lévő minden eszközét beviszi az egyéni cégbe, és az apport megegyezik a könyv szerinti értékkel? Vagy az Szt. 163. §-a alapján a kettős könyvviteli nyitás utáni tételként a vevők, a szállítók nettó összegének és a munkabér járulékainak könyvelése már a társasági adó alapját módosítja? Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakulását milyen esetben kötelező könyvvizsgálóval ellenőriztetni? Az egyéni cég nyitó mérlegének forrásoldalát – a jegyzett tőkén és a kötelezettségen kívül – hogyan kell összeállítani, ha az egyéni vállalkozó nem kívánja a teljes összeget a jegyzett tőkébe helyezni? Előfordulhat, hogy a saját tőke nem éri el a jegyzett tőke összegét?