9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Vagyonkezelésbe vett eszközök
Kérdés: A tulajdonos önkormányzat eszközeit saját kft.-jének vagyonkezelésébe adta. A vagyonkezelő a vagyon pótlásáról az elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő mértékben köteles gondoskodni, a szerződés lejártakor az átvett vagyonértékkel számol el. Mi értendő vagyoni érték alatt? Ha a könyv szerinti érték, akkor az önkormányzat vagy a kft. könyveiben kimutatott érték-e az irány-adó? Az elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő összegben köteles a vagyont visszapótolni, de az önkormányzat könyveiben vagy a kft. könyveiben elszámolt értékcsökkenés összegét? A kft. az eszközök bekerülési értékeként az átvett vagyon nettó értékét tekintette az Szt. alapján. Az önkormányzat az éves számítási módját nem változtatja meg. Tovább folytatja az eredeti bekerülési érték és értékcsökkenés elszámolását. Pl. egy ingatlan 2%-os écs-leírással a bekerülési értékre számolva (vagyonátadó önkormányzat) és a jelenlegi nettó értékre számolva (vagyonkezelői vagyon átvételkori bekerülési értéke) egész más összeget ad. Az önkormányzat az általa elszámolt értékcsökkenést tekinti visszapótlási kötelezettségnek. Kiköthető-e a vagyonkezelési szerződésben, hogy a vagyonkezelő köteles az önkormányzat écs-számítási módját, százalékát és alapját átvenni, és az eredeti bruttó érték, elszámolt écs és nettó érték nyilvántartásba vételével az értékcsökkenést elszámolni, és a visszapótlási kötelezettséget ez alapján meghatározni? Ha nem, akkor mi a módja az eltérő visszapótlási kötelezettség rendezésének? Jogos-e az önkormányzat magasabb visszapótlási követelése?
2. cikk / 9 Ingatlan ingyenes használatba adása
Kérdés: Az "A" és "B" társaság kapcsolt vállalkozások. Az "A" társaság a tulajdonában álló üzemi célú ingatlant műhely és bolt céljára ingyenes használatba adja "B" társaságnak. A használati jog ingyenes átadásához milyen bizonylatot kell kiállítani? Az ingyenes átadás áfaköteles? A térítés nélküli használati jog átengedését hogyan kell elszámolni? A társasági adó alapját kell korrigálni?
3. cikk / 9 Ingatlanra haszonélvezeti jog alapítása
Kérdés: A kft. tulajdonosa a kft. tárgyi eszközei között kimutatott ingatlanára haszonélvezeti jogot kíván alapítani saját nevére. A továbbiakban ő kívánja hasznosítani. Kell-e értékbecslés az ingatlanra, lehet-e értékcsökkenést elszámolni a továbbiakban a kft.-nél? Milyen könyvelési tételek merülnek fel ennek kapcsán?
4. cikk / 9 Ingatlan ingyenes használatba adása
Kérdés: "A" és "B" cég kapcsolt vállalkozások. "A" cég a tulajdonában álló üzemi célú ingatlant műhely és bolt céljára ingyenesen használatba adja "B" cégnek. A Számviteli Levelek 149. számában a 3053. számú kérdésre adott válasz szerint "B" cég az ingatlan használati jogának értékét a rendkívüli bevételekkel szemben aktiválja, majd a rendkívüli bevételt időbelileg elhatárolja, az elhatárolást a használati jog után elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírással azonos mértékben szünteti meg. A használati jog ingyenes átadása szolgáltatásnyújtásnak minősül, így áfaköteles. Az áfát átháríthatja-e "A" cég a "B" cégre? Ha igen, "B" cég levonásba helyezheti-e azt? Milyen bizonylatot kell ehhez kiállítani? A térítés nélküli használati jog átengedését hogyan kell elszámolni? Milyen korrekciók kapcsolódnak ehhez a társasági adóban? És a kapcsolt vállalkozásoknál?
5. cikk / 9 Biztonsági őrzéshez szükséges eszközök
Kérdés: Cégünk biztonsági őrzéssel, valamint vagyonvédelmi berendezések ügyfelek részére történő beszerzésével, beszerelésével és működtetésével is foglalkozik. Őrzési pályázatot – több esetben – akkor tudunk nyerni, ha az élőerős őrzés mellett vállaljuk, hogy biztonságtechnikai eszközöket is beépítünk az őrzendő objektumba a saját költségünkre. A megbízó ingatlanján beépített eszközök a megbízás lejárta után a megbízónál maradnak. Ez a szerződésben is rögzítésre kerül. Hogyan történjen a számlázás? Csak a szolgáltatást vagy az eszközöket is számlázni kell? Az eszközöket hol kell aktiválni? Hogyan számolja el partnerünk az általa kiállított biztonsági szolgáltatásról szóló számlát? Hogyan kerülnek át a beépített eszközök a megbízó könyveibe?
6. cikk / 9 Környezet-kármentesítés költségeinek elszámolása
Kérdés: Környezet-kármentesítés miatt nagy összegű ráfordítás merült fel egy ingatlannal kapcsolatban. A cég ennek a részbeni finanszírozására állami támogatást kap. A kármentesítést költségként kell elszámolni, vagy az ingatlanra rá kell aktiválni? Telekről van szó. A kármentesítés miatt a telek lényegesen értékesebb lett, de a ráfordítást nem lehet amortizálni. Mi a helyes eljárás?
7. cikk / 9 Bérelt és felújított ingatlan bérletének felmondása
Kérdés: A kft. magánszemélytől bérelt ingatlant. A bérbeadó a határozatlan időre szóló bérleti szerződést felmondta. A bérlő az ingatlanon felújítási és beruházási munkákat végzett el, amelyeket mint bérbe vett ingatlanon végzett beruházást mutatott ki. Az áfát visszaigényelte, 6 százalékos amortizációt számolt el, maradványértékkel nem számolt. Hogyan számolhatja el a társaság a szerződés megszűnése után a beruházás nettó értékét?
8. cikk / 9 Idegen ingatlanon végzett beruházás
Kérdés: Egyszemélyes kft. tulajdonosának autójavító szervizcége a tulajdonos ingatlanában végzi a tevékenységét bérleti díj nélkül. Idegen ingatlanon végzett beruházás és értékcsökkenés elszámolható-e? Az egyéb javítási, karbantartási munkák költségei elszámolhatók-e a kft.-nél, és milyen feltételekkel?
9. cikk / 9 Bérelt ingatlanon végzett beruházás elszámolása bérlet felmondásakor
Kérdés: A kft. bérelt ingatlanon beruházást végzett. A bérbeadó nem járult hozzá, hogy a bérleti díjba beszámítsuk a beruházás összegét. Sőt a bérleti díjat felemelte. Két év után a bérleményt elhagytuk, a beruházás ottmaradt a magánszemély bérbeadónál. Az áfát visszaigényeltük, idegen ingatlanon végzett beruházásként tartjuk nyilván, az értékcsökkenést ennek megfelelően számoltuk el. Mi a teendő, hogy ne kövessünk el szabálytalanságot?