5 talált cikk a lakóingatlan , tevékenység , bérbeadás , áfa , terv kifejezésre

Kérdés: A társaság 2003-2007 között értékesítési céllal lakóingatlanokat épített, amelyek közül egyet nem sikerült értékesítenie. A sikertelen értékesítési kísérletek közben az ingatlant a társaság bérbeadta, mely bérlet a mai napig fennáll, a bérlő rendszeresen bérleti díjat fizet. A társaság az ingatlan építése idején áfakörös volt, a beszerzések áfáját visszaigényelte, a bérbe adott ingatlanét is. A későbbi bérleti díjak után az áfát megfizette 2013. 12. 31-ig, miután alanyi adómentességet választott. Az értékesítési céllal, a készletek között nyilvántartott ingatlant a bérbeadás időpontjában át kellett volna minősíteni tárgyi eszközzé? Alanyi adómentessé váláskor az ingatlannal kapcsolatban volt-e áfaelszámolási kötelezettség? Ha igen, mekkora elmaradt áfafizetési kötelezettség áll fenn, ha a használatbavételkor, 2007. szeptemberben a visszaigényelt áfa összege 3750 E Ft?

Kérdés: A társaság 2008-2009. években egy fogászati centrum építését kívánta megvalósítani, amit adóköteles bérbeadással szeretett volna hasznosítani. A beruházás értékeként több millió forint – mint tervezési és engedélyezési díj – elszámolásra került (az áfát levontuk és visszaigényeltük, annak ellenére, hogy a visszaigénylés időszakában más épületeket a társaság tárgyi adómentesen adott bérbe, azzal az indokkal, hogy az új épületet adókötelesen kívánja majd hasznosítani). A válság miatt az építkezés nem valósult meg. 2012-től újra előtérbe került a fogászati centrum építése, ugyanazon a területen, de más tervekkel és más céggel közös beruházásként. A korábbi években elszámolt tervezési és engedélyezési díjakat elszámolhatja-e a társaság terven felüli értékcsökkenésként, adóalap-korrekció nélkül? A korábban levont és visszaigényelt áfával van-e valamilyen teendő?

Kérdés: Egyéni vállalkozó, aki kizárólag ingatlan (épület) bérbeadásával kíván foglalkozni (áfaalany) mint magánszemély, teljes egészében banki hitelből vásárolt lakóingatlant. Az adásvételi szerződésben – ingatlanszakértő által becsült módon – külön-külön szerepel a lakóépület, a telek és egy 50 m2-es melléképület. Ezt a melléképületet akarja a magánszemély egyéni vállalkozásába bevinni, és bérbeadás útján hasznosítani. Véleménye szerint a költségek (ideértve a kamatráfordítást is) a becsült értékek arányában megoszthatók és elszámolhatók az egyéni vállalkozásban. A melléképületet a bérbe vevő kft. alakítja át, számolja el annak a költségeit, a megállapodás alapján, mint bérbe vett ingatlanon végzett beruházást. Az átalakítás során biztosítva lesz az elkülönült áram, víz, fűtés és egyéb működéssel kapcsolatos költségek mérése. Ezen költségeket vagy a bérbeadó fizeti és számlázza tovább, vagy a mérők a kft. nevére kerülnek, és így azt közvetlenül a kft. rendezi. Helyes a fenti gondolatmenet?

Kérdés: Egy vidéki székhelyű társaság 2001-ben Budapesten lakóingatlant vásárolt az építés befejezését követően első vevőként. Az ingatlant a cég budapesti telephelyét és ügyfeleit rendszeresen felkereső munkatársak elszállásolására kívánja felhasználni (hosszabb távon olcsóbb, mint szállodát igénybe venni). Kérdés: munkásszállásnak tekinthető-e az ingatlan az Szja-tv. előírása alapján, amennyiben lakóhelyiségenként rendszeresen egynél több munkavállaló veszi azt igénybe? A tervezett hasznosításra tekintettel az ingatlan vételárában felszámított áfa levonható-e? Igénybe veheti-e a társaság a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezményét az ingatlanberuházás után?

Kérdés: Vámszabad területen belül lévő ingatlanon végzett felújítás, karbantartás áfaköteles szolgáltatás-e, ha igen, mekkora az áfa mértéke?