Mérlegkészítés időpontja

Kérdés: Mit kell érteni az Szt. 3. §-a (6) bekezdésének 1. pontja szerinti "mérlegkészítés időpontja" alatt? A fogalomhoz szeretnék kérni gyakorlati megközelítést. Ha nekem a számviteli politikában 03. 31. a mérlegkészítés időpontja, ez mit jelent? 03. 31-ig befogadhatom a beszámoló készítéséhez a bizonylatokat, dokumentumokat, vagy 03. 31. az a dátum, ameddig a beszámolónak el kell készülnie?
Részlet a válaszából: […] ...más-más mérlegkészítési időpontot igényel, ha vásárolt készletekről van szó (függ a szállítói számlákra való várakozás időintervallumától), illetve saját termelésű készletről (függ a közvetlen önköltség megállapításának módjától, gyakorlatától)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

Átalakulás vagyonátértékeléssel

Kérdés: Társaságunk jelentős vagyont halmozott fel. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a kft. alakuljon át zártkörűen működő rt.-vé. Az átalakulás során élni kívánnak a vagyonátértékelés lehetőségével. Milyen szempontok érvényesíthetők a vagyonátértékelés során? Hogyan kell meghatározni a piaci értéket? Hogyan indokolt dokumentálni az átértékelés hatását? Ki hagyja jóvá a vagyonátértékelést?
Részlet a válaszából: […] ...az átértékeléssel kapcsolatos feladatokat először a legfőbb szerv által meghatározott mérlegfordulónaphoz kapcsolódó vagyonmérleg-tervezetek elkészítése során kell elvégezni, majd az átalakulás cégbírósági bejegyzése napjához kapcsolódó végleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Számviteli politika a szociális szövetkezetnél

Kérdés: A szociális szövetkezet számviteli politikája elemeinek sajátosságairól szeretnék többet tudni.
Részlet a válaszából: […] ...a számlázott és a kalkulált bekerülési érték közötti különbözet minősítését,– az amortizációs politikát,– a terven felüli értékcsökkenés, az értékvesztés meghatározásának módját,– a behajthatatlan követeléssé minősítés kritériumait...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Ugyanazon a napon két árfolyam

Kérdés: Társaságunk 2016-ban módosítaná a számviteli politikáját az Szt. 60. §-ának (5a) bekezdése alapján. Ez azt jelentené, hogy a számlázásban előfordulna, hogy ugyanazon a napon, tárgynapi teljesítési dátummal kell kiállítani a devizás vevőszámlákat, a délelőtti számlakiállításnál még a megelőző napi árfolyammal, délután viszont már az aznapi árfolyammal. Adózási állásfoglalásban megerősítést találtunk arra, hogy ez áfa szempontjából elfogadható. Kérjük annak a megerősítését, hogy számviteli szempontból elfogadható-e, ha két különböző árfolyamot használnánk azonos keltű számlák esetében! Ha a társaság devizában vezeti a könyveit, akkor változna az eset megítélése?
Részlet a válaszából: […] ...a devizakövetelések, a devizakötelezettségek kiegyenlítésénél, a devizás tételek mérlegfordulónapi értékelése során is.Visszatérve a kérdésre: a kérdés valójában akkor lehet aktuális, ha olyan számlázóprogrammal rendelkeznek, amely a választott hitelintézet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 14.

Állami vagyon kezelésbevételéhez kapcsolódó elszámolások

Kérdés: Az állami vagyon kezelésével összefüggésben elszámolandó pótlási alap számviteli kezeléséhez kapcsolódik a kérdés. Társaságunk 2006. december 31-ig költségvetési szervként, 2007. 01. 01-től gazdasági társaságként folytatja a tevékenységét. A költségvetési szerv kezelésében lévő vagyonrészét a gazdasági társaság apportként, az ingatlanokat és az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat pedig vagyonkezelési szerződéssel kapta vissza. A vagyonkezelési szerződésben az eszközök bruttó értéke is meghatározásra került, és ennek megfelelően került a társaságnál nyilvántartásba vételre a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben. Így az értékcsökkenés megállapításának az alapja a vagyonkezelési szerződésben meghatározott bruttó érték lett. Az elszámolt terv szerinti, terven felüli értékcsökkenés az analitikus nyilvántartásokból megállapítható. A vagyonkezelési szerződés a szerződéskori nettó értékre a társaságnak az elszámolt értékcsökkenés mértékében pótlási kötelezettséget írt elő, amely teljesítéséről minden évben be kell számolnunk. A "pótlási alap"-ot, a visszapótlási kötelezettséget növeli az elszámolt értékcsökkenés, és csökkenti az MNV Zrt. által elismert és jóváhagyott értéknövelő beruházások összege, tehát nem feltétlenül minden felújításunk. Kérdéseink: Hogyan történik a visszapótlási kötelezettség számviteli kimutatása, elszámolása? A visszapótlási alapot a könyvekben hogyan kell vagy lehet kimutatni? Az elszámolt értékcsökkenések számviteli elszámolása pótlási alap kimutatása esetén különbözik-e az egyéb eszközökétől? Hogyan kell az értéknövelő beruházást, felújítást az egyéb vagyonkezelő részéről számlázni, számviteli nyilvántartásokban elszámolni? A visszapótlási alap elszámolásával kapcsolatos kötelezettség hogyan változik?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés szerinti nettó értéket kell kimutatni a vagyonkezelésiszerződés szerinti hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben. A terv szerintiértékcsökkenés összegét a számviteli előírások szerinti bruttó érték (és nem avagyonkezelési szerződés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 23.

Devizás követelések, kötelezettségek értékelése év közben

Kérdés: Társaságunk a devizás követeléseit és kötelezettségeit az árfolyam-különbözet miatt, folyamatosan, minden hónap végén átértékeli (a számviteli politika tartalmazza). Ennek során az előző havi átértékelés visszavonására kerül sor egy technikai számla segítségével, és az adott hónap átértékelését könyveljük le. Ezután ennek egyenlegét átvezetjük a 97. vagy a 87. számlacsoportba, annak megfelelően, hogy nyereség vagy veszteség. Év végén viszont a jövedelemminimum számításánál a 97. számlacsoportot is figyelembe kell venni, így ott halmozódás van a 12 hónap alatt. Év végén a 87. és a 97. számlacsoportot összevezetjük, és az egyenleget vesszük figyelembe. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] ...Nemcsak a devizás követeléseket, kötelezettségeket értékeli azárfolyamváltozása miatt, hanem minősíti is a vevőket, értékvesztést, tervenfelüli értékcsökkenést számol el, céltartalékot képez, és év közben is elvégziaz év végi zárlati munkákat, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.

Leltárkészítési kötelezettség

Kérdés: Mit jelent az eszközök és források leltára a zárás folyamatában? Hogyan kell azt mindenre kiterjedően végrehajtani?
Részlet a válaszából: […] ...jellemző értékadatokat, például= immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél a bekerülési (bruttó) értéket, az elszámolt terv szerinti értékcsökkenést, az elszámolt terven felüli értékcsökkenést, annak visszaírt értékét, az így számított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.

Terv szerinti értékcsökkenés megváltoztatása

Kérdés: A társaság a számvitel-politikájában úgy szabályozott, hogy az 50 ezer forint bekerülési érték alatti eszközöket azonnal, a 200 ezer forint alattiakat 36 hónap alatt számolja el értékcsökkenési leírásként. Megteheti ezt a társaság? A 2000-ben beszerzett és 14,5 százalékkal amortizált eszközök leírási kulcsa megváltoztatható-e a hatályos számviteli politikának megfelelően?
Részlet a válaszából: […] ...intézkednie. Az új Szt. ilyen, visszamenőlegesen is alkalmazandó, illetve alkalmazható rendelkezést – a kérdéshez kapcsolódóan – a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása vonatkozásában nem tartalmazott.Téves a kérdezőnek az a vélekedése, mert az új Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.