Tenyészállat hízóba állítása

Kérdés: A tenyészállat hízóba történő visszaminősítése esetén szükséges-e terven felüli értékcsökkenést elszámolni a visszaminősítés miatt, még addig, amíg tárgyi eszköz az állat? Illetve a visszaminősítés kontírozása megfelelő-e úgy, hogy a tenyészállat bruttó értékét kivezetem (tartozik) 511. költségre, majd a korábban elszámolt értékcsökkenést és a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenést átvezetem az 511. számla Követel oldalára? Majd a tenyészállat nettó értékén hízóba állítom az állományváltozással szemben? (T 511 – K 151, T 159 – K 511, T 158 – K 511, T 242 – K 581.) Van-e másik módja a tenyészállat hízóba történő visszaminősítésének?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben levezetett könyvelés azonban nem felel meg a tárgyi eszközök (az állatok) könyvekből történő kivezetése szabályainak: a terv szerinti és a terven felüli értékcsökkenés összegével a bruttó értéket kell csökkenteni. Így a hízóba állított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 10.

Tehéntartás szaporulatának elszámolása

Kérdés: Kérem, hogy a tehéntartás során keletkező szaporulat, majd ennek a tenyésztésbe állításának könyvelési tételeit szíveskedjenek részemre levezetni!
Részlet a válaszából: […] ...állat (szaporulat) ténylegeselőállítási költsége (közvetlen önköltsége), akkor az átsorolást, aberuházáskénti elszámolást terv szerinti előállítási költségen is el lehetszámolni. A tervezett és a – később megállapított –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...az így kapott bevételnek atartós használat, üzemeltetés, kezelés időtartama alatt a jogot átengedőnélfelmerülő költségekre (például terv szerinti értékcsökkenési leírás) fedezetetkell nyújtania, érvényesülnie kell az összemérés számviteli alapelvnek.Az Szt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...kell az egyéb ráfordításokkal szemben elszámolni (T 8664 – K 128, 138, 148), majd a bruttó érték számlára az elszámolt terv szerinti, illetve terven felüli értékcsökkenést át kell vezetni (T 129, 139, 149 – K 12-14, illetveT 128, 138, 148 – K 12-14),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.