Pótlólagos beruházás, felújítás vagyonkezelésbe vett eszközökön

Kérdés: Államháztartáson kívüli, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság a Mötv. 109. §-ában foglaltak alapján a vagyonkezelésébe vett önkormányzati vagyon vonatkozásában pótlólagos beruházási, felújítási munkálataival a visszapótlási kötelezettségének eleget tett. Kérem, szíveskedjenek bemutatni mind a vagyonkezelésbe adó önkormányzat, mind a vagyonkezelésbe vevő gazdasági társaság oldaláról az ilyenkor kötelezően nyilvántartásba veendő valamennyi gazdasági eseményt és könyvelési lépést (a társaság beruház, a vagyonnövekmény a társaság könyveiből az önkormányzat tulajdonába és könyveibe kerül, majd az önkormányzat a visszapótolt vagyont vagyonkezelésbe visszaadja a társaság részére). Terheli-e a feleket a fent vázolt gazdasági eseményeknél pénzügyi, számviteli, adó stb., bármilyen bizonylatkiállítási kötelezettség, ha igen, melyek ezek? A vagyon "mozgatása" során bármelyik félnél felmerül-e általános forgalmi adó és ahhoz kapcsolódó bevallási, fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...kívüli szervezetnek, személynek – szerint történik.1. A vagyonkezelésbe adott eszközök bekerülési értékét és az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenést az átadás időpontjával át kell vezetni a 18-as számlacsoport megfelelő számlájára,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 25.

Nyílt végű pénzügyi lízing a lízingbevevőnél

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a nyílt végű pénzügyi lízinget a lízingbe vevő vállalkozásnál?
Részlet a válaszából: […] ...142 – K 161.c) A rendeltetésszerű használatbavételkor – az Szt. előírása szerint – meg kell határozni az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenési leírás mértékét, és azt el kell számolni rendszeresen a költségek között: T 571 – K 129, 139, 149....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 11.

Bérlet vagy nyílt végű pénzügyi lízing

Kérdés: A 6640. számú válaszukhoz kapcsolódóan kérdésünk a következő: A nyílt végű pénzügyi lízinget a lízingbe vevőnél bérleti díjra vonatkozó szolgáltatásnak kell tekinteni, s véleményük szerint a részletre is csak ez esetben lehet az áfát felszámítani (a pénzügyi szolgáltatás ugyanis áfamentes). Helyt­álló-e a tájékoztató szerinti értékcsökkenés elszámolása a nyílt végű pénzügyi lízing esetében, mivel a bérleti díjat nem lehet aktiválni? Csak a zárt végű pénzügyi lízingnél kell aktiválni a fizetett részleteket? Gond lehet az első fizetendő részlet elszámolásával is (azt bérleti díjként a futamidő figyelembevételével el kell határolni). Ellentétes lehet-e a számviteli törvény az áfatörvénnyel? A NAV telefonos ügyfélszolgálatán is azon véleményünket erősítették meg, hogy nyílt végű pénzügyi lízing esetében a részleteket bérletként kell kezelni, és értékcsökkenés elszámolásáról szó sem lehet.
Részlet a válaszából: […] ...történik, amelyet először beruházásként kell elszámolni, a rendeltetésszerű használatbavételkor aktiválni, majd terv szerinti értékcsökkenési leírást kell – a számviteli törvény általános előírása szerint – elszámolni. (Nem bérleti díj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.

Könyvelés a vagyonkezelőnél

Kérdés: Hogyan történik a vagyonkezelőnél a vagyonkezelési szerződés alapján kezelésbe vett, a kincstári vagyon részét képező tárgyi eszközök főkönyvi könyvelése, analitikus nyilvántartása, értékcsökkenése, üzembe helyezés utáni felújításának elszámolása? A Kincstár részére történő adatszolgáltatásnak mi a tartalma?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott, évenként (negyedévenként)elszámolt értékcsökkenési leírást költségként kell elszámolni (T 571 – K 129,139, 149). Aterv szerinti értékcsökkenési leírás pénzeszközeinek afelhasználására vonatkozóan a vagyonkezelési szerződésben kell intézkedni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.

Pénzügyi lízing: eszköz továbbadása

Kérdés: a) A lízingbevevő tehergépkocsit lízingel. A lízingbeadó kiállítja a számlát, amely a tehergépkocsi tőkeösszegének 30 százalékáról és 100 százalék áfáról szól. A lízingbevevő kifizeti a számlát. b) A lízingbevevő 6 hónap után a lízingbeadó beleegyezésével átadja a lízingjogot a lízingbevevő II-nek. A lízingbeadó a lízingbevevő II. részére nem állít ki számlát, állásfoglalása szerint a lízingbevevő I. és a lízingbevevő II. egymás között oldja meg ezt. A kérdezőnek más a véleménye. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...eszközt, a rá vonatkozó szabályok szerint állapítja meg a hasznos élettartamot, annak függvényében a várható maradványértéket, azaz a terv szerinti értékcsökkenés évenként elszámolandó összegét.A 30%-os tőkeérték kifizetése csak a pénzügyi lízing...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.