Operatív lízing lejárata után felszámított összeg

Kérdés: Társaságunk operatív lízing keretében személygépkocsit bérelt. A lízingszerződés lejárta után a személygépkocsit visszaadtuk a lízingbe adónak. A lízingbe adó a személygépkocsit értékesítette, és elkészítette az elszámolást: operatívlízingdíj-korrekció címén egy nagyobb összeget. A szerződésben szerepel, hogy amennyiben a tényleges érték a futamidő végén kisebb, mint a kalkulált érték, akkor a különbözet a lízingbe vevőt terhelő fizetési kötelezettség. Hogyan kell ezt az értéket elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...kivezetése a könyvekből (T 148, 149 – K 142),= ha van nettó értéke (a csökkentett bruttó érték és az elszámolt terv szerinti, illetve terven felüli értékcsökkenés különbözete), akkor azt terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni: T 8664 – K 148,= ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.

Kft. átalakulása betéti társasággá

Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
Részlet a válaszából: […] ...a források nyilvántartás szerinti értéke;– a nyilvántartás szerinti érték módosításai (a könyvelési adatok helyesbítése, terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés elszámolása, visszaírása, céltartalék képzése, felhasználása,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése

Kérdés: Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése a lízingbe vevőnél és a lízinghez kapcsolódó könyvelési tételek!
Részlet a válaszából: […] ...eszköz könyv szerinti (nettó) értékének kivezetése: T 161 – K 11-14, valamint az elszámolt terv szerinti értékcsökkenés, esetleg terven felüli értékcsökkenés átvezetése: T 119, 129, 139, 149, 118, 128, 138, 148 – K 11-14.Az előbbi könyvelés után lehet a 198....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Értékesített, de birtokba nem adott ingatlan nyilvántartása

Kérdés: Ügyfelünk az ingatlant a tárgyév augusztusában értékesítette, de azt csak a teljes vételár megfizetése után, a tárgyévet követő évben adta a vevő birtokába, ezzel az időponttal szállt át a tulajdonjog is a vevőre. Az ügyfél az ingatlant (raktár- és irodaépületek) az értékesítés előtt és az értékesítés után is bérbeadás útján hasznosította. A helyi önkormányzat álláspontja szerint, mivel az ügyfél szándéka az ingatlan értékesítésével megváltozott, a tárgyév zárásakor a tárgyi eszközök között kimutatott ingatlant át kellett volna minősíteni készletté, és a tárgyévet követő évben történő értékesítésekor mint készletértékesítést elszámolni. Helyes ez az álláspont?
Részlet a válaszából: […] ...könyv szerinti értéke miként viszonyul egymáshoz. Ha a könyv szerinti érték tartósan és jelentősen meghaladja a piaci értéket, akkor a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának indokoltságát kell vizsgálni. Piaci értéknek tekinthető az adásvételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 24.

Zárt végű pénzügyi lízing lejárat előtti lezárása

Kérdés: Cégünk 2005-ben zárt végű pénzügyilízing-szerződést kötött építési telekre, 2010-es lejáratra azzal, hogy meghatározott kötelezettségek teljesítése esetén a lízingbe vevő megszerzi az ingatlan kizárólagos tulajdonjogát. A lízingbe adó számlája alapján az ingatlant a telkek között nyilvántartásba vettük, az áfát visszaigényeltük. 2007-ben megállapodást kötöttünk a lízingbe adó céggel, hogy a szerződést lezárjuk, elszámolunk, mert az ingatlan eladásra kerül, és a vevő a vételárat egy összegben egyenlíti ki. Hogyan kell elszámolni ezt az ügyletet a lízingbe adónál és a lízingbe vevőnél? Kinek és milyen bizonylatot kell kiállítania? Van-e áfa? El lehet-e adni ilyen konstrukcióban az ingatlant? Szóba kerülhet-e cégünk részéről a tulajdonjog-megszerzési jogosultság eladása abban az esetben, ha a vevő a vételár egy részével kiegyenlíti cégünk lízingbe adóval szembeni kötelezettségének diszkontált értékét? Az eladási ár másik része a bankszámlán kerül jóváírásra. Ez esetben mi a számviteli és az áfaelszámolás? Ki milyen bizonylatot állít ki?
Részlet a válaszából: […] ...szembeni kötelezettségecsökkentésével (T 448 – K 161 és T 161 – K 121). A tétel könyvelése után a 121.számlán mutatkozó egyenleget terven felüli értékcsökkenés elszámolásával kellkivezetni (T 8664 – K 121). A helyesbítő számla szerinti visszavételi érték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 25.