9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Számviteli feladatok a végelszámolás befejezésekor
Kérdés: A társaság végelszámolása lassan befejeződik. A hitelezői igények kielégítésre kerülnek, de az eszközök egy részét a végelszámoló nem tudja értékesíteni. Azokkal mi legyen? A szabályszerűség érdekében kérem, hogy ismertessék a végelszámolást lezáró számviteli beszámoló sajátosságait, legfontosabb feladatait.
2. cikk / 9 Visszatérés valós értéken történő értékelésről
Kérdés: Ügyfelünk, egy kft. a 2018-as mérlegében tárgyi eszközeit valós értékre felértékelte, forrásoldalon értékelési tartalékkal szemben. 2020. évben dönthet-e úgy, hogy a valós értékelésről visszatér a könyv szerinti értékre, és ha igen, ennek könyvelése a felértékelés kivezetése az értékelési tartalékkal szemben? A cég taggyűlési határozata megfelelő bizonylat ehhez a gazdasági eseményhez?
3. cikk / 9 Feleslegessé vált termelőberendezés
Kérdés: A társaság az egyedi termelőberendezést (speciális termelőeszközt) 2019 nyara óta a gyártás során nem tudja használni. Ezen eszköz értékesíthetősége bizonytalan, kicsi a valószínűsége annak, hogy más társaság is végez (végezne) hasonló speciális tevékenységet. Miként járjunk el? A terven felüli értékcsökkenéskénti elszámolás ez esetben is növeli az adóalapot?
4. cikk / 9 Értékvesztés vagy terven felüli értékcsökkenés
Kérdés: Szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozik a szövetkezet. Növendék marhákat tenyésztésbe állításkor (leelléskor), ha – évek óta – a piaci érték kb. 200 E Ft, az előállítási érték 400 E Ft értékvesztést (készlet) vagy terven felüli értékcsökkenést (tenyészállat) lehet elszámolni? A bekerülési érték, illetve könyv szerinti érték (készletnél) tartósan és jelentősen magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára. A tárgyi eszköz (tenyészállat) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb a piaci értéknél. A terven felüli értékcsökkenés elszámolása társaságiadó-alapot növelő. Hogyan kapja vissza a szövetkezet a tenyészállat kivezetésekor, kényszervágáskor, értékesítéskor... a növelésként elszámolt adóalap-növelőt?
5. cikk / 9 Káresemény elszámolása
Kérdés: Káreseményekkel kapcsolatosan felmerülő javítási, helyreállítási, mentési munkák ráfordításait költségként vagy egyéb ráfordításként kell elszámolni? Lehet-e egyértelmű választ adni arra a kérdésre, hogy mikor költség, mikor ráfordítás?
6. cikk / 9 Előhasi üsző tenyészállattá minősítése
Kérdés: Előhasi üsző leellésig 300 E Ft-ba kerül közvetlen önköltségen. Tenyésztésbe állításkor a leellett üsző (előhasi tehén) piaci értéke 200 E Ft. A különbözetet (100 E Ft/db) terven felüli értékcsökkenésként elszámoljuk, a társaságiadó-alapot növeljük. A tehén (várhatóan) 5 évig marad tenyésztésben, melynek végén 80 E Ft a várható (selejttehén) vágóérték. 5 év alatt leírjuk a maradványérték feletti részt, a 120 E Ft-ot. Így évente a társaságiadó-alap növelése, csökkentése 24 E Ft/év. A 6. évben a tehenet eladjuk 70 E Ft-ért, a maradványérték kivezetése 80 E Ft, a társaságiadó-alap növelése, csökkentése 80-80 E Ft. Ekkor a tenyészállatra elszámolt terven felüli értékcsökkenés hogyan realizálható az állattenyésztő cégnél?
7. cikk / 9 Bevételszerző tevékenységben részt nem vevő eszközök
Kérdés: A társaság mérlegében vannak olyan eszközök, amelyek a piaci körülmények változása (a kereslet hiánya) miatt nem vesznek részt a termelési, szolgáltatási folyamatban, azaz a bevételszerző tevékenységben. Lehet-e ezen eszközök értéke után értékcsökkenést elszámolni? És az így elszámolt értékcsökkenéssel a társasági adó alapját csökkenteni? Ezen eszközöknek is van technikai avulása, ami indokolja az értékcsökkenés elszámolását.
8. cikk / 9 Szt. 2005. évi változásai II.
Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
9. cikk / 9 Selejtezés, káresemények elszámolása
Kérdés: Hogyan történik a selejtezés, a káresemények elszámolása?
