13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Felújítás vagy beruházás?
Kérdés: A társaság a bérbeadás útján hasznosított irodaépület teljes körű felújításába kezdett. Ennek során az épület cca. 70%-a lebontásra kerül, gyakorlatilag csak a főfalak maradnak meg. A felújítás előreláthatólag 2025. I. negyedévében fog befejeződni, addig az épület használhatatlan, bevételt nem termel. A bontás befejezésekor a lebontott, arányos rész terven felüli értékcsökkenésként lesz kivezetve. Megtehetjük, hogy a bontással arányos rész kivezetése után fennmaradó könyv szerinti értéket átvezetjük a beruházások közé, és a felújítást követően egyben aktiváljuk az épületet? Mivel az épület hasznosítási iránya nem változik, ezért nem akarjuk a készletek közé átvezetni.
2. cikk / 13 Telek eladása építési telekként
Kérdés: A feleslegessé vált földterületet – a telekmegosztás és a területen lévő épületek lebontása után – építési telekként a társaság 2018-ban értékesíteni kívánja. Mivel az eladásra kerülő telken lévő ingatlanokat már 2017-ben le kell bontani, növelni szeretnék a 2016. december 31-én kimutatott telek értékét a bontási költségek mellett a lebontott épületek kivezetéskori nettó értékével is. Ezzel eleget tesznek az összemérés és az időbeli elhatárolás számviteli alapelvnek?
3. cikk / 13 Operatív lízing lejárata után felszámított összeg
Kérdés: Társaságunk operatív lízing keretében személygépkocsit bérelt. A lízingszerződés lejárta után a személygépkocsit visszaadtuk a lízingbe adónak. A lízingbe adó a személygépkocsit értékesítette, és elkészítette az elszámolást: operatívlízingdíj-korrekció címén egy nagyobb összeget. A szerződésben szerepel, hogy amennyiben a tényleges érték a futamidő végén kisebb, mint a kalkulált érték, akkor a különbözet a lízingbe vevőt terhelő fizetési kötelezettség. Hogyan kell ezt az értéket elszámolni?
4. cikk / 13 Átminősített pénzügyi szervezet végelszámolása
Kérdés: A pénzügyi szervezet pénzügyi tevékenységre vonatkozó engedélyét visszavonták, végelszámolásra került, ezért a mérlegét át kellett fordítani a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó mérlegre, a sajátos könyvelési tételek átkonvertálására. Korábban lehetősége volt arra, hogy az egy hónapnál régebben lejárt kamatokat csak a 0. számlaosztályban mutassa ki, mint függő kamatot. Úgy gondoljuk, hogy a korrigált végelszámolási nyitómérlegben ezen függő kamatokat a rendes követelések közé kell visszavezetni. Ez a bevételt növeli, adóvonzata van. Ha értékvesztést számolunk el, az is növeli az adóalapot. A korábbi elhatárolt veszteség viszont csak 50 százalékig csökkenti a 2012. évi adóalapot. Kötelező-e a fentiek szerinti nyitómérleg-korrekciókat elvégezni?
5. cikk / 13 Terven felüli értékcsökkenés értékesítéskor
Kérdés: A tárgyi eszköz bekerülési értéke 5000, maradványértéke 1000, hasznos élettartama 5 év, leírási kulcsa 20%. A 3. év után értékesítik az eszközt. Nettó érték 1600, ebből maradványérték 1000, az értékesítés bevétele 1100. Kérdésem a terven felüli értékcsökkenés elszámolására irányul. A terven felüli értékcsökkenés összege a nettó érték és a maradványérték különbözete, mert üzembe helyezéskor a maradványérték volt a piaci érték, és a hasznos élettartam rövidülése terven felül jelentkezik, a nettó érték és a bevétel különbözete, mert értékesítéskor a kapott bevétel a piaci érték, amely feletti érték a piac által el nem ismert érték, az értékesítés nem tartozik a terven felüli értékcsökkenést kiváltó események közé.
6. cikk / 13 Végelszámolás szabályai
Kérdés: Változtak-e a kft.-k végelszámolásának szabályai 2006. július 1-jétől? Melyek a kiemelt kérdések, határidők?
7. cikk / 13 Iroda céljára használt lakás eladása, új lakás vétele
Kérdés: A cégnek telephelyként iroda céljára van egy lakás, és azt eladja, vesz helyette a székhely közelében egy másik lakást, szintén telephelyként. Az értékesített lakás eladásából adódó eredmény a társasági adó alapját képezi? Az eladott lakás helyett vásárolt új lakást felfoghatjuk-e úgy, hogy csak csere történt, és a kft. vagyona a két lakás értékkülönbözetével változik?
8. cikk / 13 Végelszámolás során az eszközök értékelése
Kérdés: A kft. tulajdonosai: B. kft. 90%-kal, X és Y magánszemélyek 5-5 százalékkal. A kft. végelszámolás alatt áll, tevékenységet nem folytat. Mérlegadatai: 8000 E Ft ingatlan (amelyet át kell vezetni a készletek közé), 100 E Ft készpénz, 3000 E Ft jegyzett tőke, 5100 E Ft eredménytartalék. A végelszámoló szeretné az ingatlant értékesíteni, de még könyv szerinti értéken sem akadt vevő. A B. kft. átveszi a magánszemélyek részesedését beszerzési értéken. Kinek milyen adófizetési kötelezettsége van, ha a kft. 5000 E Ft értékvesztést számol el az üzleti év végén, és később annál többért tudja értékesíteni az ingatlant, vagy az csökkentett értéken a B. kft. tulajdonába kerül? Vagy ha befejeződne a végelszámolás még az üzleti év vége előtt, és az ingatlan eredeti könyv szerinti értékén kerül a B. kft.-hez?
9. cikk / 13 Telek és épület együttes vásárlásának elszámolása
Kérdés: Társaságunk megvásárolt egy telket a rajta lévő üzletépülettel együtt 2004 májusában azzal a szándékkal, hogy amint hitelt és/vagy támogatást kap rá, az épületet lebontja és hűtőraktárt épít a helyére. Az adásvételi szerződésben a telek árát 1,5 millió forintban, az épület árát 3,2 millió forintban határozták meg. A megvásárolt épületet a beruházás megkezdéséig tárolási célra használtuk. A hitelt 2004 augusztusában megkaptuk, elkezdődött a bontás, majd az építkezés, és 2004 decemberében már aktiválható volt az új épület. A telket az adásvételi szerződés szerinti értéken vettük nyilvántartásba. Az épületet is használatba vettük, terv szerinti értékcsökkentést számoltunk el, majd a bontást követően terven felüli értékcsökkenés elszámolásával kivezettük a könyvekből. A bontási költséget az új épület bekerülési értékébe számítottuk be. Helyesen jártunk el? A leírt esetben a lebontott üzletépület értéke mikor számít bele az új épület vagy a telek bekerülési értékébe?
10. cikk / 13 Muzeális tárgy amortizációja
Kérdés: A társaság vitorlás hajó felújításához kapott támogatást 2003-ban, amit halasztott bevételként elhatárolt. A hajót már korábban muzeális tárgyként védetté nyilvánították. A hajót a felújítást követően meghatározott céllal és feltételekkel üzemeltetik. Elszámolható-e értékcsökkenés ez esetben? A fejlesztési célra kapott támogatást hogyan kell megszüntetni, ha az üzembe helyezett eszközre értékcsökkenés nem számolható el?
