Ingatlanra haszonélvezeti jog alapítása

Kérdés: A kft. tulajdonosa a kft. tárgyi eszközei között kimutatott ingatlanára haszonélvezeti jogot kíván alapítani saját nevére. A továbbiakban ő kívánja hasznosítani. Kell-e értékbecslés az ingatlanra, lehet-e értékcsökkenést elszámolni a továbbiakban a kft.-nél? Milyen könyvelési tételek merülnek fel ennek kapcsán?
Részlet a válaszából: […] ...szempontjából – az ingatlan forgalmi értékének csökkenését eredményezi, amely – számításokkal alátámasztottan – indokolhatja a terven felüli értékcsökkenés elszámolását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Ingyenesen kapott eszközök elszámolása

Kérdés: A gazdasági társaság egy másik – vele szerződéses jogviszonyban lévő – gazdasági társaságnak ingyenesen átadott 100 E Ft feletti egyedi értékű tárgyi eszközöket, amivel a közöttük meglévő szolgáltatásnyújtást kívánja segíteni. Az ingyenesen kapott eszközöket a számvitelben hogyan kell elszámolni az átvevőnél?
Részlet a válaszából: […] ...illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti (terv szerinti értékcsökkenési leíráskénti), illetve ráfordításkénti (terven felüli értékcsökkenéskénti) elszámolásakor kell megszüntetni.A térítés nélkül (ingyenesen) átadott tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

Iroda céljára használt lakás eladása, új lakás vétele

Kérdés: A cégnek telephelyként iroda céljára van egy lakás, és azt eladja, vesz helyette a székhely közelében egy másik lakást, szintén telephelyként. Az értékesített lakás eladásából adódó eredmény a társasági adó alapját képezi? Az eladott lakás helyett vásárolt új lakást felfoghatjuk-e úgy, hogy csak csere történt, és a kft. vagyona a két lakás értékkülönbözetével változik?
Részlet a válaszából: […] ...T311 – K 961, a nyilvántartásszerinti értéket pedig az egyéb ráfordítások között (az értékesítésig elszámoltterv szerinti és terven felüli értékcsökkenést a kivezetés előtt átvezetve: T128, 129 – K 123): T 861 – K 123. Az áfa nélküli eladási ár és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.

Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben a könyvelést követően a lízingbe vett eszköznek a könyvviteli számlákon maradt egyenlege (nettó értéke), akkor azt terven felüli értékcsökkenésként kell az egyéb ráfordításokkal szemben elszámolni (T 8664 – K 128, 138, 148), majd a bruttó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.