Cash flow-kimutatás

Kérdés: A cash flow-kimutatás sorainak értelmezéséhez szeretném segítségüket kérni. Konkrétan a plusz-mínusz sorok alkalmazásához. Mikor növelő, mikor csökkentő? Például a szállítóknál, a paszszív időbeli elhatárolásoknál? Nagy segítség lenne, ha választ adnának, mert alig találok szakirodalmat.
Részlet a válaszából: […] ...nem jártpénzeszköz-felhasználással.3. Elszámolt értékvesztés és visszaírása Amennyiben az adott időszakban elszámolt értékvesztések,terven felüli értékcsökkenés együttes összege meghaladta a visszaírtértékvesztések, viszszaírt terven felüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...következtében – tartósan ésjelentősen meghaladja annak piaci értékét (a várható megtérülésként meghatározottösszeget), akkor terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni [53. § (1)bekezdésének e) pontja].8. Terven felüli értékcsökkenés elszámolása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Visszatérés az Szt. hatálya alá (eva)

Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető bt. evaalanyisága megszűnésekor visszatér az Szt. hatálya alá. Nyitómérlegébe milyen kötelezettségeket vehet fel? Felveheti-e kötelezettségei közé az evás időszak alatt megtermelt jövedelem osztalékkifizetési kötelezettségét? Felvehet-e a taggal szembeni kötelezettséget tagi kölcsönből?
Részlet a válaszából: […] ...jelenlegi állapotukban ténylegesen érnek, az Szt. általános előírásából következően bekerülési érték, illetve a terv szerinti és a terven felüli értékcsökkenéssel, értékvesztéssel csökkentett, ezek visszaírásával növelt bekerülési érték, de nem magasabb érték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 16.

Visszatérés számviteli feladatai (eva)

Kérdés: Nem az Szt. hatálya alá tartozó, evát választó bt. már 2003-ban kénytelen megszüntetni tevékenységét, egyszerűsített végelszámolással. Hogyan kell ez esetben az Szt. hatálya alá való visszatérés szabályait alkalmazni? Hogyan kell a végelszámolást számviteli és adózási szempontból lebonyolítani? Kell-e könyvvizsgálóval értékeltetni az eszközöket?
Részlet a válaszából: […] ...állapotukban ténylegesen érnek, az Szt. általános előírásaiból következően legalább a bekerülési értéken, a terv szerinti és terven felüli értékcsökkenéssel, értékvesztéssel csökkentett, illetve ezek visszaírásával növelt bekerülési értéken),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.

Elkobzott gépkocsi leírása

Kérdés: Gépjármű-kereskedelemmel foglalkozunk. A vámhivatal elkobzott a kft.-től egy használt gépkocsit, mert külföldről lopott volt. A kft. perli azt a tulajdonost, akitől – új gépkocsi vásárlásakor – átvette, beszámította a lopott gépkocsit. Melyik évben kell a kft.-nek veszteségként leírnia a gépkocsit? Az elkobzás évében vagy a bírósági végrehajtás végén?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 53. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni akkor, ha a tárgyi eszköz hiányzik, illetve a 81. § (3) bekezdésének e) pontja alapján a hiányzó készlet könyv szerinti értékét egyéb ráfordításként kell kimutatni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

A futamidő lejárta előtt megszűnt pénzügyi lízing könyvelése

Kérdés: Hogyan kell a lízingbevevőnél könyvelni a futamidő lejárta előtt megszűnt pénzügyi lízinget az egyszeres, illetve a kettős könyvvitel rendszerében? Az eszközt a lízingbeadó ismételten lízingbe fogja adni. Az eredeti lízingbevevő részére a lízingbeadó a teljes összegről jóváíró számlát, a kifizetett díjakról pedig számlát ad.
Részlet a válaszából: […] ...bekerülési (bruttó) értékének a d), illetve az e) pont szerinti korrekciója után fennmaradó egyenlegét, jellegének megfelelően vagy terven felüli értékcsökkenésként, vagy a terv szerinti értékcsökkenést csökkentő tételként kell a ráfordítást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben a könyvelést követően a lízingbe vett eszköznek a könyvviteli számlákon maradt egyenlege (nettó értéke), akkor azt terven felüli értékcsökkenésként kell az egyéb ráfordításokkal szemben elszámolni (T 8664 – K 128, 138, 148), majd a bruttó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Piaci értékek meghatározása

Kérdés: Az új számviteli törvény szerint az eszközök mérlegfordulónapi értékelésekor a könyv szerinti értéket össze kell vetni a piaci értékkel. Honnan tud a gazdálkodó szervezet a piaci értékre vonatkozóan információt szerezni? Hogyan lehet a gépek, berendezések, technológiák piaci értékét meghatározni, különösen akkor, ha azok egyedi eszközök?
Részlet a válaszából: […] ...a forgóeszközöket – a sajátos előírások figyelembevételével meghatározott – bekerülési értéken kell értékelni, csökkentve azt a terven felüli értékcsökkenés, illetve értékvesztés elszámolt összegével, növelve azt a terven felüli értékcsökkenés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.
1
2