Kérdések az AirBnB kapcsán

Kérdés: Egyesült Királyságban élő magyar állampolgár vagyok, adószámmal, állandó lakcímmel rendelkezem e honban, azonban állandó életterem: UK. Budapesti lakásomat nem szeretném parlagon hagyni, ezért úgy döntöttem, AirBnB-ztetni fogok. Jogkövető vagyok, ezért minden lehetséges információt átolvastam, de maradtak nyitott kérdések. Ebben szíveskedjenek segíteni! Tájékozódásom alapja a NAV 10. számú munkafüzete volt. Számos kérdésem ezek után nyitott. Azt értem, hogy számláznom kell, és választhatom az AM formát, miután adószám (bejelentkezési kötelezettség) nélküli magánszemélyként szeretném a tevékenységet folytatni.
1. Azt olvastam valahol, hogy nem is kell számlát, csak "számviteli bizonylatot" kibocsátanom ebben az adózási módban. Igaz ez? És ha kell is – itt szabadúszó művészként dolgozom –, saját készítésű számlaformátumom van. Ha azt új, zárt tartományként használom, megfelel-e a hazai előírásoknak? Mi a könnyű és megfelelő megoldás? Azt már tudom a Számviteli Levelek alapján, hogy pdf-formátumban miként kell eljárni. Ez is megfelelő lenne – persze csak akkor, ha nem magyar nyelvű, esetleg bilingvis a számla?
2. Az előzőekből következik, hogy a hatóságnak biztosítani kell a bizonylatokhoz való hozzáférést vs. ellenőrzést, ám azok az én számítógépemen lesznek az Egyesült Királyságban! Gondolom, nem jönnek ki, nekem meg nem kell hazajönnöm. Természetesen hazai eurószámlám van, arra fognak fizetni. Kell megjelölnöm képviselőt? Hogyan, hol, miként? (Van ügyfélkapum.) Mi a jogkövető megoldás?
3. Olvasom az áfa kapcsán, hogy az AirBnB-nek fizetett jutalék miatt nemzetközi adószámot is váltanom kell. Ezzel mi a helyzet? Nem értem a füzet magyarázatát az áfaalapot illetően. Hogyan? Mit? Mire számolva? Miért? Kitérnének ismét erre is egy példával?
Részlet a válaszából: […] ...szíves figyelmét, hogy a magyar adórendszerben eltérő megítélés alá esik a lakás hosszabb távú hasznosítását jelentő bérbeadási tevékenység, illetve az inkább turisztikai jellegű szálláshely-szolgáltatás, mint amilyen jellemzően az AirBnB-n keresztül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.

Kalkulált értékek alapján történő árbevétel-elszámolás

Kérdés: Társaságunk több ezer partnernek értékesít termékeket különböző feltételekkel. Az értékesítés főbb jellemzői: a vevő az eladó telephelyén veszi át a terméket, vagy kiszállítva kéri; a fizetés készpénzben, pár napos átutalás, vagy feltételhez kötött, halasztott fizetési lehetőség; a vevő a vásárlást követően nem viszi el a terméket, azt a társaság több hónapig is tárolja a vevő részére. A kialkudott ár a fentiek figyelembevételével kerül meghatározásra, de csak egy árat tüntetünk fel a számlán. Az árak képzésében szereplő „szolgáltatási” egységárak kalkulált értékei nem feltétlenül egyeznek meg azok tényleges beszerzési költségével. Azokat a belső informatikai rendszerben rögzítjük. A kialakított megoldás célja a társaság jövedelmezőségének nyomon követése, mivel az informatikai rendszer az árképzéshez használt tételeket automatikusan külön főkönyvi számlákra könyveli. Például értékesítünk 10 tonna terméket. A számlán 10 tonna 100.000 Ft/tonna = 1.000.000 Ft+áfa. Belső könyvelés: 800.000 Ft értékesítési árbevétel, 100.000 Ft szállítási szolgáltatás árbevétel, 50.000 Ft raktározási szolgáltatás, 50.000 Ft halasztott fizetés kamata (kamatbevétel). Kifogásolható-e a fenti gyakorlat számviteli és adózási szempontból? Az áfa a termékre meghatározott szerinti!
Részlet a válaszából: […] ...termék árbevételeként kimutatni. Így az árbevétel könyvelésekor a számlázott ellenértéket nem lehet az árképzésnél figyelembe vett tevékenységek szempontjai alapján megbontani, és ezen megbontásnak megfelelően külön-külön főkönyvi számlákra könyvelni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.

Társasház kizárólagos használati jogának értékesítése

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető "A" társasház az osztatlan közös tulajdonú tetőteraszának a kizárólagos használati jogát eladja 3 millió forintért az egyik magánszemély tulajdonostársnak. A "B" társasház egy másiktól pedig visszavásárolja az egyik közös tulajdonú tárolójának a kizárólagos használati jogát. A társasházaknak nincsenek a tárgyi eszközei között osztatlan közös tulajdonú ingatlanrészek, használati jogok. Ebben az esetben, a társasházaknál a kizárólagos használati jog értékesítését és vásárlását hogyan kell könyvelni? A társasház bevételei közül az ún. külön adózó jövedelmek körébe tartozók esetében a fizetendő adó mértéke 16 százalék. A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházása esetén az átruházásból származó bevétel 25 százalékát kell a társasház jövedelmeként figyelembe venni, amely után a társasháznak 16 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie. A kizárólagos használati jog értékesítése esetén mely számítási módot kell alkalmazni az adó kiszámításához? A társasházak által adóalanyként leggyakrabban végzett, az Áfa-tv. hatálya alá tartozó, ellenérték fejében teljesített termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások a tevékenység speciális jellegére tekintettel adómentesek. Az "A" társasház, amikor bejelentkezett az adóhatósághoz adószám igénylése miatt, a NAV felszólítása után alanyi adómentességet választott. Ha jól olvasom a NAV 2014. évi 28. számú füzetét (a társasházak alapvető szabályai), akkor a társasház e gazdasági tevékenysége mentes az adó alól, és nincs áfabevallási kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az értékesítésre kerülő használati jog a társasház könyveiben értékkel szerepel-e vagy sem, továbbá függetlenül attól, hogy e tevékenysége áfaköteles-e vagy sem. Az értékesítés ellenértékéről célszerűen számlát indokolt kiállítani, függetlenül attól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 26.

Egyenes és fordított adózás a számlán

Kérdés: Cégünk locsolófej előre gyártásával foglalkozik. A tevékenységünk kapcsolódik a vasanyag értékesítéséhez, ami fordítottáfa-köteles 2015. 01. 01-től. Egy munkára egy szerződésünk van, egy számlát állítunk ki. Mi a teendő olyan esetben, ha a kiállított számlán nemcsak vasanyag, de áfaköteles termék és szolgáltatás is szerepel?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a válasz az, hogy az eddigi gyakorlatukon sürgősen változtatni kell, azaz külön számlát kell kiállítani az áfaköteles termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról, illetve a fordítottan adózó termékértékesítésről. Válaszunk következik egyrészt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.

Visszaküldött exporttermék elszámolása

Kérdés: Cégünk mezőgazdasági gépalkatrészeket gyárt német exportra. Előfordult, hogy a kiküldött alkatrész selejtes volt. Így azt a német cég visszaküldte, továbbá a terhelési értesítőben az alkatrészen kívül külön költségeket is levont tőlünk, például ellenőrzési költséget. A közösségi bevallásban jelenteni kell-e ezt a visszaküldést? Vagy nem minősül a tranzakció termékbeszerzésnek? Szolgáltatásként kell elszámolni a külön költségeket és visszáruként a visszaküldött alkatrészt?
Részlet a válaszából: […] ...kell. (Ha a német fél többletköltségeket számít fel, akkorfeltételezhetően a magyar szállító cég helyett végez valamilyen tevékenységet!)A "levonásként" eszközölt összeg számviteli elszámolásának -mint importszolgáltatásnak – a bizonylata tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Tartós bérlet, nyílt végű pénzügyi lízing a Közösségen belülről

Kérdés: A tevékenységhez szükséges nagy értékű eszközt az EU-tagállamból tartós bérlet, nyílt végű pénzügyi lízing keretében hozza be a társaság. Ez esetben mi a teljesítési időpont? Hogyan történik a könyvelés, az áfa bevallása?
Részlet a válaszából: […] ...Szolgáltatásnyújtásnál a teljesítés helye az adott esetben,az Áfa-tv. 15. §-a (5) bekezdésének a) pontja alapján, mivel a tevékenységhezszükséges nagy értékű eszköz (nem ingatlan, nem személygépkocsi) bérbeadásárólvan szó, a szolgáltatást saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Visszaküldött exporttermék elszámolása

Kérdés: A kft. saját előállítású termékét exportálta júliusban Szlovákiába. A vevő a terméket garanciális javításra augusztusban visszaküldte pro forma számlával. Határozat alapján az áfát meg kellett fizetni. A vevő a teljes vételárat szeptemberben megfizette, a kijavított termék visszaszállítására októberben került sor pro forma számlával. Helyes volt-e a leírt esetekben a pro forma számlák használata? Hogyan kell kontírozni a gazdasági eseményeket, ha a kft. készleteiről nem vezet folyamatosan mennyiségi és értékbeni nyilvántartást? Negyedéves áfabevalló a kft.
Részlet a válaszából: […] ...eseményt nem megfelelően dokumentálták, azért kellett a határozat alapján áfát fizetni. (A megfizetett áfa – mivel adóköteles tevékenységhez kapcsolódik – levonásba helyezhető.)A kijavított terméket akkor kell az októberi kiszállításkor számlázni, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.