Feleslegessé vált termelőberendezés

Kérdés: A társaság az egyedi termelőberendezést (speciális termelőeszközt) 2019 nyara óta a gyártás során nem tudja használni. Ezen eszköz értékesíthetősége bizonytalan, kicsi a valószínűsége annak, hogy más társaság is végez (végezne) hasonló speciális tevékenységet. Miként járjunk el? A terven felüli értékcsökkenéskénti elszámolás ez esetben is növeli az adóalapot?
Részlet a válaszából: […] A számviteli elszámoláshoz szükséges – a műszakiak által felvett jegyzőkönyvben – rögzíteni a tényállást, azt, hogy melyik speciális termelőeszközről van szó (azonosítás), mióta nem használják, a jövőbeni hasznosítására van-e lehetőség, ha nincs, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 28.

Leállított üzem tárgyi eszközeinek hasznosítása

Kérdés: 2018 nyarán a társaság egyik üzemét az üzemben folyó tevékenység beszüntetése miatt véglegesen leállították. A leállított üzemben lévő speciális berendezések, tárgyi eszközök így feleslegessé váltak. Mi történjen ezen eszközökkel? Milyen dokumentumok alapján lehet azokat a könyvviteli nyilvántartásokból kivezetni? Meg kell-e különböztetni egymástól a jövőbeni hasznosításuk reményében ezeket az eszközöket?
Részlet a válaszából: […] ...leállított üzemben lévő speciális berendezések, tárgyi eszközök a leállítás időpontjával feleslegessé váltak. Azok a vállalkozási tevékenységet, a működést már nem szolgálják. Ezért ezen eszközöket a tárgyi eszközök közül ki kell vezetni, át kell sorolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 8.

K+F és a támogatások elszámolása

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
Részlet a válaszából: […] ...nem teljesített támogatásokstb. [Szt. 102. §-ának (6) bekezdése.]Ha a gazdálkodó jogszabály vagy államközi megállapodásalapján a tevékenységéhez vissza nem térítendő támogatást kap, akkor a kapottpénzösszeget kötelezettségként kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Megvásárolt épület bontása

Kérdés: Társaságunk 2007-ben a telephely létesítésekor megvásárolt épületet lebontja. A megvásárolt épület beszerzéskori értéke a beruházási számlán van, amortizáció nem került elszámolásra. Az épület helyére egy új termelőcsarnok megépítését tervezzük, a megvalósítása azonban még bizonytalan. A cég területén még tereprendezés is történt. Az üresen maradt telket nem kívánjuk értékesíteni. Ez esetben a lebontott épület könyv szerinti értéke és bontási költségei az eredmény terhére elszámolandók, vagy a telek értékét növeli, a piaci értéket meghaladó rész a később megépítendő épület beszerzési értékét növeli? Azt terven felüli értékcsökkenésként kell előbb elszámolni? Milyen adókonzekvenciákkal járhat a döntés, ha a bontási költségekkel, az épület bekerülési értékével nem rontjuk az eredményt?
Részlet a válaszából: […] ...összegével a társasági adóalapjának meghatározása során az adózás előtti eredményt növelni kell. (Nemtekinthető a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek,ráfordításnak az olyan költség, ráfordítás, amely nem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.

Önköltségszámítás norma alapján

Kérdés: Az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése szerint a saját termelésű készleteknél az előállítási költség lehet a norma szerinti közvetlen önköltség, a befejezetlen termelés norma szerinti közvetlen önköltsége pedig a félkész termék, a késztermék norma szerinti közvetlen önköltségéből a teljesítési fok alapján arányosítással is meghatározható. De hogyan kell a norma szerinti közvetlen önköltséget meghatározni? Milyen feltételei vannak? A norma szerinti közvetlen önköltség meghatározásának módszerével a szakirodalomban még nem találkoztam.
Részlet a válaszából: […] ...megkezdése előtt indokolt elkészíteni. Ez esetben az eszközök beszerzése, a termelésszervezés alapvetően a jövőbeni tevékenység műszaki normái alapján határozható meg, kapcsolódnak hozzá a beruházás, az anyagbeszerzés, de a munkaerő-felvétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 2.

Elsődleges költséghely-költségviselő költségelszámolás: könyvelés a 6-7. számlaosztályban

Kérdés: Hogyan könyveljük a termelés, a tevékenység költségeit, ha elsődlegesen a 6-7. számlaosztályban könyvelünk?
Részlet a válaszából: […] ...felmerült költségek, továbbá a közvetlen költségnek nem minősíthető költségek (általános költségek) elszámolására szolgál.A 7. Tevékenységek költségei számlaosztály a vállalkozási tevékenység közvetlen költségeinek elszámolására, gyűjtésére szolgál....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.

Selejtezett eszközök hasznosítása a mérlegfordulónap után

Kérdés: Mi a teendő, ha a 2000-ben selejtezett tárgyi eszköz elbontása és hasznosítása áthúzódik 2001-re?
Részlet a válaszából: […] ...(5) bekezdése szerint: amennyiben az eszköz használata, rendeltetése eredeti besorolását követően megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a muködést tartósan már nem szolgálja, akkor a besorolást meg kell változtatni, a befektetett eszközt át kell sorolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 5.