18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 Beszerzési ár része a saját fuvarköltség?
Kérdés: Saját gépjárművel történő szállítás esetén is része a beszerzési árnak a fuvarköltség? Árukereskedelemmel foglalkozunk, és a megvásárolt árut saját járművekkel szállítjuk a raktárba. Ez esetben is a beszerzési ár részét képezi az áruhoz kapcsolódó saját fuvareszköz önköltségszámítás alapján meghatározott költsége? Úgy gondoljuk, amennyiben a megérkezett árut még a raktárba be kell rakodni, annak a költsége is a beszerzési ár része. Számviteli szempontból a T 2 - K 58, majd a T 8 - K 2 megoldás a helyes, ahogy a saját fuvar önköltsége a készletre, illetve az elábéra kerülne?
2. cikk / 18 Bérmunka díjának elszámolása
Kérdés: Társaságunk fő tevékenysége különböző termékek előállítása. Előfordul azonban az az eset is, amikor a termék-előállítás folyamatába tartozó munkaműveletet más társasággal, bérmunka keretében végeztetünk el. Jellemzően a termelési folyamat megkezdése után kerül erre sor a befejezetlen termelésnek, illetve félkész terméknek az átadásával, esetenként a munkaművelethez szükséges vásárolt anyagokat is a bérmunkát végző rendelkezésére bocsátjuk. Más alkalommal a bérmunkát végzővel végeztetjük el a rendelkezésére bocsátott vásárolt anyagok megmunkálását, valójában a terméknek a befejezetlen termelésbe való vagy félkész termék állapotba történő hozását, majd a befejező munkákat már társaságunk végzi el. Hogyan kell ezeket nyilvántartani, elszámolni? Mi minősül az új termék előállítása érdekében végzett munkaműveletnek?
3. cikk / 18 Kiterjesztett gyártói felelősségi díj könyvelése
Kérdés:
Bár majd csak októberben kerül sor az első kiterjesztett gyártói felelősségi díj bevallására és megfizetésére, a könyveléssel kapcsolatban már most több kérdés merült fel bennünk. Ha a koncessziós társaság számlázza felénk, akkor hatósági díjként kell könyvelni szállítói számlaként? Lehet-e része a külföldről vásárolt készletek bekerülési értékének? (A környezetvédelmi termékdíjat eddig így kezeltük.)
4. cikk / 18 EPR (kiterjesztett gyártói felelősségi díj) számviteli kezelése
Kérdés:
Hogyan kell a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat elszámolni?
5. cikk / 18 EPR-díjat hogyan kell könyvelni?
Kérdés:
A 2023. július 1-től bevezetett EPR-díjat hogyan kell könyvelni? A beszerzési ár része, mint a környezetvédelmi díj, vagy egyéb ráfordítás, vagy igénybe vett szolgáltatás?
6. cikk / 18 Közbeszerzési díj hozzárendelése a beszerzéshez
Kérdés: Szállítói számláinkban érték- vagy mértékegység-arányosan felszámított eszköz/termék/szolgáltatás értékéhez közvetlenül hozzárendelhető a közbeszerzési díj összege. Így az Szt. 47. §-a alapján az eszköz/termék/szolgáltatás bekerülési (beszerzési) értékének részét képezi. Helyesen értelmezzük? Hogyan könyvelendő a közbeszerzési díj abban az esetben, ha a számlatételhez közvetlenül nem rendelhető, illetve külön számlában szerepel? Hogyan különíthető el a két könyvelési módszer?
7. cikk / 18 Kereskedelmi adó, saját dolgozó kiszolgálása
Kérdés: Kiskereskedelmi adóval kapcsolatban kérem állásfoglalásukat! Több, általam könyvelt társaságnál merültek fel kérdésként az alábbiak:
A társaságok nagykereskedelmi tevékenységet végeznek, saját bolttal nem rendelkeznek. Az értékesítés viszonteladóknak, kiskereskedőknek direkt módon, ügynökön, valamint webáruházon keresztül történik. A webáruházban a rendeléshez kizárólag a viszonteladóknak van hozzáférési lehetőségük, magánszemélyeknek nem. Két esetben fordul elő, hogy magánszemély is vásárolhat. (E két formában történő értékesítés az összes bevétel 1 ezrelékét sem éri el.)
1. Saját dolgozók kiszolgálása.
2. A társaság nyilvános e-mail-címén történő megkeresés, megrendelés. (Ez utóbbi rendelés történhet végfelhasználó társaság (nem nagykereskedői), illetve magánszemély részéről is). Az e-mailben történő megkeresést a társaság jó hírének megőrzése érdekében nem utasítják el.
Kérdéseim:
A) A saját dolgozó felé történő értékesítést lehet-e önállóan kezelni, hiszen ez egy speciális értékesítési forma, itt külsős nem vásárolhat, nem tartozik a nagykereskedelmi tevékenység körébe, és természetesen ez a típusú értékesítés beletartozna a kiskereskedelmi adó alapjába.
B) Az e-mailen történő rendelés tekinthető-e értékesítési csatornának? Itt, mivel magánszemély és végfelhasználó társaság is vásárol, az ezen az értékesítési csatornán történő értékesítés teljes bevétele beleszámít a kiskereskedelmi adó alapjába.
C) Véleményünk szerint csak és kizárólag az általam említett A és B esetben fordulhat elő, hogy – a törvény 1. §-ának (1) bekezdése szerint – a vevő magánszemély is lehet, a többi esetben kizárt, az adókötelezettség számításánál a nagykereskedőknek, viszonteladóknak történő számlázást, illetve az ezen eladásból származó bevételt nem kell figyelembe venni.
A társaságok nagykereskedelmi tevékenységet végeznek, saját bolttal nem rendelkeznek. Az értékesítés viszonteladóknak, kiskereskedőknek direkt módon, ügynökön, valamint webáruházon keresztül történik. A webáruházban a rendeléshez kizárólag a viszonteladóknak van hozzáférési lehetőségük, magánszemélyeknek nem. Két esetben fordul elő, hogy magánszemély is vásárolhat. (E két formában történő értékesítés az összes bevétel 1 ezrelékét sem éri el.)
1. Saját dolgozók kiszolgálása.
2. A társaság nyilvános e-mail-címén történő megkeresés, megrendelés. (Ez utóbbi rendelés történhet végfelhasználó társaság (nem nagykereskedői), illetve magánszemély részéről is). Az e-mailben történő megkeresést a társaság jó hírének megőrzése érdekében nem utasítják el.
Kérdéseim:
A) A saját dolgozó felé történő értékesítést lehet-e önállóan kezelni, hiszen ez egy speciális értékesítési forma, itt külsős nem vásárolhat, nem tartozik a nagykereskedelmi tevékenység körébe, és természetesen ez a típusú értékesítés beletartozna a kiskereskedelmi adó alapjába.
B) Az e-mailen történő rendelés tekinthető-e értékesítési csatornának? Itt, mivel magánszemély és végfelhasználó társaság is vásárol, az ezen az értékesítési csatornán történő értékesítés teljes bevétele beleszámít a kiskereskedelmi adó alapjába.
C) Véleményünk szerint csak és kizárólag az általam említett A és B esetben fordulhat elő, hogy – a törvény 1. §-ának (1) bekezdése szerint – a vevő magánszemély is lehet, a többi esetben kizárt, az adókötelezettség számításánál a nagykereskedőknek, viszonteladóknak történő számlázást, illetve az ezen eladásból származó bevételt nem kell figyelembe venni.
8. cikk / 18 Értékesítés előtt elvégzett munkák minősítése
Kérdés: Cégünk gépeket vásárol külföldről, amelyeket külső fuvarozó szállít be a cég magyarországi telephelyére, ahol a cég munkavállalói a gépek továbbértékesítése előtt elvégzik az ún. nullrevíziót, ellenőrzik a gépeken a megfelelő folyadékokat, a csavarok meghúzási nyomatékát, a világítóberendezéseket, az üzemi féket, az önindító és akkumulátor helyes működését, de elvégzik a megrendelő (vevő) igénye szerinti cseréket, szereléseket is. A gépeket az áruk között tartjuk nyilván a beszerzéstől az értékesítésig. A társaság szervizében elvégzett szerelések, egyéb munkák során felhasznált anyagokat, alkatrészek értékét, a szerelésre fordított munkaórákat munkalapon rögzítik. A bejövő számlák alapján az áruk főkönyvi számlán a gép beszerzési értéke és a telephelyre történő beszállítás költsége kerül könyvelésre. Felmerült kérdésként, hogy a telephelyen elvégzett munkák munkalapok alapján elszámolt költségei tekinthetők-e az áruként nyilvántartott gépek bekerülési értékébe tartozó tételnek? Ha igen, akkor hogyan kell elszámolni? Ezeket a gépeket a cég rendeltetésszerűen nem veszi használatba, így a telephelyen végzett munkák költségei csak a gépek áruként történő értékesítése során térülnek meg.
9. cikk / 18 A lekötési díj része-e a bekerülési értéknek?
Kérdés: Az alább leírt esetben alkalmazható-e az Szt. 47. § (3) bekezdésének e) pontja? Az áramszolgáltató számlájában szereplő lekötési díj, illetve a számlában szereplő egyéb díjak bekerülhetnek-e a tárgyi eszköz bekerülési értékébe? Az egyik eszköz megvalósulásához – elektromosjármű-töltőállomás – szerződést kötöttünk az áramszolgáltatóval kizárólag ezen eszköz ellátására vonatkozóan. Ám a beruházás külső okok miatt nem valósult meg a tervezett időpontban, ezért a lekötött árammennyiség után a szolgáltató lekötési díjat számláz, egészen addig, amíg a fogyasztás meg nem indul a töltőn keresztül.
10. cikk / 18 Kulcsrakész lakások értékesítése, bérbeadása
Kérdés: Építőipari generálkivitelező kft. kulcsrakész lakásokat értékesít 5% áfával, illetve lakásokat ad bérbe 27% áfával speciális áfakörös bejelentkezés alapján. A könyvelés az 5. költségnemek számlaosztályban összköltségtípusú eredménykimutatásban készül, a készletszámlákat év közben nem vezeti. A folyamatos anyag, alvállalkozói díj, fuvar, bérköltség könyvelése és az áfa levonása hogyan történhet? Az eladásra kerülő új lakások használatbavételekor szükséges-e értékelni, aktiválni az építés bekerülési értékét?