Beltag munkaviszonyban

Kérdés: A bt. vezető beltagja tulajdonos és társasági szerződés szerint munkavégzésre kötelezett, a másik beltag munkavégzésre nem kötelezett. Vezető beltag lehet-e munkaviszonyban? Ha igen, elég-e taggyűlési jegyzőkönyvben rögzíteni, hogy feladatát munkaviszonyban látja el?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a munkaviszonyban a munkabérnek teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén el kell érnie legalább a minimálbért, illetve ha a tevékenység szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimumot.Ha az ügyvezető munkaviszonyban látja el a feladatait, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.

Kapcsolt vállalkozás és nyilvántartás

Kérdés: Kapcsolt vállalkozás-e a következő három gazdasági társaság számviteli szempontból és társasági adó szempontjából, és kinek van transzferár-nyilvántartási kötelezettsége? Kiinduló adatok: "A" férj, "B" feleség, "C" közös gyermek, "D" közös gyermek. 1. Részvénytársasági szavazatok megoszlása "A" vezérigazgató 50%, "B" vezérigazgató-helyettes 50%. Semmi egyéb nem szerepel a társasági szerződésben (például az sem, hogy szavazategyenlőség esetén kinek a szavazata dönt, ki gyakorolja a munkáltatói jogokat stb.) 2. Kft.-szavazatok megoszlása "A" ügyvezető 66,66% "B" pénzügyi befektető 33,33% 3. Kft.-szavazatok megoszlása Idegen magánszemély (ügyvezető) 25,0%, "A" 18,4%, "B" 11,4%, "C" 22,6%, "D" 22,6%. A két kft. tevékenysége kizárólag a részvénytársasághoz kapcsolódik, megrendelést kizárólag a részvénytársaságtól kap, más tevékenységet nem végez. Ha a három gazdasági társaság összevont mérlegadatait vesszük figyelembe, a Sztv. 117. § szerint konszolidált éves beszámolót kellene készítenie.
Részlet a válaszából: […] A részvénytársaság és a két kft. a számviteli előírásokszerint (3. § 7. pont) nem minősülnek kapcsolt vállalkozásnak a következőkmiatt:Kapcsolt vállalkozásnak az anyavállalat, a leányvállalat, aközös vezetésű vállalkozás és a társult vállalkozás minősül. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 21.

Biztosításokhoz kapcsolódó elszámolások

Kérdés: Egy gazdasági társaság az egyik biztosítóval 3-féle biztosítást kötött. Az első biztosítás neve csoportos baleset-biztosítási szerződés, a kockázatviselés baleseti halál, baleseti maradandó rokkantság, baleseti kórházi napi térítés, ill. műtéti térítés. A biztosításra jogosult minden egyes, a céggel munkaviszonyban álló alkalmazott. A biztosítás akkor szűnik meg, ha az alkalmazott munkaviszonya megszűnik, vagy ha eléri azt az életkort, mikor a biztosító már nem vállalja a kockázatot. A biztosítás biztosítottja az alkalmazott, kedvezményezett maga a biztosított, halál esetén az örökös, vagy akit a biztosított megnevez. A biztosító a szerződésben meghatározott események (baleset, baleseti halál) esetén nyújt biztosítást. Az ugyanezen biztosítóval kötött másik szerződés neve csoportos kockázati (haláleseti) életbiztosítási szerződés. Ez a biztosítás a baleseti és vagy betegségből származó maradandó teljes rokkantság esetére szóló kiegészítő biztosítást is tartalmaz. Itt is a mindenkori alkalmazottak a biztosítottak. A biztosított a munkavállaló, kedvezményezett az igénybevételre jogosult, vagy halál esetén az örökös, illetve a megjelölt személy. A dolgozó biztosítása megszűnik, ha a munkaviszonya is megszűnik. A cég harmadik biztosítása csoportos baleset- és betegségbiztosítás. A cég kötötte, biztosítottak a szerződő alkalmazásában álló 80 év alatti természetes személyek: 1 fő ügyvezető, 1 fő házastárs (a cég munkavállalója) és 2 fő gyermek. Itt fel van tüntetve a fizetendő biztosítási díj alatt, hogy adóköteles díjrész is van. Határozatlan időtartamú a szerződés. Kérdés, hogy a fenti biztosításokhoz kapcsolódóan hogyan kell szja-t, tb-járulékot fizetni, a társasági adó alapját hogyan érintik a számviteli elszámolások?
Részlet a válaszából: […] ...Ha a biztosított munkaviszonyban áll, akkor munkaviszonybólszármazó jövedelme, ha személyesen közreműködő tag, akkor nem önállótevékenységből származó jövedelme, illetve közeli hozzátartozó (gyerek)esetében egyéb jövedelme keletkezik. Ezen jogcímek alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.

Ügyvezető mint könyvelő

Kérdés: A kft. (éves nettó árbevétele kb. 150 millió forint) ügyvezetője mérlegképes könyvelő végzettséget szerzett. Az ügyvezető könyvelheti-e a kft. gazdasági eseményeit, elkészítheti-e a beszámolót, vagy ez összeférhetetlen? Az ügyvezető közeli hozzátartozója lehet-e a kft. könyvvizsgálója?
Részlet a válaszából: […] ...ellátásához kevés az, hogy az ügyvezető mérlegképeskönyvelői végzettséget szerzett. A mérlegképes könyvelői képesítés mellett atevékenység ellátására jogosító engedéllyel is rendelkeznie kell. A könyvviteliszolgáltatás végzésére jogosító engedélyt az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 18.

Elismert költség

Kérdés: A kft.-nél nincs munkaviszonyban egyetlen "dolgozó" sem, az ügyvezető megbízási jogviszonyban, továbbá a tagok tagi jogviszonyban végzik el a munkát. A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült (ez dokumentumokkal bizonyítható), elismert költségnek tekinthetők-e a következő jogcímek: napidíj és utazási költség, képzési költség, újság (napilap)? A megbízási szerződéssel foglalkoztatott ügyvezető és/vagy tag(ok) részére a (vállalkozási tevékenységgel összefüggő) képzési költség – adó- és járulékmentesen – elszámolható-e?
Részlet a válaszából: […] ...Tao-tv. egy költséget, ráfordítást akkor nem ismer el avállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként, ráfordításként, ha aköltség nem a bevételszerző tevékenység érdekében merült fel. Ez alapján olyanesetben is lehetséges egy költség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 9.