Idegen ingatlanon végzett beruházás

Kérdés: Két magánszemély tulajdonában áll egy telek, valamint azon álló ingatlan. Ugyanezen két magánszemély tulajdonol egy betéti társaságot. A bt. beruházást végzett a magánszemélyek tulajdonában álló ingatlanon. A beruházás építésihatóságiengedély-köteles volt. A jogerős használatbavételi engedélyt a bt. kérte és kapta meg. Az idegen ingatlanon végzett beruházás a bt. adóköteles tevékenységéhez kapcsolódott. A bt. magánszemély tulajdonosai arról döntöttek, hogy az ingatlant egy másik társaságnak értékesítik. A vevő társaság folytatná a bt. által az ingatlanhoz kapcsolódó tevékenységet. Van-e lehetőség a megosztott értékesítésre oly módon, hogy a magánszemélyek az ingatlant értékesítik a megfelelő piaci értéken, míg a bt. az idegen ingatlanon végzett beruházást piaci értéken? Ha van lehetőség a megosztott értékesítésre, befolyásolja-e azt, ha a vevő mégsem a betéti társaság által végzett adóköteles tevékenységet kívánja folytatni? Helyes-e az az értelmezésem, hogy az idegen ingatlanon végzett beruházás értékesítése az Áfa-tv. szempontjából nem tekinthető ingatlanértékesítésnek?
Részlet a válaszából: […] ...megváltoztatták (lakóépületből üzemi épület lett), átalakították (a pincéből raktárt alakítottak ki). (A zárójelben lévő tevékenységek csak példák, számos más idesorolható tevékenység is lehet.)Ha valóban idegen ingatlanon (épületen, egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.

Ingatlanra haszonélvezeti jog alapítása

Kérdés: A kft. tulajdonosa a kft. tárgyi eszközei között kimutatott ingatlanára haszonélvezeti jogot kíván alapítani saját nevére. A továbbiakban ő kívánja hasznosítani. Kell-e értékbecslés az ingatlanra, lehet-e értékcsökkenést elszámolni a továbbiakban a kft.-nél? Milyen könyvelési tételek merülnek fel ennek kapcsán?
Részlet a válaszából: […] ...3. számú mellékletének A/13. pontja szerint – ez esetben – a térítés nélküli átadás miatti egyéb ráfordítás nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül!]A térítés nélküli átadás eredményeként a magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Promóciós célra felhasznált termékek adózása, számvitele

Kérdés: A 3212. számú kérdésre adott válasz kerek összefoglaló a "Promóciós célra felhasznált termék..." témában. Lehetne ezt aktualizálni 2011-re?
Részlet a válaszából: […] ...nem alkalmas (lényegében azonos az Áfa-tv. szerinti értelmezéssel).Az Szja-tv. 3. §-ának 27. pontja szerint üzleti ajándék ajuttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagyhitéleti kapcsolatok keretében adott, a minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 2.

Reprezentáció, üzleti ajándék

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a reprezentáció és üzleti ajándék 2011. évi szabályait, kizárólag társaságiadó-alanyok szempontjából! A megváltozott szabályokat ellentmondásosan értelmezzük. Az Szja-tv. meghatározza a reprezentáció fogalmát, azt, hogy nem terheli szja, de a társaságiadó-alapot növelő tétel. Akkor mire vonatkozik az a rendelkezés, mely szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül pl. a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés? Munkatársaink szakmai konferencián vesznek részt, és a részvételi díjat tartalmazó számlában elkülönítetten szerepel az étkezés díja, akkor az reprezentáció? Az üzleti ajándék szintén értelmezési problémákat vet fel, ha nem haladja meg a minimálbér 25%-át, és ha meghaladja (ez utóbbi az összevont adóalap része); ez utóbbit hogyan kell könyvelni? Mit kell a társaságiadó-alapnál figyelembe venni? Problémát vet fel az üzleti vendéglátás értelmezése is! Reprezentáció
Részlet a válaszából: […] ...joggyakorlás sérelme akár közvetve ismegállapítható.Ha viszont nem minősül a vendéglátás, a kapcsolódószolgáltatás a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmairendezvény, esemény keretében, állami, egyházi ünnepek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.

Üzletpolitikai célból adott ingyenes szolgáltatásnyújtás

Kérdés: A cég ingyenesen biztosít alaptevékenységi körében szervezett előadásokon való részvételt vevőinek, akik a cég meghatározott kiadványait megvásárolják. A cél az üzleti forgalom erősítése, a piaci versenyhelyzet kezelése. Hogyan kell elbírálni adózási szempontból ezt az ingyenes szolgáltatást? Kell-e számlázni? Ha kell, adhat-e ügyfeleinek e körben 100 százalékos engedményt? Ez hogyan érinti az adóalapot és az adókat?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésből nem derül ki, hogy a cég vevői társasvállalkozások vagy magánszemélyek, illetve az előadásokon való részvétel csak acég tevékenységének a bemutatását jelenti, vagy az előadás egészen másról szól,és az előadásokhoz egyéb szolgáltatás (például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 21.

Promóciós célra felhasznált termék adózása, számvitele

Kérdés: Harmadik országból terméket importálunk, amelynek egy része promóciós célra kerül felhasználásra. Ezt a külföldi számláján érték nélkül tünteti fel, amely a vámhatározatba valamilyen értéken bekerül, de sem áfa, sem vám kivetésére nem kerül sor. Van, amikor előre nem tudjuk, hogy a terméket promóciós célra fogjuk felhasználni, és érték nélkül szétosztjuk. Ebben az esetben a vámköltséget és az áfát megfizetjük. A marketingcélú termék szétosztása általában nyilvános kiállításokon és egyéb rendezvényeken történik, ahol a termék átvevője nem ismert, illetve kiskereskedelmi partnereinknél kerül szétosztásra. A termékminta szétosztása áfa szempontjából hogyan kerül elszámolásra? Milyen bizonylatot kell kiállítani, ha az átvevő ismert, illetve nem ismert? Hogyan kell könyvelni? Miként befolyásolja a cég eredményét társasági adó szempontjából? Kell-e a szétosztott termékek után személyi jövedelemadót, tb-járulékot, egészségügyi hozzájárulást fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...minősülnek – során elszámolt költségek (készletrevételi érték),adók, járulékok, hozzájárulások stb. a vállalkozási tevékenység érdekébenfelmerült költségnek, ráfordításnak minősülnek.Amennyiben az importált termékek térítés nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 19.

A kettős könyvvitelre való áttérés szabályai

Kérdés: Melyek az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés számviteli szabályai az új Szt. hatálya alá tartozó vállalkozásoknál?
Részlet a válaszából: […] ...szemben (T 86 – K 413).g) Az egyszerűsített mérlegben – pénzbevételből származó – kötelezettségként kimutatott, a tevékenységhez jogszabály vagy államközi megállapodás alapján kapott, vissza nem térítendő támogatás még fel nem használt összege...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.