Raktárépület felújítása támogatásból

Kérdés: A társaság már meglévő (2018-ban beszerzett) raktárépület felújítására nyert fejlesztési támogatást 2021-ben, amelyet meg is valósított 2022-ben, az üzembe helyezés 2022. 09. 30-án megtörtént. A támogatás összegét 100%-ban megkapta, amit előlegként tart nyilván, az elszámolásról még nem kapott értesítést. A felújítás révén nem változott meg a várható használati idő (2068.), a leírási kulcs (2%) és a maradványérték sem. A raktár 2018-as bekerülési értéke 20 millió Ft, az akkor megállapított maradványérték 5 millió Ft. A felújítás összege 50 millió Ft, a támogatási arány 50%. Ha 2023-ban (mérlegkészítés időszaka után) megtörténik az elszámolás, mekkora időszakra kell felosztani a támogatás összegét, illetve a maradványértékre fog-e jutni a támogatási összegből? A helyzetet bonyolítja, hogy a felújítás üzembe helyezése időpontjában a támogatott beruházáson felül további beruházási érték is aktiválva lett. Mennyiben módosítja ez a támogatási arányt, illetve a jövőbeli várható további beruházások mennyire befolyásolják azt, hogy az eszköz értékcsökkenésének mekkora hányadát számolja el egyéb bevételként a halasztott bevételek között nyilvántartott támogatásból?
Részlet a válaszából: […] ...során milyen munkákat végeztek el, egyáltalán a számviteli előírásoknak megfelelően minősítették-e azokat, az elvégzett felújítási tevékenység csak a raktárépületet érintette, vagy egyéb eszközbeszerzést is magában foglalt, az sem tűnik ki, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.

Kizárólag a munkavállalók által használt eszközök

Kérdés: A cégnél olyan eszközök beszerzésére is sor kerül (pl. hűtőszekrény, konyhabútor, pingpongasztal), amelyek közvetlenül nem szolgálják a vállalkozási tevékenységet. Ezen eszközök elszámolása hogyan történik? Vissza lehet igényelni az áfát? Lehet ezen eszközöknél értékcsökkenést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben felsorolt eszközök közvetlenül nem szolgálják a vállalkozási tevékenységet, mivel azokat kizárólag a munkavállalók, a cég dolgozói használják, hasznosítják. Ezen eszközöket (hűtőszekrény, konyhabútor, pingpongasztal, de ideértve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 12.

Egyéni vállalkozó nyílt végű gépkocsilízingje

Kérdés: Egyéni vállalkozó nyílt végű lízing keretében személygépkocsit lízingel. Mivel elektromos a gépkocsi, a cégautóadót nem kell megfizetnie. Az üzemeltetéssel kapcsolatosan felmerült javítási, üzemanyag- stb. költségeket, a havonta fizetendő áfát és az értékcsökkenést hogyan számolhatja el?
Részlet a válaszából: […] ...üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek a személygépkocsi. Kivételt képez ez alól a személygépkocsi-bérbeadó vagy személyszállító tevékenységet folytató egyéni vállalkozónál a tevékenység tárgyát, illetve eszközét képező személygépkocsi, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 8.

Bérbe adott ingatlan amortizációja

Kérdés: A társaság az ingatlant bérbeadás útján hasznosítja. Szüneteltetheti a bérbe adott üzlethelyiség amortizációelszámolását a társaság?
Részlet a válaszából: […] ...(nő vagy csökken). A kérdésből az következik, hogy az üzlethelyiséget a bérbeadás előtt is, a bérbeadás után is kereskedelmi tevékenység céljára használták. Így önmagában a bérbeadás ténye nem indokolja a korábbi amortizációs kulcs megváltoztatását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 27.

Saját rezsis beruházás áfája

Kérdés: Saját rezsis beruházást kiviteleztünk, amelyhez bérköltség és anyagköltség kapcsolódik. A beszerzett anyagok áfáját a számlák teljesítési dátumakor visszaigényeltük, a tárgyi eszközt teljes egészében adóköteles tevékenységhez kívánjuk használni. Az üzembe helyezéskor hogyan kell könyvelni a felszámítandó áfát?
Részlet a válaszából: […] ...venni. Az állományba vételi értékre kell a fizetendő áfát felszámítani. Mivel a társaság a tárgyi eszközt csak adóköteles tevékenységhez kívánja használni, a fizetendő áfa teljes összegében levonható. Könyvelése: T 466 – K 467, az áfabevallásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.

Civil szervezetnél támogatásból beszerzett eszközök

Kérdés: Civil szervezeteknél a támogatásból beszerzett, százezer forint feletti tárgyi eszközök esetén az értékcsökkenési leírás összegére elhatárolható-e a támogatásból a tárgyi eszköz bekerülési értéke, a következő évi értékcsökkenések ellentételezésére, ha nem fejlesztési célra kapta a támogatást a civil szervezet, hanem működési költségekre, de elszámolhat tárgyieszköz-vásárlást is a szerződés szerint? Ha igen, a teljes bekerülési érték elhatárolható? Arányosítás csak vegyes forrásból származó eszköznél szükséges? Szükséges-e hogy a szerződésben szerepeljen erre külön kitétel? Jogszabályoknak megfelelő-e az a könyvelési eljárás, mely szerint a tárgyi eszköz értékcsökkenési leírására elhatárolásra került a működésre kapott támogatásból az eszköz bekerülési értéke, és minden évben annyi kerül feloldásra, amennyi a támogatásból beszerzett eszköz adott évi amortizációs költsége?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a működési költségek fedezetére kapják a támogatást, de az tárgyi eszköz vásárlására is felhasználható, vagy az, hogy a tevékenységével összefüggő működési kiadásokra, eszközökre, tárgyakra, ruházatra használhatja fel, akkor a számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.

Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése

Kérdés: Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése a lízingbe vevőnél és a lízinghez kapcsolódó könyvelési tételek!
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazandó, mielőtt továbbmennénk, nézzük meg, hogy mit tartalmaz a Hpt.A Hpt. értelmező rendelkezése szerint pénzügyi lízing az a tevékenység, amelynek során a lízingbe adó ingatlan vagy ingó dolog tulajdonát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbe vevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Amortizáció elszámolása családi gazdaságban

Kérdés: A regisztrációs számmal rendelkező őstermelő, illetve a családi gazdálkodó egy összegben is amortizálhatja a tárgyévben beszerzett tárgyi eszközét a beszerzés évében. Ezt akkor megteheti, amikor üzembe helyezi, vagy csak év végén? Az olyan családi gazdaságnál, ahol bővült a létszám, és a beszerzés még a belépése előtt történt, osztható-e az új tagra?
Részlet a válaszából: […] ...11. számú melléklete tartalmazza).A családi gazdálkodásba belépő, korábban mezőgazdasági őstermelőnek minősülő magánszemélyek e tevékenységük tekintetében tevékenységet folytatóknak minősülnek. Tehát a meglévő tárgyi eszközeik értékcsökkenési leírását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 21.

Elhatárolt halasztott bevétel megszüntetése

Kérdés: A kft. nagy értékű tárgyi eszközt vásárol (bruttó 27 M Ft). A támogatás összege a bruttó ár 40%-a (10 800 E Ft). A tárgyi eszközt a kft. 2011. 10. 01-jén használatba veszi. A támogatást valószínűleg 2011. november hónapban kapja meg. A fejlesztésre kapott támogatás halasztott bevételként elszámolt összegét – az elszámolt értékcsökkenési leírással arányosan – a rendkívüli bevételekkel szemben kell feloldani, de lehet az egyéb bevételekkel szemben is. Mi alapján egyéb bevétel, illetve rendkívüli bevétel? Az értékcsökkenéssel arányos bevétel azt jelenti, hogy ha például az éves értékcsökkenés 3915 E Ft (T 57 – K 14), a 40%-os feloldandó támogatás 1566 E Ft (T 48 – K 98)? Jól értelmezzük az arányt?
Részlet a válaszából: […] ...feloldás ott, ahol a cégen belüli belső érdekeltségaz üzemi (üzleti) eredményhez kapcsolódik, továbbá akkor, ha az üzemi (üzleti)tevékenység eredménye e nélkül veszteség lenne, illetve a mérleg szerintieredmény nem lenne veszteség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 1.

Közlekedési baleset által okozott károk elszámolása

Kérdés: Autópálya-üzemeltetőként társaságunk egy magyarországi autópálya egy meghatározott szakaszáért felel. A kérdés az itt okozott károk elszámolásával kapcsolatos. Valaki balesetet okoz a pályán: megcsúszik, összetöri a kocsiját, a szalagkorlátot, a vadkerítést stb. Társaságunk útellen­őre kimegy a helyszínre, többek között felveszi az autópályában keletkezett hibákat, ha szükséges, akkor a helyszínen ő is helyreállít. Ezen költségeket társaságunk az azonnali helyreállítás költségeként kalkulálja. Ezt követően kimegy az útkarbantartásért felelős csapatunk, és helyreállítja a sérüléseket, kicseréli a szalagkorlátot, fénytörő hálót stb. az általunk vásárolt anyagok felhasználásával. Így kialakulnak a végleges helyreállítás költségei. Ezt követően benyújtjuk a kárigényt a biztosítónak, amely a károkozó kötelező felelősségbiztosításának terhére megtéríti a kárunkat. Semmilyen számlázás nincs. Az autópálya helyreállítása a vonatkozó szerződés szerint a társaságunk kötelezettsége. Mivel van olyan elszámolt anyagköltség, amely a biztosító térítése által megtérül, de az iparűzési adó alapjában nem jelenik meg, jelent-e valamilyen problémát az iparűzési adó megállapításánál? Ha igen, akkor ezt hogyan lehet kezelni? A szalagkorlát és egyéb pályakiegészítő helyreállításának költsége tárgyidőszaki költségként számolandó el, vagy a tárgyi eszközök között aktiválandó? Ha aktiválandó, akkor a felmerült tételek közvetlenül a beruházási számlára könyvelendők, vagy a saját előállítású eszközök aktivált értékén keresztül kerülnek be az eszközök közé?
Részlet a válaszából: […] ...az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének f) pontja alapján kell elszámolni.Az iparűzési adó alapja állandó jelleggelvégzett iparűzési tevékenység esetében a nettó árbevétel, csökkentve az eladottáruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 22.
1
2