11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Könyvelés a külföldi vállalkozás fióktelepénél
Kérdés: A fióktelep Magyarországon egy javítóműhelyt bérel, amelyben speciális járművek javításával foglalkozik. Rendelkezik néhány alkalmazottal, helyben ők végzik ezt a tevékenységet. Az egyes munkákban azonban gyakran közreműködnek a központ (anyavállalat) alkalmazottai is. Amennyiben anyag, alkatrész szükséges, akkor ezt a központ biztosítja. Biztosít továbbá eszközöket is a munkához (pl. személygépkocsikat a magyar munkavállalóknak). Jelenleg az anyavállalat és a magyar fióktelep között semmilyen elszámolás nincs. A számlákat a vevők felé a külföldi anyavállalat állítja ki. A megrendelők kivétel nélkül külföldi vállalkozások. A központ a fióktelep eredményét cost plus eljárással kívánja megállapítani, azaz a fióktelepnél elszámolt költségekből kíván kiindulni a fióktelepnél kimutatott árbevétel meghatározásakor. Azaz – értelmezésük szerint – a központ megrendelte ezeket a javításokat a magyar fiókteleptől, és értékesítette a megrendelő felé. Szabályos ez az eljárás? Amennyiben igen, hogyan kell eljárni, bizonylatolni? Vagy kötelezően a fióktelepnek kellene kiállítania a számlákat a megrendelők felé, és a központtal is el kell számolni költségoldalon? Melyik eljárás helyes? Esetleg mindkét eljárás alkalmazható? A két esetben hogyan kell kezelni (bizonylat- és áfaszempontból) a központ és a fióktelep közötti anyagmozgásokat és szolgáltatásokat?
2. cikk / 11 Bérbeadás vagy szálláshely-szolgáltatás
Kérdés: Társaságunk mint anyavállalat a tulajdonunkban lévő üdülőben részben a leányvállalatok dolgozóinak, részben a saját dolgozói részére üdülési lehetőséget biztosít május 1. és október 1. közötti időszakban, a külön üdülési szabályzatban rögzítetteknek megfelelően. A KSH szerinti besorolás: Nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatás a 173/2003. sz. kormányrendelet alapján. Saját dolgozóink térítésmentesen vehetik igénybe az üdülőt, ezen térítésmentes juttatás kalkulált értéke után a munkabérre vonatkozó adó- és járulékfizetési szabályok alapján teljesítjük adó- és járulékfizetési kötelezettségünket. A tagcégek részére évente határozott idejű bérleti szerződés alapján 27%-os áfát felszámítva engedjük át az üdülőt, az üdülési szabályzatban meghatározott heti turnusváltásokban megvalósuló üdülés céljára. A tagcégekkel kötött bérleti szerződés tartalmazza a bérleti időszakot, a bérleti díjat, azt, hogy az üdülőt csak beutalt személy használhatja. Nem tér ki a mellékszolgáltatásokra (ágyneműcsere biztosítása, gondnok foglalkoztatása). Minden üdülő kitakarítva adja át az üdülőt. Helyesen járunk-e el, ha bérletnek minősítjük a tagcégekkel kötött, május-október közötti időszakra vonatkozó szerződést, miközben a tagcégek dolgozói heti turnusváltásban veszik igénybe az üdülőt, vagy valójában "Szálláshely-szolgáltatásra" kellene szerződést kötnünk?
3. cikk / 11 Interneten közzétett reklámszlogen
Kérdés: Ügyfelem egy külföldi tulajdonosi hátterű társaság, melynek magyar leányvállalata más magyarországi vállalkozásokkal (partnervállalatokkal) köt az anyavállalat nevében szerződést arra, hogy a partnervállalkozásokról információkat – valamint azok logóját, reklámszlogenjét – az ügyfelem magyar nyelvű honlapján jelenítse meg. A partnervállalkozás hirdetése az anyavállalat honlapján saját felhasználói fiók létrehozatalával történik. Az anyavállalat számára – a magyar leányvállalattal való elszámolás alapján – a partnervállalkozás online boltjában való vásárlás után forgalmi jutalék jár, amellett, hogy a partnervállalkozásnak egyszeri csatlakozási díjat is kell fizetnie. Ebben a konstrukcióban megvalósul-e a reklámadótörvény szerinti adókötelezettség, és ha igen, akkor ki minősül az adó alanyának (ügyfelem, annak leányvállalata vagy a partnervállalkozások), továbbá mely ellenérték után kell fizetni az adót?
4. cikk / 11 Követelés elévülése, értékesítése
Kérdés: Külföldi leányvállalatunk működése évek óta veszteséges, gazdasági tevékenységét már két éve nem folytatja. Rendelkezésre álló információink szerint nincs eszköze, mely fedezné a követelésünket. A társaságunk felé fennálló tartozásra értékvesztést számoltunk el: 2011-ben a teljes kintlévőség után 50%-ot, 2012-ben további 10%-ot, tehát az eredeti számlakövetelés a számvitelben jelenleg 40%-os értéken szerepel. Az értékvesztés elszámolása után először a 2012. évi társaságiadó-bevallásban a teljes követelés 20%-ának megfelelő összeggel csökkentettük a társasági adó alapját. 2013-ban jelentős összegű lesz az elévültté váló (5 éven túli esedékességű) követelésünk (a teljes követelés fele), a követelés behajtására (felszámolás, peres eljárás) nem tettünk intézkedést. Az elévült követelésre jutó, 2012-ben a társaságiadó-alap csökkentéseként figyelembe vett 20%-os összeggel 2013-ban növelni kellene az adóalapot? Az adóalap növelésének elkerülése érdekében engedményeznénk kötelezettségcsökkentés ellenében anyavállalatunknak ezt a követelést. Ha az eredeti számlakövetelések összegével értékesítenénk a követelést, akkor a 2013. évi társaságiadó-alapot meg kellene növelnünk a tavalyi évben csökkentőként elszámolt 20%-os összeggel? Ha a követelést az eredeti számlakövetelés 40%-os (ezen az áron van az értékvesztésekkel korrigáltan) árán értékesítenénk, akkor nem kellene a 2013. évi társaságiadó-alapunkat megnövelni? Ebben az esetben van-e társaságiadó-korrekció? Mi az optimális megoldás? A transzferár-nyilvántartásban hogyan kell (kell-e) szerepeltetni a fenti követelésértékesítést?
5. cikk / 11 Szellemi termék bekerülési értéke
Kérdés: Kínai tulajdonú anyavállalatunknak Európában, Ázsiában, Amerikában vannak leányvállalatai, amelyek közül az ázsiai, amerikai térség felé közvetlenül a kínai anyacég számláz, az európai leányvállalatok és európai egyéb partnerek felé a magyarországi leányvállalaton keresztül bonyolítjuk le a forgalmat. Az áruvédjegyek bejelentését a különböző kontinensek országaiban, a szabadalmi hivatali eljárási költségét eddig Magyarországon számoltuk el, mivel Magyarországról indítottuk az eljárásokat. Eddig a védjegyekkel kapcsolatos valamennyi költséget azonnal, a felmerülés évében költségként számoltunk el tévesen. Önellenőrzéssel kívánjuk helyesbíteni az előző évek eredményét azzal, hogy ezeket az immateriális javak közé vesszük nyilvántartásba. Mivel visszamenőlegesen, utólag ismerjük a ténylegesen felmerült kiadásokat (külföldi költségek, illetékek, szolgáltatási díj stb.), ennek megfelelően 2011-ben valamennyi költség a bekerülési érték részét képezi? A cégvezető döntése alapján ezen védjegyek nem veszítenek az értékükből, nem kíván értékcsökkenést elszámolni, majd csak akkor, amikor adott országban már nem kíván kereskedni az adott áruval, akkor egy összegben kerül kivezetésre az immateriális javak közül. A lajstromszámonkénti védjegyoltalom általában 10 évre szól, amelyek közül többet meghosszabbítunk. Kimutathatjuk-e az immateriális javak között, elszámolhatjuk-e költségként azokat a kiadásokat, költségeket a védjegyekkel kapcsolatban, amelyek olyan országokat érintenek, melyekkel nem állunk gazdasági kapcsolatban? Megjegyzés: valamennyi európai leányvállalattal és a kínai 100%-os tulajdonosunkkal társasági adó szempontjából kapcsolt vállalkozásnak számítunk. Az ázsiai, amerikai, afrikai országokkal nem folytatunk gazdasági tevékenységet, ott az anyavállalatunknak vannak további leányvállalatai. Azzal, hogy kínai anyavállalatunk venezuelai leányvállalata védjegybejelentését Magyarországon számoljuk el, transzferárszempontból kapcsolt jogviszonyt eredményez-e? Be kell-e jelenteni a NAV felé? Kell-e társaságiadóalap-korrekciót végrehajtanunk?
6. cikk / 11 Külföldiek szállásköltsége
Kérdés: A német anyacég és cseh leányvállalata dolgozói a magyar leányvállalatnál vannak kiküldetésben, és a magyar társaság fizeti szállásköltségüket, ami jelenleg panzióban való elhelyezést jelent. A magyar társaság elszámolhatja-e ezen költségeket kiküldetési költségként? Ha igen, milyen bizonylatolás szükséges ehhez? Ha nem, akkor milyen adóvonzata van?
7. cikk / 11 Leányvállalatnak nyújtott kölcsön kamata
Kérdés: Az anyavállalat kölcsönt nyújt a leányvállalatának. A kamatot minden hónap végén az átlagos kölcsönállomány alapján a jegybanki alapkamat + 0,5%-nak megfelelő mértékkel számlázza. Milyen adóvonzatai lehetnek az ügyletnek? Kell-e a számlában áfát felszámítani? Ha nem, akkor arányosítani kell az áfát?
8. cikk / 11 Promóciós célra megrendelt termékek
Kérdés: A társaság fényforrások, lámpatestek forgalmazásával foglalkozik. Az anyavállalat az új termék bemutatása céljából a promóciós célra megrendelt termékeket számlázza leányvállalata felé. A magyar társaság az így behozott termékeket marketingcélból juttatja el üzleti partnereihez. Az egyedi értékük alapján az 5000 forintot nem meghaladó termékekért ellenértéket nem számít fel. Tekinthetők-e az üzleti partnerek részére átadott termékek árumintának 2010 előtt, illetve 2010-től? Milyen bizonylatot kell kiállítani a termékmintát átvevő üzleti partner felé?
9. cikk / 11 Szt. 2005. évi változásai II.
Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
10. cikk / 11 Szt. változásai a csatlakozás időpontjával
Kérdés: Milyen változásokat hoz az Európai Unióhoz való csatlakozás a számviteli előírásokban? Mikor válnak ezek ismertté?
