Nyilvántartás a szokásos piaci árról

Kérdés: "A" Kft. és "B" Kft. tulajdonosa (részesedése 90%) "X" Kft. "A" Kft. "X" Kft. ingatlanait, objektumait bérli. "A" Kft. "B" Kft. alvállalkozója "B" Kft. több szerződött munkájában. Kérdés: 1. Kell-e transzferár-nyilvántartást vezetni? 2. Ellenőrzött ügyletek-e a fenti esetek? Ha igen, kell-e a szokásos piaci ár megállapításához külső független ügyleteket keresni, melyek az összehasonlítás alapjául szolgálnának? (Véleményünk szerint – ismerve a fenti cégek tevékenységét – ilyet nem tudnánk találni a szabad piacon!) 3. Egy esetleges adóhatósági ellenőrzéskor kérhetik a transzferár-nyilvántartást? Ha igen, akkor milyen paramétereket kell minimálisan dokumentálni? 4. Valamelyik kapcsolt vállalkozásnak kell-e társaságiadó-alapot növelnie?
Részlet a válaszából: […] ...adatokat, de vannak az interneten is iroda és ipari, kereskedelmicélú ingatlanokra vonatkozó adatok. Az alvállalkozói díj esetében a tevékenységalapján lehet a hasonló vagy azonos tevékenységet végző vállalkozásokbeszámolóiból vagy statisztikai adatokból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.

Magyarországi cég által foglalkoztatott német állampolgár

Kérdés: Német állampolgár a német testvérvállalat alkalmazottjaként a cégcsoport magyarországi leányvállalatánál dolgozik. Munkabérét, valamint az azt terhelő járulékokat, adókat a német leányvállalat a magyar leányvállalatra átterheli számlában. A német leányvállalat bérel lakást az alkalmazott számára Magyarországon, és a bérleti díjat is továbbszámlázza a magyar leányvállalatnak. Mi a teendője a magyar vállalatnak a német vállalat által kiállított számlán feltüntetett munkabérrel, valamint a bérterhekkel áfa szempontjából? Mi a teendője a magyar társaságnak a német vállalat által kiállított számlán feltüntetett bérleti díj áfájával? A német alkalmazott köteles Magyarországon személyijövedelemadó-bevallást benyújtani, mivel 183 napnál többet tartózkodik Magyarországon? A magyar leányvállalat által viselt lakásbérleti díjat hogyan kell kezelni a személyi jövedelemadó szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...adókat, bár a német állampolgárt a magyar leányvállalatnálfoglalkoztatják. Ez valójában munkaerő-kölcsönzés, amely vállalkozásitevékenység keretében történik. Ezért számlázza le a munkaerőfoglalkoztatásának költségeit a német vállalat. Így a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Külföldi napidíj autóbusz-vezetőnek

Kérdés: Nemzetközi személyszállítást is végző társaság autóbusz-vezetője a külföldi kiküldetés esetén alkalmazhatja-e a 25 eurós – bizonylat nélkül – elszámolható költségelszámolást abban az esetben is, ha a társaság csak akkor vállalja a különjáratot, ha a megrendelő az autóbusz-vezető szállását biztosítja?
Részlet a válaszából: […] ...a bekezdés utolsómondata. Igazolás nélkül elismert költségként napi 25 eurónak megfelelőforintösszeget számolhat el az önálló tevékenységet folytató magánszemély is,aki az adott utazással összefüggésben mástól külföldi kiküldetés címén bevételnem kap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 27.

Gépkocsivezető napidíja nemzetközi közúti árufuvarozásban

Kérdés: Nemzetközi közúti árufuvarozásban gépkocsivezetőként foglalkoztatott munkavállalóink részére napi 25 euró napidíjat szeretnénk adni. A 168/1995. Korm. rendelet 4. §-ának (2) bekezdésében leírtak alapján igazolás nélkül elismert költségként, adómentesen elszámolható a napi 25 euró, ha a napidíj mellett csak a gépjármű külföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával igazolt költségeket számoljuk el. Kérdésünk lényege: Mi számít "gépjármű üzemeltetéséhez kapcsolódó költségnek"? A külföldi kiküldetéssel kapcsolatos autópályadíj és parkolási díj elszámolható-e, elismert költségnek számít-e az adómentesen juttatott 25 euró mellett?
Részlet a válaszából: […] ...engedélyhez kötöttnemzetközi közúti közlekedési szolgáltatást végez, illetőleg abbanárukísérőként közreműködik, kizárólag az e tevékenysége tekintetében.) Igazoltköltség például az üzemanyagköltség, a gépjármű javítási költsége, azautópálya- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Természetbeni juttatás: lakásbérlet, utazási költség

Kérdés: 100 százalékban német tulajdonú kft. vagyunk, 2 német ügyvezető igazgatóval. Mindkét ügyvezető az anyavállalatnál áll munkaviszonyban. Az egyik ügyvezető folyamatosan itt tartózkodik. A kft. lakást bérel neki. A lakásbérleti díj ilyen esetben természetbeni juttatásnak minősül-e, meg kell fizetni után a 44 százalék szja-t? A másik ügyvezető időnként tartózkodik itt. Az utazási költsége (repülőjegy, taxi stb.) milyen költségként számolható el? Szintén anyavállalat alkalmazásában álló német állampolgárt az anyacég a kft.-hez küldi tanácsadóként 2 évre. A fizetését az anyacégtől kapja. A tanácsadónak bérelt lakás díja, a hazautazási költsége természetbeni juttatásnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltatóval, megbízóval létesített jogviszonyból, vagy – a munkáltató illetőségétől függetlenül – belföldön végzett tevékenységből vagy belföldön lévő vagyonból keletkezik.Az Szja-tv. 2. §-ának (4) bekezdése szerint a külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Lakásbérlet iroda és lakhely céljára

Kérdés: A társaság által bérelt lakás a társaság székhelye is és a külföldi illetőségű személy lakhelye is. Meg lehet-e osztani a bérleti díjat a terület használata alapján?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozás székhelyeként használt területtel arányos bérleti díj a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, tekintettel a Tao-tv. 3. számú melléklete A. fejezet 4. pontjában foglaltakra.A leírtakból az is következik, a természetbeni juttatás utáni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.