Létrehozott gép – elmaradt aktiválás

Kérdés: Egy társaság pályázat keretében létrehozott egy gépet. A megvalósítás során az elmúlt 4 év közvetlen költségeit elszámolta a költségek között. Dönthet-e úgy utólag, hogy mégis aktiválja ezeket a költségeket, és a 4. év végén beruházásként mutatja ki azokat?
Részlet a válaszából: […] ...kísérleti fejlesztés keretében történik az előállítás.A számviteli előírások szerint az eredmény terhére csak a vállalkozási tevékenység költségeit lehet elszámolni. A vállalkozási tevékenységet szolgáló eszközök (jellemzően idesorolandók a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 10.

Szoftverfejlesztés helye a mérlegben

Kérdés: A kft. megrendelésre szoftvert fejleszt. Felmerülő költségeit költségnemekre, a szerződés szerinti eladási árat nettó árbevételként könyveli. Az elkészült szoftvereket másnak soha nem értékesíti, a felhasználói jogot átengedi a megrendelőnek. A nála maradó szerzői jogot (tulajdonjogot) az immateriális javak között nem mutatja ki, ezt csak a szerződésekből lehet levezetni. Ki kellene mutatni a szoftvert? Ha igen, milyen értékén? Értékcsökkenést elszámolhatna-e utána? Vagy a szoftverfejlesztés szolgáltatás? Ha a megrendelésre készítendő szoftver az üzleti év végéig nem készül el, milyen értéken kell készletre venni?
Részlet a válaszából: […] ...pedig nem szabad kimutatni. Az Szt. szerint a befektetett eszközök között az olyan eszközt lehet kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja.A kérdésből nem derül ki, mit jelent a kft.-nél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 27.

K+F és a támogatások elszámolása

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
Részlet a válaszából: […] ...nem teljesített támogatásokstb. [Szt. 102. §-ának (6) bekezdése.]Ha a gazdálkodó jogszabály vagy államközi megállapodásalapján a tevékenységéhez vissza nem térítendő támogatást kap, akkor a kapottpénzösszeget kötelezettségként kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Önköltségszámítás norma alapján

Kérdés: Az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése szerint a saját termelésű készleteknél az előállítási költség lehet a norma szerinti közvetlen önköltség, a befejezetlen termelés norma szerinti közvetlen önköltsége pedig a félkész termék, a késztermék norma szerinti közvetlen önköltségéből a teljesítési fok alapján arányosítással is meghatározható. De hogyan kell a norma szerinti közvetlen önköltséget meghatározni? Milyen feltételei vannak? A norma szerinti közvetlen önköltség meghatározásának módszerével a szakirodalomban még nem találkoztam.
Részlet a válaszából: […] ...megkezdése előtt indokolt elkészíteni. Ez esetben az eszközök beszerzése, a termelésszervezés alapvetően a jövőbeni tevékenység műszaki normái alapján határozható meg, kapcsolódnak hozzá a beruházás, az anyagbeszerzés, de a munkaerő-felvétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 2.

A számviteli törvény változásai

Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...ennek a személynek szerepelnie kell az Szt. 151. §-a (3)-(5) bekezdése szerinti nyilvántartások valamelyikében is, és rendelkeznie kell a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal). Ha a vállalkozó számviteli szolgáltatást nyújtó társaságot bíz meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.