3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Belépőjegyek feltöltött kép lájkolói részére
Kérdés: Egy rendezvényszervező cégtől társaságunk kap (egy előre nem tisztázott formában) belépőjegyeket az egyik rendezvényre, amelynek a helyszínéül szolgáló csarnokot társaságunk fogja bérbe adni a rendezvényszervező cégnek. Ezeket a belépőjegyeket egy közösségi oldalon "eljátszanánk" pl. egy feltöltött kép lájkolói között. A résztvevőknek nem kellene semmilyen pluszfeladatot teljesíteni a nyeréshez. Kapcsolódik-e ehhez társaságunk, illetve a nyertes(ek) részéről adófizetési kötelezettség, és ha igen, akkor milyen? Befolyásolja-e az adófizetési kötelezettséget az, hogy milyen formában jutunk hozzá a jegyekhez (pl. számla ellenében megvásároljuk, vagy üzleti ajándékként kapjuk)?
2. cikk / 3 Védőital vagy egyes meghatározott juttatás
Kérdés: Ha egy munkahelyen van vezetékes víz, de pl. ásványvizet biztosít a munkáltató a dolgozóknak, akkor az ásványvíz hová sorolandó? A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjét szabályozó 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet arról határoz, hogy ha a munkahelyi klíma a 24 Celsius-fokot meghaladja, védőitalról kell gondoskodni. Minek minősül, ha egy munkáltató vízautomatát állíttat fel a munkahelyen? (Ekkor megvalósul az ingyenes termék, amelynek igénybevételére több magánszemély jogosult, és nem mérhető a juttatás? Vagy védőitalként vehető figyelembe, legyen bár 23 fok az év nagy részében?) Minek minősül, ha egy gazdálkodó szervezet pl. fitneszszalonba, fogorvosi rendelőbe (szintén bárki által hozzáférhetően) teszi mindezt? Minek minősül, ha a cég – a vízhálózatra köthető – víztisztító berendezést vásárol (bérel), és ezen berendezésen keresztül hideg, illetve meleg vízhez juttatja dolgozóit, ügyfeleit? Van-e különbség a fentiek megítélése között?
3. cikk / 3 Tulajdonos ingatlanának bérbeadása
Kérdés: Társaság székhelye a tag állandó lakóhelyéül szolgáló ingatlan. A székhelyre vonatkozó szívességi használati megállapodás szerint az ingatlan használata ingyenes, de az ingatlan használatával felmerülő valamennyi költséget köteles viselni a társaság. Kérdésem a 2010-es szabályozás szerint, hogy a magánszemélynek a felmerülő költségek átterhelését hogyan kell elszámolnia? Be kell-e jelentkeznie bérbeadási tevékenységre, ki kell-e számláznia a felmerülő és átterhelt költségeket? Ha tételes költségelszámolást választ a bérbeadásra vonatkozóan, akkor a kiszámlázott (átterhelt) költségekkel szembeállíthatja-e (levonhatja-e) a felmerült (általa megfizetett) közös költséget és rezsit? A társaságnak mint kifizetőnek kell-e szja-előleget levonnia a kiszámlázott költségekből tételes költségelszámolás választása esetén? Áfa szempontjából mi a szabály a kiállított számlákra vonatkozóan? Választhatja a magánszemély a bérbeadási tevékenységére az alanyi adómentességet?