Bérbe vett személygépkocsi cégautóadója

Kérdés: A kft. egy autókereskedő céggel szponzorszerződést kötött, amely szerint X db személygépkocsit ad bérbe a kft.-nek. A kft. ezt reklámszolgáltatással ellentételezi. A szponzor számlázza a bérleti díjat és a biztosítási díjat, a kft. pedig a reklámhelyek bérleti díját. Külön szerződésben rögzítették, hogy a két számlát kompenzálják. A futballidényen belül a szponzor cserélgeti a kocsikat. A szponzorral kötött szerződés nem felel meg a pénzügyilízing-szerződés követelményeinek, a kft. a gépkocsikat nem a cég érdekében bérli. A kft. a bérelt személygépkocsikat átadta a sportolóknak, akiknek a magáncélú használat miatt eddig gépkocsi-használati díjat számlázott. A sportolók semmilyen költséget nem számoltak el a kft.-nél, útnyilvántartást sem vezettek. A kft. ténylegesen felmerülő költségei a bérleti díj (amelyet kompenzál a reklámdíj) és a biztosítási díj (amely utalandó). A bérelt személygépkocsikat – szerintünk – nem terheli cégautóadó. Mit lehet tenni a magáncélú használattal, ha a kft. nem akarja a továbbiakban számlázni a gépkocsihasználatot? Az egyik gépkocsit a kft. ténylegesen a cég érdekében használja, vezetik az útnyilvántartást, és üzemanyagköltséget számolnak el. Mi lehet a megoldás az ilyen használatban lévő személygépkocsikra?
Részlet a válaszából: […] ...magáncélú használatellenértékét, a korábbi gyakorlatnak megfelelően. A kérdésből azonban nem állapítható meg, hogy mi tartozik akft. tevékenységi körébe, és ebben a tevékenységben (ezen tevékenységellenértékét jelentő árbevétel megszerzésében) a sportolók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.

Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó

Kérdés: A Számviteli Levelek 154. számában a 3179. számú kérdéshez kapcsolódóan kérdezem: a Tbj-tv. ismeri a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozót [4. § e) pontja, 5. § (1) bekezdésének f) pontja]. A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóra is a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó adó- és járulékfizetési szabályai vonatkoznak és melyik paragrafus alapján?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 4. § kiegészítő tevékenységre vonatkozórendelkezései:"e) Kiegészítő tevékenységet folytató: az az egyéni, illetvetársas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjaskéntfolytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.

Utazási iroda számlájának elszámolása

Kérdés: Az üzleti életben gyakori és elfogadott, hogy a vállalkozások üzleti tárgyalásaikat, szakmai útjaikat utazási irodán keresztül bonyolítják le. Az utazási iroda megküldi a szakmai úthoz tartozó számlát, a vállalkozás mellékeli a szakmai út leírását, az üzleti tárgyalás dokumentumait. Elfogadható-e az utazási iroda olyan számlája, amelyen nincs külön részletezve az utazás, a szállás, az étkezés, a szabadidőprogram költsége? A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, ráfordítás lesz az, vagy természetbeni juttatás?
Részlet a válaszából: […] ...27.) Korm.rendeletben előírtakat is figyelembe kell venni.A fentiekbenleírt elszámolási mód mellett a felmerült költségek a vállalkozási tevékenységérdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősülnek. Bármelyik számlázásimódot is alkalmazzák, a szakmai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Munkaruha anyagköltség, vagy személyi jellegű egyéb kifizetés?

Kérdés: Fizikai dolgozóink részére munkaruhát adunk. A munkaruhák megfelelnek az Szja-tv. 1. számú melléklete szerinti munkaruházati termékeknek. Az így adott munkaruhát anyagköltségként, vagy személyi jellegű egyéb kifizetésként kell-e elszámolni? Hasonló a kérdés a jogszabály alapján adott védőital-juttatással kapcsolatosan is.
Részlet a válaszából: […] ...venni: a befektetett eszközök között akkor, ha azok kihordási ideje legalább egy év, a készletek között akkor, ha a vállalkozó tevékenységét legfeljebb egy évig szolgálják, a kihordási idejük egy évnél rövidebb, illetve maximum egy év. (Ez esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.

Kockázati felelősségbiztosítás díja

Kérdés: Társaságunk ügyvezetőjére kockázati felelősségbiztosítást kötöttünk, ami a nyugdíjba vonulással egyidejűleg lejár, a biztosító a lejáratkor visszafizetést nem teljesít. A biztosítást halál, illetve baleset esetére kötöttük, az első esetben kedvezményezett a biztosított felesége és gyermekei. Miként kell az ilyen biztosítást elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...3. számú mellékletének B/8. pontja alapján az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja és az említett személyek közeli hozzátartozója mint kedvezményezett javára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.

A munkavállaló részére kötött életbiztosítás

Kérdés: Elérésre szóló életbiztosítást (nyereségrészesedéssel) kötöttünk dolgozóinkra. A szerződő és a kedvezményezett a cég (a munkáltató), a biztosított a megnevezett dolgozó. A biztosítás időtartama 10 év. A cég negyedévente számla alapján fizeti meg a biztosítási díjakat a biztosítónak. A biztosítási díj személyi jellegű egyéb kifizetés, vagy igénybe vett szolgáltatás költsége? A vállalkozás érdekében felmerült költségként kezelendő? Ha a futamidő alatt (pl. öt év után) a dolgozó átvállalja a biztosítási díj fizetését, a dolgozó lesz a kedvezményezett és a szerződő is, akkor az eddig befizetett összeget miként kell a dolgozó jövedelmeként figyelembe venni? Milyen pótlékfizetési kötelezettség terheli a társaságot? Mi a helyzet akkor, ha a társaság visszavásárolja a biztosítást? A visszafizetett díjat a nyereségrészesedéssel együtt egyéb bevételként kell elszámolni? Módosítja az adóalapot is? Ha a biztosított nem járul hozzá a biztosítás felmondásához, saját jogán folytatja, az milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár?
Részlet a válaszából: […] ...nem kapja vissza, a különbözetet a személyi jellegű egyéb ráfordítások között indokolt elszámolni, és mivel nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségről van szó, annak összegével az adózás előtti eredményt növelni kell.A kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Kültag ösztöndíja

Kérdés: A betéti társaság kültagja nappali tagozatos középiskolai tanulmányt folytat. Erre a betéti társaság tanulmányi szerződést kötött, havonta ösztöndíjat fizet, amelyből szja-t von le és ehót fizet. Az oktatási költséget a nevére szóló számla alapján a bt. fizeti. Van-e a bt.-nek az előzőeken kívül további adókötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...fizetni), ha a juttatásban részesülő magánszemély a bt.-vel munkaviszonyban áll, vagy személyesen közreműködő tagja, és a képzés a tevékenységéhez szükséges ismeretek megszerzését célozza. A kérdésben szereplő esetben – tekintettel arra, hogy a kültag nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 23.

Értékpapír és étkezési utalvány juttatása

Kérdés: A vállalkozás munkavállalóinak természetbeni juttatásként banki értékpapírt (kötvény, befektetési jegy...), illetve étkezési utalványt kíván adni. Az értékpapír és étkezési utalvány természetbeni juttatás vagy a juttatás (értékpapír, étkezési utalvány) tartalmát tekintve jutalom, így a juttatott összeg annak adóvonzatát viseli?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettsége keletkezik.A pénzbeli juttatás a magánszemélynél adóköteles jövedelem, mégpedig olyan formában, amilyen tevékenységgel összefüggésben kapja a pénzbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Védőital

Kérdés: Kérem, ismertessék a védőitallal kapcsolatos adózási szabályokat!
Részlet a válaszából: […] ...1993. évi XCIII. törvény. E törvény 33. és 34. §-a kimondja, hogy:"33. § (1) A munkahelyiségben a munkavállalók létszámát, a tevékenység jellegét és a veszélyforrásokat figyelembe véve elegendő mennyiségű és minőségű, egészséget nem károsító levegőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.