Életbiztosítás biztosítási díjának adózása, elszámolása

Kérdés: Adott egy kft., amely az életbiztosításnál díjfizetőként jelenik a szerződésben. A felépítés a következő: díjfizető: cég, szerződő: magánszemély (ügyvezető), biztosított: magánszemély alkalmazott (ügyvezető). Ebben az esetben a vállalkozásnak milyen adófizetési kötelezettsége merül fel? Amikor a magánszemély megkapja a biztosítási összeget, a vállalkozás részéről keletkezik-e adófizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszony szerint adózó jövedelemnek minősül.Egyebekben a Tao-tv. 3. számú melléklet B. fejezet 8. pontja szerint a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek minősül a biztosítás díja, ha a biztosított többek között az adózóval...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 28.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések IV.

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...írói és más szerzői jövedelmet élvező munkák díjai és az azokkal kapcsolatos közreműködői díjak, amelyek jellemzően nem önálló tevékenységből származó jövedelmek (költségtérítések), illetve egyéb jövedelmek, amelyek valamilyen jog gyakorlásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Megtérített jégkár elszámolása

Kérdés: Szövetkezetünknél a lábon álló repcében és kukoricában jégkár keletkezett. A biztosító a felvett jegyzőkönyv alapján a kárt megtérítette. Hogyan könyveljük a fenti gazdasági eseményt és milyen összeggel? Az önköltségszámításnál hogyan vesszük figyelembe a jégkárt? Az áfát hogyan érinti a keletkezett és megtérített kár összege?
Részlet a válaszából: […] ...K 582),– az így állományba vett összeget egyéb ráfordításkéntelszámolni (T 8631 – K 261).A jégkár miatt kapott kártérítés nem tevékenység,szolgáltatásnyújtás, illetve termékértékesítés ellenértéke, így abból vagy arrafelszámítottan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Bérbe vett személygépkocsi cégautóadója

Kérdés: A kft. egy autókereskedő céggel szponzorszerződést kötött, amely szerint X db személygépkocsit ad bérbe a kft.-nek. A kft. ezt reklámszolgáltatással ellentételezi. A szponzor számlázza a bérleti díjat és a biztosítási díjat, a kft. pedig a reklámhelyek bérleti díját. Külön szerződésben rögzítették, hogy a két számlát kompenzálják. A futballidényen belül a szponzor cserélgeti a kocsikat. A szponzorral kötött szerződés nem felel meg a pénzügyilízing-szerződés követelményeinek, a kft. a gépkocsikat nem a cég érdekében bérli. A kft. a bérelt személygépkocsikat átadta a sportolóknak, akiknek a magáncélú használat miatt eddig gépkocsi-használati díjat számlázott. A sportolók semmilyen költséget nem számoltak el a kft.-nél, útnyilvántartást sem vezettek. A kft. ténylegesen felmerülő költségei a bérleti díj (amelyet kompenzál a reklámdíj) és a biztosítási díj (amely utalandó). A bérelt személygépkocsikat – szerintünk – nem terheli cégautóadó. Mit lehet tenni a magáncélú használattal, ha a kft. nem akarja a továbbiakban számlázni a gépkocsihasználatot? Az egyik gépkocsit a kft. ténylegesen a cég érdekében használja, vezetik az útnyilvántartást, és üzemanyagköltséget számolnak el. Mi lehet a megoldás az ilyen használatban lévő személygépkocsikra?
Részlet a válaszából: […] ...magáncélú használatellenértékét, a korábbi gyakorlatnak megfelelően. A kérdésből azonban nem állapítható meg, hogy mi tartozik akft. tevékenységi körébe, és ebben a tevékenységben (ezen tevékenységellenértékét jelentő árbevétel megszerzésében) a sportolók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.