Tokenek cseréje esetén kapott tokenek elszámolása, áfája

Kérdés: A társaságunk közvetítő szerepet játszik abban, hogy a vevő (felhasználó) tokeneket tudjon rajtunk keresztül cserélni a decentralizált tőzsdén. A tranzakció úgy zajlik le, hogy a felületünkön keresztül egy okosszerződéssel végzett interakció során lebonyolításra került a tokenek cseréje. Az okosszerződés automatikusan jutalékot küld nekünk, szintén tokenben. Az okosszerződésben látható, hogy kik vettek részt a tranzakcióban, de csak elektronikus azonosítók (pl. IP-cím) alapján, de konkrét vevőnevet, -címet nem tudunk hozzákapcsolni, hiszen semelyik decentralizált tőzsdén nem állnak rendelkezésre ilyen adatok. A jutalékként kapott tokeneket a későbbiekben át tudjuk váltani kriptovalutára, majd/vagy fiat pénzre. A kérdésem az, hogy hogyan kell ezeket a tranzakciókat a könyveinkben szerepeltetni, illetve a kapott jutalékhoz kapcsolódik-e számlakiállítási kötelezettség? Véleményem szerint csak akkor szerepeltethetem a könyvelésben, amikor megtörténik a jutalékként kapott token átváltása kriptovalutára (egyéb követelésként, az átváltás napján érvénybe lévő kriptoárfolyamon), illetve fiat pénzre. A kérdés az, hogy ez egyéb bevétel, vagy a jutalék (mint szolgáltatás ellenértéke) értékesítés árbevétele? A számlázással kapcsolatban azt gondolom, hogy mivel kizárólag tokenben van meghatározva az ellenérték, és nem azonosítható természetes adatok alapján a vevő, számla kiállítására nem kerül sor. Az ügylet áfamentes?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) nem tartalmaz speciális szabályokat a kérdésben megjelölt tevékenység tekintetében, azt az általános rendelkezések szerint kell megítélni az adókötelezettségek szempontjából. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.

Termeltető és termelő kapcsolatának számlázása

Kérdés: Integrátori tevékenységet végző szövetkezet termeltetői szerződést kötött egy konzervgyárral, amely vetőmagot biztosít a szövetkezet részére. A vetőmag-biztosítás szabályozása a termeltetői szerződésben: "A vetőmag értéke, a vetőmaghoz kapcsolódó logisztikai költségek és a teljes pénzbeli előleg az első szállítmányok értékéből kerül levonásra." A konzervgyár a vetőmag átadásakor számlát bocsát ki. Kérdés, hogy köteles-e a termelő a konzervgyár részére előlegszámlát kiállítani? A szövetkezet ugyanilyen szerződést köt a tagjaival is. A tagok is kötelesek előlegszámlát kibocsátani? Más konzervgyár esetén: "Szerződő felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a vevő saját költségén az eladónak vetőmagot biztosít, a vetőmag ellenértékét az első beszállítások (számlák) értékéből vonja le." E szerződés alapján a termelő köteles-e a konzervgyár részére előlegszámlát kiállítani a vetőmag átvételével egyidejűleg? Egy termeltetői szerződés esetén, ahol különböző inputanyagokkal, illetve szolgáltatásokkal látják el a termelőt, amely kötelezettséget vállal arra, hogy a betakarítást követően a terményt a termeltető részére adja el, és ekkor történik meg az inputanyagok ellenértékének beszámítással történő rendezése, mindenképpen az Áfa-tv. 59. §-a alá tartozó ügylet-e, tehát "cserének, barternek" kell-e minősíteni, és az in­putanyagok, illetve szolgáltatások igénybevételének időpontjában a termelő köteles-e előlegszámlát kiállítani? Abban az esetben, ha a szerződésben az inputanyagok ellenértékének kifizetési módjára vonatkozóan nincs a beszámításról – kompenzálásról – megállapodás, kizárólag az inputanyagok átadásáról, illetve végzett szolgáltatásokról készült számlák fizetési határidejét állapítják meg a termeltetési ciklus végéhez igazodva – értelmezésünk szerint –, nem beszélhetünk az Áfa-tv. 59. §-ában részletezett beszámítható vagyoni előnyről. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...levonják a termelő első szállítmánya értékéből. De nem minősíthető vagyoni előnynek a termelő részére sem, mivel a termelő a tevékenységéhez szükséges vetőmagot vásárolja meg azzal, hogy az ellenértéket nem kell megfizetnie, mert az az első szállítmányok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 30.

Egészségügyi szolgáltatás díja

Kérdés: Egy orvosi kft.-nek az OEP-től kapott egészségügyi szolgáltatás díjáról havonta kell-e számlát kibocsátania?
Részlet a válaszából: […] ...háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi tevékenységet végző gazdasági társaságoknak az általuk elvégzett egészségügyi szolgáltatásnak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által megállapított, visszaigazolt díját, mint az egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.

Üzlethelyiség vásárlása részletre (áfa)

Kérdés: Kereskedelmi tevékenységet folytató kft. 2011. évben üzlethelyiséget vásárolt. A vételárat nyolc részletben fizették ki, előlegszámla kiállítása ellenében. Az ingatlan-adásvétel a fordított adózás szabályai szerint történt. Mivel az ingatlan áfája ebben az esetben fizetendő és levonható is egyszerre, mi a könyvelés menete?
Részlet a válaszából: […]  A válasz előtt tisztázni kell, hogy a vételárat a kft. nyolcrészletben az üzlethelyiség birtokbavétele előtt fizette meg, mert akkorjogszerű az előlegszámlák kiállítása, vagy az üzlethelyiséget már birtokbavette, és ezt követően fizette meg nyolc részletben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 2.

Intézményi akkreditáció áfamentessége

Kérdés: Korlátolt felelősségű társaság nyelvoktatással foglalkozik (nyelviskola). A felnőttképzésről szóló törvényben foglaltak alapján intézményi akkreditációval rendelkezik. Az Áfa-tv. 85. §-a (2) bekezdésének b) pontja értelmében áfamentes számlát kell kibocsátania?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb felnőttképzést folytató intézménynek!) a felnőttképzésről szóló törvényelőírásai szerint szervezett nyelvoktatási tevékenysége keretében végzettképzései közül azok, amelyek önálló programakkreditációval is rendelkeznek, azÁfa-törvény 85....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.