66 cikk rendezése:
1. cikk / 66 Pénzeszközöket érintő gazdasági események bizonylatai
Kérdés:
Az Szt. 165. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint: "a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg a könyvekben rögzíteni kell." Az alábbi gazdasági eseményekkel kapcsolatban kérem válaszukat:
1. A munkavállalónak előre nem látható okból, a cég tevékenysége érdekében felmerült kiadása keletkezik (a céges autó lerobbant, a vontatásról készpénzes számlát kap). Elszámolásra kiadott összeget nem vett fel. A munkavállaló egy-két nap elteltével adja le a pénztárba a számlát, amelynek összege részére kifizetésre kerül. Ebben az esetben megfelel-e a törvényi szabályozásnak, hogy a készpénzes számla kelte és a cég pénztárából történő kifizetés eltér egymástól? Könyvelése a szállítóval szembeni vagy a munkavállalóval szembeni kötelezettség kiegyenlítése?
2. A munkavállaló elszámolásra kiadott összeget vesz fel. Elszámoláskor melyik a helyes módszer: ha bevételezzük a pénztárba a teljes elszámolásra kiadott összeget, és az elszámolásra felvett összegből kifizetett készpénzes számlákat kiadjuk a pénztárból (ilyenkor el fog térni a készpénzes számla kelte és a pénzmozgás), vagy csak az elszámolásból megmaradt összeget bevételezzük, a készpénzes számlákat pedig a 36-os elszámolásra kiadott összegek számlára könyveljük? Hogyan kell eljárni akkor, ha a munkavállaló általi vásárlások összege meghaladja az elszámolásra kiadott összeget?
3. A cégnél a munkába járás költségtérítése (helyközi bérlet) a cég nevére kiállított számla alapján történik. A munkavállalók a bérlet számláját a következő hónapban adják le (a bérlet lejártát követően, új bérlet vásárlásakor). A bérlet számláját könyveljük, összegét a pénztárból kiadjuk, a dolgozó felé az önrészt számlázzuk. Ebben az esetben szintén nem egy időben történik a gazdasági esemény és a pénzmozgás, mivel a bérletről kiállított számla kelte és a pénztárbizonylat kelte eltér egymástól (az eltérés egy hónap). Hogyan járunk el szabályosan a bérletszámla összegének pénztárból való kifizetését illetően?
2. cikk / 66 Kulcsrakész lakások értékesítése, bérbeadása
Kérdés: Építőipari generálkivitelező kft. kulcsrakész lakásokat értékesít 5% áfával, illetve lakásokat ad bérbe 27% áfával speciális áfakörös bejelentkezés alapján. A könyvelés az 5. költségnemek számlaosztályban összköltségtípusú eredménykimutatásban készül, a készletszámlákat év közben nem vezeti. A folyamatos anyag, alvállalkozói díj, fuvar, bérköltség könyvelése és az áfa levonása hogyan történhet? Az eladásra kerülő új lakások használatbavételekor szükséges-e értékelni, aktiválni az építés bekerülési értékét?
3. cikk / 66 Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása
Kérdés: A kérdés a 2021. 09. 09-i 8638., illetve 8640. számú kérdéshez kapcsolódik. Társaságunk kft., 3 millió Ft törzstőkével. Az egyik tulajdonostól a társaság 2020-ban megvásárolta a tőketartalék terhére a 40%-os üzletrészét 12 millió Ft-ért, majd 2021-ben a bent maradt két tulajdonos részére a megvásárolt üzletrész, tulajdoni arányuk alapján, térítés nélkül átadásra került. A társaság kisvállalatiadó-alany. Kell-e 2021-ben a kisvállalati adó alapját növelni a saját tőke csökkenése miatt? [Katv. 20. § (4) bek. a) pont.]
4. cikk / 66 Magyarországra szállított termék szállítási díja
Kérdés: A külföldről beszerzett EXW-paritással megvásárolt, független fuvarozóval Magyarországra szállított termék szállítási díja a beszerzési ár részét képezi-e, szállítási költségét lehet a beszerzési árral együtt az elábére könyvelni, és ezáltal az iparűzési adó összegét csökkenteni?
5. cikk / 66 Könyvelés a külföldi vállalkozás fióktelepénél
Kérdés: A fióktelep Magyarországon egy javítóműhelyt bérel, amelyben speciális járművek javításával foglalkozik. Rendelkezik néhány alkalmazottal, helyben ők végzik ezt a tevékenységet. Az egyes munkákban azonban gyakran közreműködnek a központ (anyavállalat) alkalmazottai is. Amennyiben anyag, alkatrész szükséges, akkor ezt a központ biztosítja. Biztosít továbbá eszközöket is a munkához (pl. személygépkocsikat a magyar munkavállalóknak). Jelenleg az anyavállalat és a magyar fióktelep között semmilyen elszámolás nincs. A számlákat a vevők felé a külföldi anyavállalat állítja ki. A megrendelők kivétel nélkül külföldi vállalkozások. A központ a fióktelep eredményét cost plus eljárással kívánja megállapítani, azaz a fióktelepnél elszámolt költségekből kíván kiindulni a fióktelepnél kimutatott árbevétel meghatározásakor. Azaz – értelmezésük szerint – a központ megrendelte ezeket a javításokat a magyar fiókteleptől, és értékesítette a megrendelő felé. Szabályos ez az eljárás? Amennyiben igen, hogyan kell eljárni, bizonylatolni? Vagy kötelezően a fióktelepnek kellene kiállítania a számlákat a megrendelők felé, és a központtal is el kell számolni költségoldalon? Melyik eljárás helyes? Esetleg mindkét eljárás alkalmazható? A két esetben hogyan kell kezelni (bizonylat- és áfaszempontból) a központ és a fióktelep közötti anyagmozgásokat és szolgáltatásokat?
6. cikk / 66 Vizsgadíjak bizonylatolása
Kérdés: Közúti járművezetők képzésével foglalkozó belföldi gazdasági társaság (Autósiskola Kft.) a közúti járművezetők és közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével és vizsgáztatásával összefüggő díjakról szóló 84/2009. (XII. 30.) KHEM rendeletben foglaltak alapján, az elméleti és gyakorlati vizsgák lebonyolításához a rendelet mellékletében foglalt vizsgadíjat szed a közúti gépjárművezetői képzésre és vizsgára jelentkező természetes személyektől. A vizsgadíjat a Vizsgaközpont Nonprofit Kft. bankszámlájára banki átutalással vagy készpénzben kell megfizetni. Tehát az Autósiskola Kft. a vizsgadíjat a Vizsgaközpont – lényegében a Magyar Állam – nevében és javára szedi be a vizsgára jelentkező természetes személy tanulóktól. Az Autósiskola Kft. által a képzésre jelentkezőktől beszedett elméleti és gyakorlati vizsgadíjak bemutatott számviteli elszámolása megfelel-e a számviteli törvény rendelkezéseinek? A KHEM rendelet 4. § b) pontja és az illetéktörvény 31. § (1) bekezdése első mondatának együttes értelmezése alapján a vizsgadíj megfizetésére a képzésre jelentkező természetes személy kötelezett. Ehhez kapcsolódó kérdés, hogy a Képzőközpontnak a képzésre jelentkező magánszemély részére vagy az Autósiskola Kft. részére kell a vizsgadíjról számviteli bizonylatot kiállítani? A Vizsgaközpontnak a vizsgadíjról milyen jellegű számviteli bizonylatot kell kiállítani? Azért kérdés, mert a vizsgadíj egy közigazgatási hatósági díj, amely nem minősül termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértékének. Véleményünk szerint ebben az összefüggésben a közigazgatási hatósági díj kísérő bizonylata nem az Áfa-tv. alapján kiállított számla.
7. cikk / 66 Speciális gyártóeszközök előállítása, elszámolása
Kérdés: Társaságunk autóipari és egyéb műanyagipari alkatrészek, termékek előállításával foglalkozik. A gyártás során speciális gyártóeszközöket (szerszámokat) használunk, amelyek az előállítandó termékek fajtájának megfelelően cserélődnek a gyártási folyamat során. Az előállítandó termékkör folyamatos bővülésének köszönhetően mára már 1400 db-os szerszámkészlettel rendelkezünk. A szerszámok használati ideje rendkívül változó, alapvetően a megrendelői igény határozza meg, hogy mennyi ideig vesznek részt a gyártási folyamatban. Ezen szerszámok rendkívül nagy értéket képviselnek, általában több tíz, de van olyan szerszám is, amelynek előállítása 30-40 milliós költséget jelent. Jelenleg is van olyan gyártás alatt lévő szerszám, amelynek csak a tervezési és konstrukciós költsége 24 millió Ft, a teljes bekerülési értéke pedig eléri a 43 millió forintot. A 2020. év során ezen a jogcímen már 415 millió forint került elszámolásra. A nagyságrend bemutatásával csak azt kívántam érzékeltetni, hogy ennek a témakörnek a helyes számviteli és adózási elszámolása kiemelkedően fontos a társaság számára.
8. cikk / 66 Mobiltelefon- és internethasználat kedvezőbb feltételekkel
Kérdés: Cégünk mobiltelefon-szolgáltatást és internetet vesz igénybe egy mobilszolgáltatótól. Atulajdonosok családtagjai is bekerültek abba a céges csomagba, melynek révén kedvezőbb feltételekkel kapták a mobiltelefon- és internetszolgáltatásukat. Ezáltal 2 db számlát kaptunk, mindkettőt a cégünk nevére, az egyiket elszámoltuk költségként (a 27%-os áfatartalom 70%-át levonásba helyeztük, 30%-át nem), a másikat (ahol a családtagok telefonszolgáltatásai vannak) nem. Mivel jövőre a NAV készíti az áfabevallás-tervezetet, az eddig nem elszámolt telefonszámlát is be fogja dolgozni a tervezetbe. Megoldás lehet-e az, hogy elszámoljuk költségként az eddig nem elszámoltat, és számlával továbbhárítjuk a magánszemélyek részére? Ha ez járható út, akkor milyen áfakulccsal tehetjük meg a továbbszámlázást: 27%-kal az egészet, vagy megbontva 5 és 27%-kal? Egyáltalán befogadhatok (könyvelhetek) olyan számlát, ahol olyan telefonszámokhoz kapcsolódó költségek vannak, amelyeknek nincs közük a céghez (családtagok)? (Még akkor is, ha azonnal ki is számlázzuk majd a családtagok részére?)
9. cikk / 66 Árukészlet átadása nyilvántartás hiányában
Kérdés: Sportáruházi nagykereskedelemmel foglalkozó kft., amely nem vezet év közben folyamatos mennyiségi és értékbeni készletnyilvántartást, októberben egy közhasznú szervezetnek adományoz 5 millió forint értékű árukészletet, amit már több mint 5 éve szerzett be, és nem tudott – előreláthatólag nem is tudna – értékesíteni. A közhasznú szervezet kiállította az igazolást az adományról. Jól tudjuk-e, hogy ez esetben nincs áfafizetési kötelezettség a kft.-nél, és a társasági adó alapja csökkenthető az igazoláson szereplő adomány 20%-ának megfelelő összeggel? Szükséges-e könyvelni az adományozást? Ha igen, mi a megfelelő kontírozása?
10. cikk / 66 Kiegészítő ár figyelembevétele az alapárnál
Kérdés: A társaság kifejlesztett egy nagy értékű szoftverrendszert. A szoftverfejlesztéssel kapcsolatos ráfordításait aktiválta. Ezt a rendszert oly módon értékesítette, hogy a szoftver ellenértékét egy – a fejlesztési költségeknél lényegesen alacsonyabb összegű – fix alapárban és 3 év alatt évenként elszámolandó kiegészítő árban határozták meg. A kiegészítő ár a szoftverrendszer hasznosításának a vevő által a következő 3 évben elért nyeresége 50%-ában került meghatározásra. A figyelési időszak alatt az eredményt görgetik. Így ha pl. az első év még veszteséges volt, akkor visszafizetési kötelezettsége nem keletkezik az eladónak, hiszen a következő év(ek) nyereségét csökkentik vele. Ha mindhárom év összességében veszteséges volt, akkor nem jár kiegészítő ár. A vevő a szoftverrendszer tulajdonjogát a szerződés aláírásakor, azaz most szerzi meg. Hogyan kell ezt számláznia az eladónak, hogyan kell könyvelnie? A szoftvert az immateriális javak között tartottuk nyilván. Így az eladáskor a könyv szerinti érték teljes összegét vezetnénk az egyéb ráfordítások közé, és a számlázott alapárat egyéb bevételként számolnánk el. Ez azonban az első évben jelentős veszteséget fog eredményezni, ugyanakkor a következő 3 évben – előzetes kalkuláció szerint – a szoftver értékének a többszöröse is megtérülhet a kiegészítő árban. A kiegészítő ár elszámolásakor az eredeti számlát kell-e helyesbíteni (megnövelni), vagy egy önálló számla lesz? A kiegészítő árat elszámolásakor a tárgyévi eredmény javára lehet elszámolni, vagy a szerződéskötéskori évet kell módosítani vele?
