9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Visszautalt támogatás könyvelése, kezelése (kiva)
Kérdés: Társaságunk a 2019. évben GINOP pályázat keretében K+F+I tevékenység támogatására a projekt összes költségének (110 M Ft) 55%-át, 60,5 M Ft-ot vissza nem térítendő támogatásként kapott. A projekt tárgya "Modern geodéziai műszereken alapuló felmérési és térképezési technológiák kifejlesztése", befejezési határideje 2021. 04. 15. Az elszámolható költségtípusok: projektmenedzsmenthez igénybe vett szolgáltatás, immateriális javak beszerzése, szakmai megvalósításhoz kapcsolódó személyi jellegű ráfordítások, szakmai megvalósításhoz kapcsolódó szolgáltatások, eszközbeszerzés költségei. A kft. kivaalany, a 2021. évben téves elszámolás miatt 835 E Ft-ot vissza kell utalnunk, mivel a kiva összegét nem számolhatjuk el a projekt költségei között. Atámogatással kapcsolatos elszámolások a 2019. és a 2020. években megtörténtek. Helyesen járok-e el, ha a visszafizetési kötelezettséget előírom T86 – K 478, átutalása T478 – K 384, 835 E Ft? Avisszafizetéssel kapcsolatban könyvelendő-e a T 483 – K 96, 835 E Ft? A tárgyi eszközök közé nyilvántartásba vettük a műszereket és a szoftvereket. A bérköltség és a szolgáltatások költségeit szerepeltetni kell-e az 1-es számlaosztályban? A kivabevallásban szerepeltetni kell-e a csekély összegű (de minimis) támogatás összegét? Ha igen, melyik bevallási lapon?
2. cikk / 9 Támogatások minősítése
Kérdés: Társaságunk közvetett önkormányzati tulajdonban álló nonprofit gazdasági társaság, amelyet az önkormányzat által elvégzendő közszolgáltatási feladatok ellátására hoztak létre. Az elvégzett közszolgáltatási feladatokat a társaság szolgáltatásként számlázza. Az önkormányzat rendeletben határozza meg a közfeladatok ellátásával járó általános költségek fedezetére biztosított működési támogatások összegét. Ezek a támogatások 2014 júniusától kiegészültek: a választókerületi feladatok ellátásával (anyagjellegű ráfordítások, tárgyieszköz-beszerzések és személyi jellegű ráfordítások finanszírozásával). A támogatás felhasználása tehát széles skálán mozoghat, beleértve akár az utcabútor beszerzését, akár az adott választókerületben végzett parkosítási, zöldterület-gondozási, virágültetési, kátyúzási stb. munkálatokat is (a támogatást nyújtó működési támogatásként adja). Minősíthető-e a fenti támogatás működési támogatásnak, vagy annak jellegéből adódóan a különféle eszközbeszerzésekhez és szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan kapott támogatást árbevételként kell elszámolni, ebből következően áfás számlát kell kiállítani, áfát kell fizetni? Amennyiben működési támogatás, abban az esetben a beszerzésekhez kapcsolódó előzetesen felszámított áfa levonásba helyezhető-e?
3. cikk / 9 Átalakítás, felújítás, beruházás
Kérdés: A kft. lakóházat vásárol, mert abban szállásadási tevékenységet szeretne végezni. A házat teljesen át kell alakítani, felújítani. Az udvaron parkolót épít. Mivel kicsi az udvar, ezért a szomszéd telken (ami a kft. tagjaié) további kiszolgálóépületet, pavilont, szalonnasütőt, medencét szeretne építeni. A munkálatokat külső vállalkozóval, részben saját anyaggal valósítja meg. Saját rezsis beruházásnak minősül-e, az áfát visszaigényelheti-e? Mi a könyvelés menete? A tagok telkén végzendő munkálatok tekintetében mi a helyzet? A tereprendezés, fák, virágok ültetése is a beruházás része? Az áfa visszajár?
4. cikk / 9 Iroda átminősítése lakássá
Kérdés: A cég új építésű házban vásárolt irodaként bejegyzett ingatlant 2000-ben. A cég székhelye is itt van. A cég az áfát a vásárláskor visszaigényelte. A cég most kéri a földhivatali átminősítést irodából lakássá, az ingatlant lakásként kívánja értékesíteni. Az áfát mikor és milyen érték után kell megfizetni? Az ingatlan értékesítése minősíthető-e első lakásértékesítésnek? A vevő szempontjából új lakásnak minősül-e az ingatlan?
5. cikk / 9 Támogatással megvalósított saját vállalkozásban végzett beruházás
Kérdés: Társaságunk – amely kizárólag áfaköteles értékesítést végez – 2004-ben államháztartási támogatásban részesült (ISO-támogatás, prospektus-, videofilm-támogatás), amely miatt az Áfa-törvény 3. számú melléklete 1. része szerinti arányosítást alkalmazta. Ugyanakkor beruházást is végzett, amelyhez az anyagokat saját maga szerezte be. Az Szt. szerint ilyen esetben saját vállalkozásban végzett beruházásról van szó, amelyet a nyilvántartásba vételkor (de legalább az év végén) az áfabevallásba is be kell állítani. Ezzel duplán sújtja az áfa le nem vonhatósága. Milyen értéken szerepeljen a saját vállalkozásban végzett beruházás az áfabevallásban adóalapként, ha az anyagon kívül minden mást külső kivitelező végzett, akiknek a számláiban lévő áfa egy része szintén nem került visszaigénylésre az arányosítás miatt? Ez is duplázódik?
6. cikk / 9 Szt. 2005. évi változásai II.
Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
7. cikk / 9 A le nem vonható áfa utólagos módosítása
Kérdés: Az Áfa-tv. 39. §-ának (1) bekezdése alapján a levonható és a le nem vonható előzetesen felszámított adó összegét utólag módosítani kell, amennyiben a rendeltetésszerű használatbavétel évére vonatkozó végleges felhasználási arányhoz képest a tárgyi eszköz adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz történő felhasználásának aránya a tárgyévben 10 százalékpontot meghaladóan változik. Hogyan kell ezt az előírást értelmezni? Milyen módon kell az utólagos módosítást elvégezni? Tárgyidőszaki eredmény-e az utólagos módosítás? Miben tér el ez az egyszeres könyvvitelt vezetőknél?
8. cikk / 9 Támogatások számviteli elszámolása
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kettős könyvvitelben a különböző típusú kapott támogatásokat?
9. cikk / 9 Saját rezsis beruházás áfája
Kérdés: A saját vállalkozásban végzett beruházásnál hogyan kell és lehet elszámolni az áfát? Mi a saját rezsis beruházás áfavonzata?