10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Kölcsönadott munkavállalók utáni iparűzési adó
Kérdés: Cégünk munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozik, s az ország több pontján létesített e célból irodát. Nem teljesen világos számunkra, hogy a kölcsönadott munkavállalóink foglalkoztatásának helyszínén kötelesek vagyunk-e helyi iparűzési adót fizetni. Továbbá az is bizonytalanságot okoz, hogy a kölcsönadott munkavállalókat mely településen kell figyelembe venni, különösen, ha a kölcsönadott munkavállalók munkavégzésének helye szerinti településen van irodánk, azaz telephelyünk. Az értelmezési nehézséget az okozza, hogy a Htv. a változó munkahelyen foglalkoztatottakra vonatkozóan ad útmutatást, de azt nem rögzíti, hogy ki tekintendő változó munkahelyen munkát végző munkavállalónak.
2. cikk / 10 Iparűzési adó kiskereskedelmi tevékenységnél
Kérdés: Ügyfelem kiskereskedelmi tevékenységet folytat. Az ország több településén van boltja, ezeket bejelentettük az érintett önkormányzatokhoz mint telephelyet. Azonban üzleti gyakorlat nála, hogy 1-2 hétre, esetleg maximum 1 hónapra más településeken, a település nagyáruházának folyosóján bérel néhány négyzetméteres területet, vagy akár egy minishopot, és itt folytatja az értékesítési tevékenységét. Aztán áttelepül egy másik helység másik áruházának shopjába. Előfordul, hogy egy évben 25-30 helyen is megfordul, ilyen átmeneti jelleggel aztán lehet, hogy nem megy vissza oda 5 évig, de lehet, hogy a következő évben visszamegy. Az iparűzési adó szempontjából ez azt jelentené, hogy a székhely és az állandó telephelyei mellett ezeket az átmeneti "boltokat" is be kellene jelenteni az illetékes önkormányzatokhoz? Ideiglenes ugye nem lehet, mert nem építőipar, és rendelkezik belföldi székhellyel, telephellyel. Azonban a fent vázoltak miatt gyakorlatilag követhetetlen, hogy hova jelentettük ki-be, aztán bevallásokat adni, megosztani az adót. Lehet-e olyan megoldás, amely alapján mentesülne ezen adminisztrációs teher alól, és mondjuk a székhely szerint illetékes önkormányzatnál lehetne az ezen településekre jutó iparűzési adót rendezni? A cég másik üzletpolitikai iránya az, hogy kiállításokra, vásárokra települ ki, és ott 2-3 napon keresztül árusít. Jól gondoljuk-e, hogy ebben az esetben mentesül az adott önkormányzatnál az iparűzési adó bejelentkezési, bevallási, fizetési kötelezettsége alól?
3. cikk / 10 Iparűzési adó alapjának megosztása
Kérdés: Az iparűzési adó alapjának megosztása a székhely és telephely között komplex módszerrel történik. A helyi adókról szóló törvény 3. sz. melléklete szerint az értékcsökkenési leírást a Tao-tv. alapján, az adóévben elszámolható értékcsökkenés összegében kell figyelembe venni. Véleményem szerint ez az összeg a 29-es bevallás 03-01 mellékletének 04. sorában szerepel. A törvény nem rendelkezik arról, hogy mi a teendő a fejlesztési tartalékkal. Véleményük szerint büntethető-e a vállalkozás az iparűzési adó megosztásának hibája miatt, ha a fejlesztési tartalékként szereplő összeget az aktiválás időpontjában nem vette figyelembe értékcsökkenésként? A jogszabályi hézag alapján egyáltalán figyelembe kell-e venni?
4. cikk / 10 Szolgalmi jog utáni szja
Kérdés: Több magánszemély 1985-ben telekingatlant (termőföldet) vásárolt, amely 2003. évben belterületi ingatlan minősítést kapott. Az ingatlan közös tulajdona megszűnt, a felparcellázott telek az egyes magánszemélyek tulajdonába került. A felparcellázás következtében az egyik tulajdonos szolgalmi jogot adott a felső szomszédjának, aki ezért 2 M Ft-ot fizetett. Mi számít az Szja-tv. szerinti szerzési értéknek, illetve hogyan állapítsa meg jövedelmét/adóját a szolgalmi jogot biztosító tulajdonos szja-kiszámításánál? Az Szja-tv. szerinti vagyoni értékű jognak minősül-e a szolgalmi jog?
5. cikk / 10 Szt. 2005. évi változásai II.
Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
6. cikk / 10 Ingatlan szerzéskori értéke
Kérdés: Több magánszemély 1985-ben telekingatlant (termőföldet) vásárolt, amely 2003. évben belterületi ingatlan minősítést kapott. Az ingatlan közös tulajdona megszűnt, a felparcellázott telek az egyes magánszemélyek tulajdonába került. A felparcellázás következtében az egyik tulajdonos szolgalmi jogot adott a felső szomszédjának. Mi számít az Szja-tv. szerinti szerzési értéknek, illetve hogyan állapítsa meg jövedelmét/adóalapját a szolgalmi jogot biztosító tulajdonos a 2003. évi szja kiszámításakor? Az Szja-tv. szerinti vagyoni értékű jognak minősül-e a szolgalmi jog?
7. cikk / 10 Iparűzési adó: telephely fuvarozásnál
Kérdés: Fuvarozással foglalkozó kft. esetében telephelynek számít-e az iparűzési adónál a termék le- és felrakodásának helye, ha az rendszeresen történik, illetve az a bérelt ingatlan, ahol a tehergépjárműveket tárolják, őrzik? Fuvarozás esetében lehet-e szó ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről?
8. cikk / 10 Iparűzési adó: ingatlan-bérbeadás
Kérdés: Ingatlan-bérbeadással is foglalkozó rt.-nél az iparűzési adó szempontjából keletkezik-e telephely a bérbe adott ingatlanok fekvése szerinti önkormányzatoknál? Ha igen, mi alapján lehet megosztani az adóalapot? Az önkormányzat ragaszkodik az adófizetéshez. Van-e lehetőség az önellenőrzésre az iparűzési adóban?
9. cikk / 10 A székhely figyelembevétele az iparűzési adónál
Kérdés: Abban az esetben, ha a székhelyen nem folyik tevékenység (a székhelyen csak egy bérelt irodahelyiség van, ahol nem tartózkodik senki sem), lehet-e nulla az iparűzési adó alapja a székhely szerinti településnél? Hogyan lehet ez esetben alkalmazni az adóalap-megosztási módszereket?
10. cikk / 10 Iparűzési adó: vezetékrendszerek
Kérdés: A tárgyi eszközként nyilvántartott – több településen lévő – vezetékrendszer, illetőleg a vezetékrendszer mentén húzódó különféle berendezések értékét hogyan kell figyelembe venni az iparűzésiadó-alap megosztásánál? Milyen nyilvántartást kell vezetni az iparűzésiadó-kötelezettség megállapításához?
