Vevőkövetelés végelszámolásnál

Kérdés: A kiválással létrejött egyszemélyes kft. áfamentesen értékesítette a kiválás során tulajdonába került lakóingatlanokat, amelyeket a jogelőd társaság eredetileg a fejlesztési tartaléka felhasználásával vásárolt meg. A vevő a vételárat 150 hónap alatt részletekben fizeti meg. Néhány hónappal később az eladó elhatározta a végelszámolását. A kft. egyszemélyi tulajdonosa magánszemély. A kft. végelszámolása során, illetve a végelszámolás befejezését követő vagyonfelosztás során milyen szja-kötelezettsége keletkezik a kft. egyszemélyes tulajdonosának a még fennálló vételár-követelés mint kiadott cégvagyon után? Milyen számviteli bizonylatok alapján állapítható meg az szja alapja és összege? Mi lesz az adóköteles bevétel megszerzésének az időpontja?
Részlet a válaszából: […] ...A kettő közötti különbözet, mint adózás előtti eredmény, amelyet a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal készített, a tevékenységet lezáró beszámolóban ki kellett mutatni. Így annak az adózás utáni összege az eredménytartalékba került.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.

Katából, evából való visszatérés

Kérdés: A Katv., az Eva-tv. hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető bt. végelszámolását határozták el a tulajdonosok. A végelszámolás során hogyan kell elkészíteni a végelszámolási mérleget, a vagyonfelosztási javaslatot stb.?
Részlet a válaszából: […] ...kezdő időpontját megelőző nappal az Szt. 2/A. §-a alapján nyitó mérleget kell készítenie. Ez a nyitó mérleg lesz a bt. tevékenységet lezáró beszámolójának mérlege, amely alapján a végelszámolás megkezdődhet. A végelszámolással kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.

Elengedett osztalék

Kérdés: Magyar kft. 100 százalékban magyar magánszemély tulajdonosai 2008. évre 100 M Ft osztalékot határoztak el. Az osztalék nem került kifizetésre, a könyvelésben a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepel. 2010-ben a tulajdonosok (a veszteséges gazdálkodásra, a válságra, a rossz pénzügyi helyzetre tekintettel, a hitelfelvétel esélyei javítása céljából) kénytelenek elengedni az elhatározott osztalékkövetelésüket, nincs esély a kifizetésre. Az elengedés növeli az adózás előtti eredményt és a hitelfelvételi esélyeket. A magánszemélyek az elhatározott 100 M Ft osztalékot illetékmentesen engedhetik el? A ki nem vett osztaléknak nem kell először megfizetni az adóit, járulékait? Van-e az elengedésnek illeték vonzata?
Részlet a válaszából: […] ...nyilvánosságra kell hozni.Az észrevétel sajátos tartalmat ad a mérleg szerinti eredménynek. A mérleg szerinti eredmény nem a vállalkozási tevékenységnek az eredménye (ez az adózás előtti eredmény), hanem a vállalkozási tevékenységből származó adózott eredménynek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Törzstőke leszállítása az apport visszaadásával

Kérdés: A kft. apportként 20 millió forint értékű telek értékével megemelte a törzstőkéjét 1990 decemberében. A tőkeemelést a cégbíróság bejegyezte, a társaság könyvelte. Sajnálatos módon a földhivatalnál nem történt meg az átírás. Mindez 2007-ben derült ki, amikor a társaság leszállította a törzstőkéjét 20 millió forinttal, az apport értékével. Milyen összegű áfafizetési kötelezettség terheli a kft.-t a kivezetett telek értéke miatt (nyilvántartási vagy a piaci érték alapján)? Számviteli szempontból esetleg utólag van-e teendő?
Részlet a válaszából: […] ...ki, milyen telekről van szó.Feltételezzük, hogy a beépítésre szánt terület építési telek, amelynek (azértékesítése) a gazdasági tevékenység köréből történő kivonása a 2007-benhatályos Áfa-tv. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 7.