Magánszemély ingatlan-bérbeadása (eva)

Kérdés: Nem lakás céljára szolgáló építmény 50-50 százalékban magántulajdonban van. A tulajdonos magánszemélyek ezt az épületet kapcsolt vállalkozás részére (csak adózás szempontjából kapcsolt) bérbe akarják adni. Mindkét magánszemély egyéni vállalkozó, az egyik evás. A bérbeadást magánszemélyként kívánják gyakorolni. Ebben az esetben mi az eljárás az adó alá való bejelentkezés, a számlázási mód és az adózás tekintetében (evás és nem evás vállalkozó esetében)?
Részlet a válaszából: […] ...az egyéni vállalkozó vállalkozói igazolványában nem szerepel a bérbeadási tevékenység, úgy magánszemélyként is gyakorolhatja a bérbeadást. Ebben az esetben az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem adója a magánszemély választásától függően kétféle...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.

Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással (tárgyieszköz-átadással)

Kérdés: Ügyfelem egyszemélyes részvénytársaság. Az alapító 5 évvel ezelőtt 10 millió forint értékben telket apportált az rt.-be. A tulajdonos úgy határozott, hogy a jegyzett tőkét 10 millió forinttal leszállítja, és ennek fejében a telket természetben kivonja az rt.-ből. Törvényes-e ez a határozat, hiszen a telek mai piaci ára legalább 30 millió forint. Ha igen, akkor a piaci ár és a könyv szerinti érték különbözetével kell-e növelni a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...foglaltak alapján természetbeni juttatásnak kell minősíteni, annak összes következményével együtt. Ha a tulajdonos a társaság tevékenységében személyesen nem működik közre, akkor a természetbeni juttatás és annak közterhe nem minősül vállalkozási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.

Határozatlan idejű kölcsön elszámolása

Kérdés: A kft. részt vett egy másik kft. alapításában. Az építkezés-átalakítás munkáira határozatlan időre kölcsönt nyújtott. Időközben a kölcsön törlesztése megkezdődött. Hol kell a kölcsönt a mérlegben szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. Befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja.A határozatlan időre adott kölcsön nyilvánvaló, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Üzletrészvásárlás névértéken vagy piaci értéken?

Kérdés: A "C" rt.-ben két tulajdonos van: "A" rt. és "B" kft. Tulajdonosi döntések alapján "A" rt. megvásárolja "B" kft. részesedését, és így 100 százalékban tulajdonosa lesz a "C" rt.-nek. A leírt részesedés vásárlásakor a névérték elfogadható-e vételárnak, vagy szükséges a piaci érték? Ez utóbbi esetben az hogyan határozható meg, ha nem kapcsolt vállalkozásról van szó? Ha piaci értéken történik a vásárlás, hogyan kell azt az "A" rt.-nél könyvelni? Mi a teendő, ha a vásárlást követően az "A" rt. tőkét emel a "C" rt.-ben?
Részlet a válaszából: […] ...ellenérveket mindkettő mellé fel lehet sorakoztatni. Véleményünk szerint a vételár meghatározása során elsődlegesen a "C" rt. eddigi tevékenysége eredményességéből kell kiindulni. Ha a "C" rt. tevékenységének eredményeként a saját tőkéje évről évre nőtt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Magánszemélytől átvállalt hitel

Kérdés: Magánvállalkozók starthitellel vásároltak meg egy üzemet. A hitelt – a tőkerészt és a kamatot – 2 évig törlesztették, majd azt a taggyűlés és a bank hozzájárulásával az üzemet működtető kft. átvállalta. Az átvállalt hitelt azonban a tulajdonosok 12 év alatt megtérítik a kft.-nek. A kft.-nek meg kell-e növelnie a társaságiadó-alapját az átvállalt kamattal, illetve fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony, ha a tagok részesedése: 31,28%, 30,78%, közeli hozzátartozóként: 0,15%, 0,06%, 37,73%?
Részlet a válaszából: […] ...úgy azzal nem kell növelni az adóalapot a kft.-nél. Ha azonban nem térítik meg, akkor az elszámolt kamat nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, és összegével növelni kell az adózás előtti eredményt. A megadott részesedési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Kapcsolt vállalkozás telephely esetén

Kérdés: A Tao-tv. 4. §-a 23. pontjának d) alpontja a külföldi vállalkozó telephelyével kapcsolt vállalkozási viszonyban lévőket definiálja. Ez a rendelkezés azonban nem értelmezhető, mivel a Tao-tv. 2. §-a (3) bekezdésének a) pontja a külföldi vállalkozót a telephellyel határozza meg. Hogyan oldható fel ez az értelmezési probléma, ellentmondás? A külföldi vállalkozással fennálló kapcsolt vállalkozást hogyan kell bejelenteni?
Részlet a válaszából: […] ...telephellyel definiálja a törvény, hiszen azt írja elő, hogy adóalany "a külföldi személy, ha belföldi telephelyén végez vállalkozási tevékenységet (a továbbiakban: külföldi vállalkozó)".A külföldi személyre is ad a Tao-tv. meghatározást a 4. § 27. pontjában....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.
1
4
5