Mikor telephely a bérbe adott ingatlan

Kérdés: Társaságunk - többek között - ingatlanok bérbeadásával is foglalkozik. A bérbevevők szintén gazdasági társaságok, amelyek üzletszerű gazdasági tevékenységet végeznek a bérelt ingatlanban. Az ingatlanok a bérbeadónál vagy a bérbevevőnél (vagy mindkettőnél) minősülnek-e telephelynek a cégjegyzék/társasági szerződés, az adózás rendjéről szóló törvény és az iparűzési adó szempontjából? A bérbeadónak vagy a bérbevevőnek (vagy mindkettőnek) kell a bejelentéseket megtennie a telephely tekintetében a cégbírósághoz, a NAV-hoz és a helyi adóhatósághoz? Bérbe adott ingatlan esetén a bérbeadónak és a bérbevevőnek is keletkezik helyi iparűzésiadó-fizetési kötelezettsége ugyanazon telephely kapcsán, a bérbeadónak a bérleti díjból származó árbevétele, a bérbevevőnek pedig az ott végzett gazdasági tevékenységéből származó árbevétele után?
Részlet a válaszából: […] ...törvény) másként nem rendelkezik - mit kell telephelynek tekinteni az adóigazgatási eljárásban. A definíció alapeleme az adóköteles tevékenység folytatása adott helyen. Ezért a bérbeadónál a bérbe adott ingatlan telephely, mert a bérbeadás adóköteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.

Külföldi munkáltató magyar munkavállalójának bejelentése, személygépkocsi-használata

Kérdés:

Adott egy magyarországi illetőségű munkavállaló, amely egy külföldi cég alkalmazottja. A külföldi cég magyarországi adószámmal nem rendelkezik. A munkabér közterheit a munkavállaló vallja be és fizeti meg a 2308INT nyomtatványon. Amennyiben a munkaadó átad egy személygépkocsit a munkavállalónak üzleti és részben magáncélú használatra, az milyen adókötelezettséget von maga után? A válaszuk szempontjából van-e jelentősége annak, hogy a jármű magyarországi vagy külföldi rendszámmal rendelkezik, illetve hogy a munkáltató – kizárólag a munkabér közterheinek bevallása és megfizetése céljából – rendelkezik-e magyarországi adószámmal?

Részlet a válaszából: […] ...esetében kell alkalmazni. Ennek megfelelően hivatali, üzleti utazás többek között a magánszemély jövedelmének megszerzése, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás – a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Lízingelt eszköznél a maradványérték és a piaci érték különbözete

Kérdés: Nyílt végű lízing lezárásakor a társaság átengedi nyugdíjas munkavállalójának a személygépkocsi megvásárlásának jogát, őt jelöli ki vevőnek. A magánszemélynél a piaci ár és a maradványérték (amin megvásárolhatja) közötti összeg a vállalkozás által juttatott jogviszonyos jövedelemnek minősül (nem kerül kiszámlázásra). A jövedelmet a társaságiadó-törvény rendelkezései alapján bérszámfejtjük, az szja-t bevalljuk és megfizetjük. (Vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas, valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg.) A számfejtett jövedelmet a bérköltség vagy a személyi jellegű egyéb kifizetések közé számoljuk el, illetve miként fog kifutni a (kereset)elszámolási számla? Nyilvántartásba kell vennünk a vagyoni értékű jogot egyéb bevételként, majd ennek kivezetésekor az egyéb ráfordítással szemben fog kifutni a juttatás nettó értéke? Pl. T11/K96, T55/K4711, T4711/K4621, T86/K4711?
Részlet a válaszából: […] Álláspontunk szerint a juttatást az adókötelezettség teljesítése miatt bérszámfejteni kell, de nem kell sem bérköltségként, sem pedig személyi jellegű egyéb kifizetésként könyvelni, mivel nem történik jövedelemjuttatás, költség nem merül fel, a nettó bért nem fizetik ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.

Kisvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye

Kérdés: Egy kisvállalat tesztautót vásárolna (tehergépjármű), és társaságiadó-kedvezményt szeretne igénybe venni. Új eszköznek számít a tesztautó? Korábban használatba még nem vettnek minősül-e, hiszen a vállalkozó lenne az első tulajdonosa? Érvényesíthető kisvállalati adókedvezmény tesztautó vásárlásakor?
Részlet a válaszából: […] ...között kell nyilvántartásba venni – többek között – a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a vállalkozó tevékenységét közvetlenül szolgáló szállítóeszközöket, a tevékenységi profilt meghatározó közúti közlekedési eszközöket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Tehergépkocsi-vásárlás zárt végű pénzügyi lízing keretében

Kérdés: A kis- és nagykereskedelmi cég tehergépkocsit vásárolt zárt végű pénzügyi lízinggel arra a célra, hogy árubeszerzéseit saját tehergépkocsijával bonyolíthassa le. Ebben az esetben besorolható-e a műszaki berendezések, járművek közé, és igénybe vehető-e az aktivált értékre tekintettel a kis- és középvállalkozások beruházásiadóalap-kedvezménye?
Részlet a válaszából: […] ...a műszaki berendezések, gépek, járművek között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a vállalkozó tevékenységét közvetlenül szolgáló..., a tevékenységi profilt meghatározó ... közúti ... közlekedési eszközöket.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.

Személygépkocsi nyílt végű pénzügyi lízingje

Kérdés:

A lízing zrt.-vel kötött nyílt végű pénzügyilízing-szerződés a lízingelt személygépkocsi maradványértékét is meghatározza. A lízingdíjakat számlázzák, az első nagyobb összegű és 24 hónapban egyenlő nettó díjjal, ahol a tőkerészt áfa terheli. A személygépkocsi átadásáról – az áfa felszámítása nélkül – "birtokbaadási számla" készült. A birtokbaadási számla alapján aktiválni kell? A törlesztőrészletek áfája levonható? A cég megfizeti a cégautóadót. A le nem vonható áfa elszámolható egyéb ráfordításként? A cég maradványértéken megvásárolja a személygépkocsit, és ezt követően értékesíti 3 millió forintért. (A nettó vételár: 5 029 488 Ft.) Az értékesítés áfaköteles?

Részlet a válaszából: […] ...ráfordításkénti elszámolás független attól, hogy a cég fizet-e cégautóadót. Az így elszámolt egyéb ráfordítás a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül.A lízingelt személygépkocsi esetében is terv szerinti értékcsökkenési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 27.

Operatívlízing-tárgy bérbeadása

Kérdés: Cégünk operatív lízing keretében bérel siló­berendezéseket, amelyeket kihelyez vevőihez. A silókat a vevők használják, azokért díjat nem fizetnek, de a használat fejében meghatározott mennyiségű terméket kell vásárolniuk a cégtől. Az operatív lízing költségét cégünk számolja el. A kapcsolatot háromoldalú szerződés támasztja alá. Milyen kötelezettségek keletkeznek – ebben a konstrukcióban – a cégnél? Hogyan kell helyesen könyvelni ezeket a tranzakciókat?
Részlet a válaszából: […] ...kimutatni. (A társasági adó alapjának megállapítása során az így rendkívüli ráfordításként elszámolt összeg nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül, amelynek összegével az adózás előtti eredményt növelni kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.

Tartós bérbeadás ingyen

Kérdés:

Személygépkocsi tartós bérbeadásakor a cégautóadó alanya a bérbevevő 2013. 07. 01-től, ha az üzembentartó személyét a hatósági járműnyilvántartás tartalmazza. Lehet-e ingyenes a tartós használatbavétel, és ez esetben is elszámolható a társaságnál az amortizáció, mint költség?

Részlet a válaszából: […] ...értéke (a rendkívüli ráfordításként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenési leírás, a cégautóadó) nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül, amellyel az adózás előtti eredményt növelni kell, kivéve ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 24.

Teljesítés időpontja eszközök értékesítésekor

Kérdés: Eszközök értékesítésekor (ide nem értve a lízinget, részletre vételt) a teljesítés időpontjára vonatkozóan több helyen olyan állásfoglalásokat lehetett olvasni, hogy az adásvétel Ptk., Szt., Áfa-tv. összefüggésben akkor teljesül, amikor a vevő megszerzi a tulajdonjogot. Ezért, ha az adásvételi szerződésben a tulajdonjogot fenntartják a vételár teljes kifizetéséig, akkor a fizetés dátuma lesz a teljesítési dátum, amely meghatározza a számviteli, adózási feladatokat, és nem vehető figyelembe korábbi átadás/átvételi, birtokba adási dátum. 2008 előtti magyarázatokban nem a tulajdonjog megszerzése volt a meghatározó a teljesítés időpontjára vonatkozóan. Hogyan kell helyesen eljárni ingatlanok, más eszközök értékesítéskor?
Részlet a válaszából: […] ...adásvétele esetén természetes,kereskedelmi áruk esetében a tulajdonjog fenntartása az ellenérték pénzügyirendezéséig a gazdasági tevékenység ellehetetlenüléséhez vezethet!A kérdésben leírtakhoz az kellene, hogy az adásvételrevonatkozóan a Ptk. olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.

Építményadó továbbszámlázása

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing esetén a lízingbe adónak van-e joga az ingatlanra vonatkozóan az építményadót áfával növelten kiszámlázni a lízingbe vevő részére?
Részlet a válaszából: […] ...az ő könyveiben kellazt az egyéb ráfordításai között a bevallott összegben elszámolnia. Azépítményadó nem egyfajta, sajátos tevékenység ellenértéke, így annak atovábbszámlázása, a továbbszámlázott összegnek az árbevételkénti elszámolásaellentétes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 25.
1
2