Egészségügyi szolgáltatási járulék az iparűzésiadó-alap megosztásánál

Kérdés: Ügyfelem egy kft. ügyvezetője nyugdíj mellett, kiegészítő tevékenységgel látja el a feladatait. 2014. évben a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás a NAV felé bevallotta és befizette a 10%-os egészségügyi szolgáltatási járulékot, melynek mértéke 2014. adóévben 6810 Ft/hó összeg volt. Ugyanakkor ez az összeg nem szerepelt az adózó 2014. évi könyvelésében, 2016. 01. 31-én könyvelték. A Tao-tv. nem jelentős összegű hiba önellenőrzés keretén belül történő feltárása esetén választást ad a társaságnak. A hiba feltárásának következményeként vagy önellenőrzi a 2014. évi társaságiadó-bevallását, vagy annak költséghatását a 2016. évi társasági adóban veszi figyelembe. Erre a Tao-tv. 8. § (8) pontja teremti meg a lehetőséget. A társaság élt a választási lehetőséggel, és a 2014. évi egészségügyi szolgáltatási járulékot 2016-ban számolta el költségként. Az iparűzésiadó-alap megosztásának számítása során ezt az összeget a társaság 2014. évben vagy 2016. évben veheti figyelembe személyi jellegű ráfordításként?
Részlet a válaszából: […] A Htv. Melléklete 1.1 pontja releváns szabálya szerint személyi jelleg ű ráfordításnak a melléklet alkalmazásában az tekintend ő , amit a számvitelr ő l szóló törvény annak min ő sít, és a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény, illet ő leg a személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 11.

Kiegészítő sportfejlesztési támogatás szponzori szerződéssel

Kérdés: Kérem szakmai állásfoglalásukat a sportegyesületeknél bevételként elszámolásra kerülő, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. §-a és 24/A. §-a szerinti kiegészítő sportfejlesztési támogatásra vonatkozóan, melyet szponzori szerződés keretében számláz a támogató felé.
1. Az alapcél szerinti tevékenység egyéb bevételének (támogatás), vagy árbevételének számít, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenység (reklám) árbevételének minősül?
2. A fenti besorolás milyen hatással van a sportegyesület társaságiadó-kötelezettségére?
3. Az 1-2. pont megítélése eltérő-e 2015. évben, ha a 2015. 01. 01-től hatályos szabályozás alapján, vagy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2015. 11. 28-ától érvényes előírásainak megfelelően történik a szponzori szerződés keretében kapott kiegészítő sportfejlesztési támogatás elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...szponzori szerződés alapján történő "juttatása" az abban részesülő egyesületnél olyan árbevétel, amely nem minősül alapcél szerinti tevékenységnek, azaz vállalkozási tevékenység. A NAV által átutalt kiegészítő sportfejlesztési támogatás alapján elszámolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

Iparűzési adó alapjának megosztása

Kérdés: Az iparűzési adó alapjának megosztása a székhely és telephely között komplex módszerrel történik. A helyi adókról szóló törvény 3. sz. melléklete szerint az értékcsökkenési leírást a Tao-tv. alapján, az adóévben elszámolható értékcsökkenés összegében kell figyelembe venni. Véleményem szerint ez az összeg a 29-es bevallás 03-01 mellékletének 04. sorában szerepel. A törvény nem rendelkezik arról, hogy mi a teendő a fejlesztési tartalékkal. Véleményük szerint büntethető-e a vállalkozás az iparűzési adó megosztásának hibája miatt, ha a fejlesztési tartalékként szereplő összeget az aktiválás időpontjában nem vette figyelembe értékcsökkenésként? A jogszabályi hézag alapján egyáltalán figyelembe kell-e venni?
Részlet a válaszából: […] ...törvény 39. § (2)bekezdése szerint, ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területénvégez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – atevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 17.

Adóév a végelszámolás időszaka alatt

Kérdés: Ha a végelszámolás időszaka 2002. augusztus 1-jétől 2003. február 15-ig tartott, a vállalkozás azonban nem szűnt meg, tovább folytatja tevékenységét, akkor ezen időszak alatt hányszor kell társaságiadó-bevallást adnia?
Részlet a válaszából: […] Az Art. 97. §-ának a) pontja szerint: adóév a társasági adó, az osztalékadó, a turisztikai hozzájárulás, a vállalkozók kommunális adója és a helyi iparűzési adó tekintetében az Szt. hatálya alá tartozó adózóknál az üzleti év.Az Szt. 11. §-ának (12) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

Alapítványok adóbevallása

Kérdés: Milyen adóbevallási kötelezettség terheli az alapítványt?
Részlet a válaszából: […] ...összege pozitív előjelű, és az 1 millió forintot elérte. Évente kell bevallani az áfát, ha a tárgyévet megelőző évben a gazdasági tevékenységéből származó általános forgalmi adót nem tartalmazó termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 9.

Mikro- vagy kisvállalkozás adóalap-kedvezménye szállításnál

Kérdés: A vállalkozás kis kiszerelésű növénytápanyag előállításával foglalkozik. Termékei 80 százalékát saját szállítóeszközzel a kiskereskedelemben értékesíti áruterítés formájában. Jogosult lehet-e a mikro- és kisvállalkozások számára biztosított adóalap-kedvezmény érvényesítésére egy új furgonjellegű tehergépkocsi beszerzése esetén, feltéve hogy minden egyéb törvényi feltételnek megfelel?
Részlet a válaszából: […] ...berendezések, gépek, járművek közé – az Szt. 26. §-ának (4) bekezdése alapján – az a jármű sorolható, amely a vállalkozó tevékenységét közvetlenül szolgálja, és a tevékenységi profilt meghatározó vasúti, közúti, vízi- és légiközlekedési eszköz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

Kisvállalkozási adóalap-kedvezmény: tehergépkocsi vásárlása

Kérdés: Igénybe veheti-e a beruházás után a mikro- és kisvállalkozásokat megillető adóalap-kedvezményt egy újságospavilonok készítésével foglalkozó társaság, ha az anyagot és a készterméket saját tehergépkocsijával szállítja? A tehergépkocsit nyílt végű pénzügyi lízinggel vásárolta a kereskedelemmel foglalkozó társaság. Az áruszállításhoz vásárolt járművet fuvarozási tevékenységhez használja (tevékenységi körében a fuvarozás is szerepel, de eddig ebből árbevétele nem keletkezett).
Részlet a válaszából: […] ...gépek, járművek között veszi nyilvántartásba az adózó. Ennek az a feltétele, hogy az eszköz közvetlenül szolgálja a vállalkozási tevékenységet, és a tevékenységi profilt meghatározó járműnek minősüljön. Ez utóbbi (a 98/2001. sz. APEH-iránymutatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Adózásra vonatkozó várható változások

Kérdés: Lesznek-e, várhatók-e olyan változások, amelyek közvetlenül vagy közvetve kihatnak a vállalkozások számvitelére, adózására, és a 2001. év végén vagy a 2002. év elején tennivalót jelentenek a vállalkozásnak, amelyek elmulasztása hátránnyal járhat számunkra?
Részlet a válaszából: […] ...történő beruházáskezdés esetén az említett adatokat, a kezdést követő 30 napon belül kell az adóhatóságnak bejelenteni.Külföldön tevékenységet végző társaságokat érintő változásokFontos, hogy figyelemmel kísérjék a devizakorlátozások megszüntetéséről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

A reprezentáció közterhei

Kérdés: Számviteli Levelek 1. szám 31. kérdésre adott válasz aktualizálása
Részlet a válaszából: […] ...után a gazdálkodó szervezet, illetve költségvetési szerv statisztikai átlagos állományi létszám és az adóév során a kifizető tevékenységében személyesen közreműködő tagok együttes számával számolva az 1500 forint/fő érték 44...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Adófizetési napok

Kérdés: Melyek a társasági adó és az iparűzési adó megfizetésének időpontjai?
Részlet a válaszából: […] ...90 nap) számított 30 nap, a felszámolási eljárás megkezdését megelőző napra vonatkozó adóbevallás alapján fizetendő adónak a tevékenységet lezáró beszámoló határidejét (a felszámolás kezdő napját követő 45. nap) követő 30 nap, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.
1
2