Lakóingatlan apportálása

Kérdés: Magyarországon bejegyzett egyszemélyes kft. (B1) 100%-ban EU-n kívüli gazdasági társaság tulajdonosa. A (B1) társaság egy új egyszemélyes kft.-t alapított (Ú1) Magyarországon. A korábban magánszemélytől vásárolt lakást apportként bevitte az (Ú1) társaságba. A (B1) társaság főtevékenysége ingatlanügynöki tevékenység, és megalakulása óta a lakóingatlan, illetve a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan-bérbeadást és -értékesítést az általános szabályok szerint adókötelessé tette. A lakóingatlan apportálásával keletkezik-e áfafizetési kötelezettség? Az apportálást milyen bizonylattal kell alátámasztani? Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség? Ha az új (Ú1) társaság a későbbiek során értékesítené az apportként kapott lakóingatlant, megtehetné-e áfamentesen?
Részlet a válaszából: […] ...társaságnak az áfát fel kell számítania). [A kérdésben leírtakból arra lehet következtetni, hogy az (Ú1) társaság adómentes tevékenységet végezne, a (B1) társaság pedig egyértelműen adókötelest, és így nem teljesül a 18. § (1) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Társaságban lévő ingatlan apportálása

Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírt variációkban alkalmazandó jogszabályokra, azok következményeire felhívják a figyelmet, elősegítsék a jogszabályszerű tevékenységet. Ha választási lehetőség adódik, a kérdezőnek kell eldöntenie – saját érdeke és körülményei figyelembevételével -...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Betéti társaság megszűnésekor ingatlan kivitele

Kérdés: Egyik ügyfelünk, egy betéti társaság (családi vállalkozás: szülő és gyerekek), mivel tevékenységet évek óta nem folytat, szeretné a társaságot jogutód nélküli végelszámolással megszüntetni. A bt.-nek 2 beltagja és 1 kültagja van. A bt.-nek tartozása nincs, egyetlen vagyontárgya egy ingatlan (lakás). A törzsbetétek arányában felosztott vagyon (lakás) utáni 25% szja-n kívül van-e egyéb adófizetési kötelezettsége a tagoknak – különös tekintettel az áfára? Amennyiben az ingatlanrészről a tulajdonosok az egyik tulajdonos tag javára lemondanak, milyen adófizetési kötelezettség terheli a lemondó tagokat, és milyen adókat kell fizetni annak a tulajdonosnak, aki a kedvezményezett?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válasz előtt utalni kell arra, hogy a végelszámolásjogi szabályait a 2006. évi V. törvény (a Cégtörvény) VIII. fejezetetartalmazza, a számviteli elszámolására vonatkozó előírásokat pedig a 72/2006.(IV. 3.) Korm. rendelet részletezi, de az Art. számos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 9.

Ingatlan szerzéskori értéke

Kérdés: Több magánszemély 1985-ben telekingatlant (termőföldet) vásárolt, amely 2003. évben belterületi ingatlan minősítést kapott. Az ingatlan közös tulajdona megszűnt, a felparcellázott telek az egyes magánszemélyek tulajdonába került. A felparcellázás következtében az egyik tulajdonos szolgalmi jogot adott a felső szomszédjának. Mi számít az Szja-tv. szerinti szerzési értéknek, illetve hogyan állapítsa meg jövedelmét/adóalapját a szolgalmi jogot biztosító tulajdonos a 2003. évi szja kiszámításakor? Az Szja-tv. szerinti vagyoni értékű jognak minősül-e a szolgalmi jog?
Részlet a válaszából: […] ...a hirdetések díja).A jövedelem meghatározásánál nem lehet figyelembe venni azokat a kiadásokat, amelyeket a magánszemély valamely tevékenységéből származó bevételével szemben korábban már költségként elszámolt.A megszerzésre fordított összeg attól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.