Ajándékozott telek apportálása

Kérdés: Adott egy idén (2022-ben) alakult kft., mely nyaralót akar építtetni, elsősorban bérbeadás céljával. A cég 3 millió Ft-os tőkével alakult (1fő magánszemély tag és ügyvezető). Az építésnek helyet adó telek úgy fog bekerülni (ügyfél így szeretné) a nyilvántartásba, hogy a kft. tulajdonosa az édesapjától egy ajándékozási szerződéssel megkapja a telket mint magánszemély (ez elvben illetékmentes), majd a tulajdonos beapportálja a cégbe, terv szerint 22 millió Ft-os értéken. Ehhez majd lesz értékbecslés is, aminek még nem tudjuk az összegét, de ha nem lenne 22 millió, akkor sem lesz sokkal kevesebb. A kérdésem csak annyi, hogy az apportnak ugye nincs semmi extra költsége, bármilyen egyéb vonzata? Hogyan könyveljük? Szükséges bármi számla, áfa, bejelentés?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti mentesség [Tao-tv. 4. § 23. pont a)-e) alpont szerinti kapcsolt vállalkozások közti ügylet mentessége, ha a vagyonszerző fő tevékenysége az illetékkötelezettség keletkezése időpontjában saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Társaságban lévő ingatlan apportálása

Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírt variációkban alkalmazandó jogszabályokra, azok következményeire felhívják a figyelmet, elősegítsék a jogszabályszerű tevékenységet. Ha választási lehetőség adódik, a kérdezőnek kell eldöntenie – saját érdeke és körülményei figyelembevételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Öröklés a gazdasági társaságban

Kérdés: 2016-ban örököltem üzletrészt a kft.-ben. A jövőben nem kívánok a kft. tevékenységében részt venni. Szeretném, ha a kft. kifizetné részemre az örökséget. Hogyan kell helyesen meghatározni az örökség összegét? Az örökséget (az üzletrészt) hogyan lehet hasznosítani? Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség kapcsolódik ehhez? Az örökséggel kapcsolatosan a társaságnak milyen feladatai vannak?
Részlet a válaszából: […] Azzal kezdjük, hogy az örökség értékét a hagyatéki eljárás lefolytatása el ő tt kell meghatározni, még akkor is, ha az örökös az örökhagyó egyenes ági rokona. Az üzletrész öröklése esetén az örökölt üzletrész forgalmi értéke tekintend ő az üzletrész szerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Üzletrész visszavásárlása, térítés nélküli átadása, tőkeemelés

Kérdés: A kft. 600 E Ft jegyzett tőkével rendelkezik, a tagok száma 3 fő, a jegyzett tőkén belüli arányok egységesen 200-200-200 E Ft. A társaság egyik tagja kiválik, és eladja az üzletrészét 6530 E Ft-ért, a két régi tag térítésmentesen megkapja. Egyúttal felemelik a jegyzett tőkét az eredménytartalék terhére, 3000 E Ft-ra. Az eredménytartalék összege 40 000 E Ft. A leírt gazdasági eseményeket hogyan kell könyvelni? Milyen adóvonzatok keletkeznek? A 6530 E Ft fizethető-e az eredménytartalékból?
Részlet a válaszából: […] ...térítés nélküli átadásának könyvelése:– T 553 – K 372, a Tao-tv. 3. számú melléklete B/3. pontja alapján a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség;– a lekötött tartalék feloldása: T 414 – K 413.A leírtakat követően történhet a Ptk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 14.

Visszavásárolt üzletrész térítésmentes átadása

Kérdés: A társaság 2014. évben visszavásárolt 940 E Ft névértékű üzletrészt 22 800 E Ft összegért. A társaság eredménytartaléka 165 000 E Ft, jegyzett tőkéje 3100 E Ft. A visszavásárolt üzletrészeket a társaság 2015-ben meglévő tagjainak szeretné térítésmentesen átadni úgy, hogy az Szja-tv. 77/A. §-a (2) bekezdésének bb) pontja szerint jár el. Kérem a fenti gazdasági események kontírozását a visszavásárlástól a jegyzett tőke emeléséig az összegek megjelölésével! A kft.-nek a fenti ügylet esetében minden esetben vesztesége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...– K 3731), a lekötött tartalék feloldásával: T 4142 – K 413 (22 800 E Ft). A kft.-nél az így elszámolt költség a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül, mivel a visszavásárlási ár – a kérdés szerinti saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.

Átalakulás kiválással

Kérdés: Egy kft.-ből kiválással kilép egy tag. A kivitt vagyonnal új társaságot hoz létre, abba viszi be a vagyonát. A kiválás során tárgyi eszközöket, forgóeszközöket visz ki. Hogyan kell dokumentálni a vagyonkivitelt a megmaradó és tovább működő kft.-ben? Melyek a kiválás számviteli bizonylatai, különös tekintettel a tárgyi eszközök átadására?
Részlet a válaszából: […] ...(a kiválás)napjával készíti el, a könyvviteli nyilvántartásait azonban csak a kiválásnapját követő napon nyithatja meg, gazdasági tevékenységét a kiválás napjátkövető nappal kezdheti meg. A főkönyvi, illetve az analitikusnyilvántartásokban az eszközöket,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Tőkeleszállítás vagy tőkekivonás

Kérdés: Társaságunk termelési tevékenységéhez szükségtelen mértékű saját tőkével rendelkezik, mivel a magánszemély tulajdonosok az osztalékot évek óta nem vették ki. A társaság versenyképessége megtartásához jelentős fejlesztésbe kezdett. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet a jegyzett tőke emelésével biztosították. A partnerek piaci magatartása miatt kétségessé vált a beruházás gazdaságos megtérülése. Ennek nyilvánvalóvá válásakor a tulajdonosok a tőke leszállításáról döntöttek, tőkekivonással. Ekkor szembesültek azzal a számviteli előírással, hogy tőkekivonáskor nemcsak a jegyzett tőkét kell csökkenteni, de a rá jutó összegben az eredménytartalékot is. Ezért ezt a megoldást elvetették. Olyan javaslat született, hogy az átalakulás módszerével csökkentsék a saját tőkét, vagy úgy, hogy a kiválással létrejövő társaságba csak jegyzett tőkét visznek ki, vagy úgy, hogy a társaság egy működő részlegét a hozzákapcsolódó eszközökkel, kötelezettségekkel és saját tőkével. A magánszemély tulajdonosok számára melyik módszer a kedvezőbb?
Részlet a válaszából: […] ...egyrészének a részvételével történjen a szétválás (a kiválás). Természetesen az ajellemző, hogy a kiválással a társaság valamely tevékenysége, esetleg elkülönültszervezeti egysége kerül az új társaságba "kiszervezésre".Ez esetben keletkezik-e a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 22.

Elszámolás az örökössel

Kérdés: A bt., illetve a kft. tagja elhalálozott. Az örökösök nem kívánnak részt venni a továbbiakban a társaságok tevékenységében. A bt.-ben már van új tag, a kft.-ben még semmi nem történt. A tulajdonosok el szeretnének számolni az örökösökkel úgy, hogy kifizessék azokat az összegeket, amelyek az elhunytat megilletnék. Mi ennek a módja? Mi a kifizetés alapja? Milyen adófizetési kötelezettség kötődik a kifizetésekhez? Hogyan kell könyvelni azokat?
Részlet a válaszából: […] Az örökösökkel való elszámoláshoz először meg kellállapítani, hogy mennyi az örökség.A Gt. 103. §-a alapján, ha a meghalt tag örököse atársaságba tagként nem lép be, az örökössel a 102. § szerint el kell számolni. A 102. § előírásai alapján pedig az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...bevallott,fizetett, illetve fizetendő összege is egyéb ráfordítás, és nem véglegespénzátadás miatt rendkívüli ráfordítás.14.Közös tevékenység [84.§ (7) bekezdésének p) pontja, 85. § (3) bekezdésének p) pontja]A módosítás az Szt.-nek a közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.