Keresés eredménye | Számviteli Levelek

56 cikk rendezése:

1. cikk / 56 Szoftverek számviteli elszámolása

Kérdés: A társaság új könyvelési szoftvert vezet be, melynek használatáért a szerződés alapján egyéves intervallumra havonta licencdíjat fizet. A szerződés évente megújításra kerül, amíg a szoftvert a társaság használja. A társaság a havonta számlázott és fizetendő licencdíjat az igénybe vett szolgáltatások között számolja el. A társaság a beszállító partnertől a szoftver bérletén túl egyéb, a bevezetéshez kapcsolódó szolgáltatásokat is igénybe vesz (például rendszer-implementáció támogatása, kezdeti paraméterezések (testre szabás), egyedi funkciók, riportok fejlesztése stb.). Elfogadott szakmai álláspontok szerint az immateriális javak (pl. szoftver) esetén is igaz, hogy a kapcsolódó beruházás jellegű tételek kimutathatók, mint bérelt eszközön végzett beruházás. Milyen ismérvek alapján, milyen körülményeket vizsgálva indokolt eldönteni, hogy mely igénybe vett szolgáltatások számolhatók el a vagyoni értékű jogok között a bérelt szoftverhez kapcsolódóan, és melyek azok, amelyeket költségként kell elszámolni?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

2. cikk / 56 Kormányrendelet szerint jogok és kötelezettségek átadása-átvétele

Kérdés:

A Korm. rendelet értelmében az egyik állami tulajdonban lévő nonprofit társaság, mint "jogelőd", átadja a másik állami tulajdonban lévő nonprofit társaságnak, mint "jogutódnak" a vagyoni jogait és kötelezettségeit, az átvett feladatok ellátásához szükséges ingó eszközállományát, a feladatok ellátásával kapcsolatban kötött szerződésekből eredő jogokat és kötelezettségeket, a munkavállalók feletti munkáltatói jogok gyakorlását és kötelezettségeket. A "jogelőd" és "jogutód" tekintetében miként kell könyvelni az eszköz számlaosztályokat és a forrásoldalt (saját tőke, szállítók, kötelezettségek) helyesen, mivel nem minősíthető beolvadásnak, a "jogelőd" feladatai, követelései és kötelezettségei átadása után a kormányrendelet értelmében végelszámolással megszűnik? A jogelőd folyamatban lévő pályázatelszámolásait miként kell kivezetni a "jogelődnél" és nyilvántartani a "jogutódnál" a könyvekben, különös tekintettel a pályázatokon elnyert támogatói okiratok szerint utalt előlegek és a még el nem számolt vagy még el nem fogadott pályázati támogatásból finanszírozott, adott évben aktív/passzív időbeli elhatároláson szereplő költségek/fejlesztési támogatások ellentételezésére elhatárolt tételeket? A "jogelőd" saját tőkéjével ki felé kell elszámolnia a végelszámolónak?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.

3. cikk / 56 Időbelileg el nem határolt támogatások

Kérdés:

Egy sportegyesület társaságiadó-támogatásának könyvelésével és elszámolásával kapcsolatban a következő kérdések merültek fel. A Számviteli Levelek 334. számában a 6808-as sorszámú kérdésre adott válaszban az szerepel, hogy az egyesület könyvelésében a pénzügyileg rendezett (megkapott) társaságiadó-támogatás költséggel nem ellentételezett részét időbelileg el kell határolni. Az egyesület 2022. évi költségszámláinak egy részét a 2019–2020. évi támogatás terhére számolta el. Az egyesület könyvelését a 2022. évben vettük át, a 2021. évi zárómérlegben a különböző támogatások költséggel nem ellentételezett részei időbelileg nem kerültek elhatárolásra. Jól értelmezzük a 6808-as kérdésre adott választ, miszerint ezeket a költségeket el kellett volna az egyesület könyvelésében időbelileg határolni? Mit tehetünk, ha az elhatárolást az előző könyvelési szolgáltató elmulasztotta? Jól értelmezzük-e, hogy a számviteli törvénynek való megfelelés érdekében a könyvekben támogatásonként kell bemutatni, hogy a bevételeket milyen kiadásokra fordították, és ami nem kerül felhasználásra, azt időbelileg el kell határolni? Így a NAV által kiutalt céges társaságiadó-támogatások esetében is elkülönítetten, a felajánlást tevő cégenként külön kell nyilvántartani az adott cégtől kapott támogatást és a támogatásra elszámolt költségeket?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

4. cikk / 56 Bérbe adott ingatlan felújítási költségeinek megtérítése

Kérdés: Irodaház bérlője felújítja a bérbe vett ingatlant. A bérbeadóval megegyezik, hogy a bérbeadó bérbeadói hozzájárulás címen a felújítás-átalakítás egy részét megtéríti számára. Ezt a számlát – mint bérbeadó – hová kell könyvelnem?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.

5. cikk / 56 Szoftver felhasználói jogának értékesítése

Kérdés: Belföldi székhelyű gazdasági társaság üzletviteli tevékenysége szerzői jogvédelemben részesülő szoftvertermék fejlesztése. A létrehozott szoftvert a társaság számviteli nyilvántartásában a szellemi termékek között tartja nyilván. A szoftvert létrehozó társaság (A társaság) a szellemi termékként nyilvántartott szoftver felhasználási jogát, felhasználási szerződés alapján, 2022. szeptember 1. és 2023. augusztus 31-e közötti időtartamra egy másik belföldi gazdasági társaságnak (B társaság) értékesíti. Az A társaság által számlázott felhasználói jog értéke magában foglalja a 12 hónapos időszakra járó felhasználói díj értékét, amely 2022. évben pénzügyileg be is folyik az A társasághoz. Az időarányosan a 2023. évet illető, de 2022-ben befolyt felhasználói díjat el kell-e határolni a T 91 – K 48 könyvelési tétellel? A felhasználói jogot megvásárló gazdasági társaság (B társaság) a 2022/2023. évre vonatkozó felhasználói jogot 2022-ben változatlan formában, szintén az említett 12 hónapos időtartamra egy harmadik társaságnak (C társaság) értékesíti, amely végső felhasználónak minősül. Elszámolható-e a B társaságnál a felhasználói jog beszerzése és annak változatlan formában történő továbbszámlázása közvetített szolgáltatásként, ha a megrendelővel kötött felhasználói jog átruházására vonatkozó írásos szerződésben a közvetítés lehetősége és a számlában a közvetítés ténye egyértelműen megállapítható?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.

6. cikk / 56 Támogatott víziközmű építése és térítés nélküli átadása

Kérdés: Nagyberuházás kapcsán víziközmű kiépítése van folyamatban. A kiépítés kivitelezési költségeit társaságunknak kell fedeznie, de ezt követően a kiépített közművet térítésmentesen át kell adnunk az önkormányzatnak. Az elnyert támogatás terhére a közműkiépítés költségét is elszámolhatnánk. Amikor átadom a közművet, az kikerül a könyvekből, hogyan tudnám a hozzá tartozó fejlesztésitámogatás-bevételt elszámolni? Mivel az ingyenes átadáskor ráfordításként számolom el az eszköz értékét, mondhatnám azt, hogy ezt a ráfordítást ellentételezem a fejlesztésitámogatás-bevétellel, de még az is bonyolítja a helyzetet, hogy előfordulhat, hogy csak egy évvel később kapjuk meg a támogatást, mint amikor az eszközt átadom az önkormányzatnak. (Fejlesztési támogatásra az a szabály, hogy csak a folyósításkor, és csak a még hátralévő nettó érték értékcsökkenésének arányában számolhatom el bevételként.) Mi a helyes megoldás ebben az esetben?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 11.

7. cikk / 56 Visszautalt támogatás könyvelése, kezelése (kiva)

Kérdés: Társaságunk a 2019. évben GINOP pályázat keretében K+F+I tevékenység támogatására a projekt összes költségének (110 M Ft) 55%-át, 60,5 M Ft-ot vissza nem térítendő támogatásként kapott. A projekt tárgya "Modern geodéziai műszereken alapuló felmérési és térképezési technológiák kifejlesztése", befejezési határideje 2021. 04. 15. Az elszámolható költségtípusok: projektmenedzsmenthez igénybe vett szolgáltatás, immateriális javak beszerzése, szakmai megvalósításhoz kapcsolódó személyi jellegű ráfordítások, szakmai megvalósításhoz kapcsolódó szolgáltatások, eszközbeszerzés költségei. A kft. kivaalany, a 2021. évben téves elszámolás miatt 835 E Ft-ot vissza kell utalnunk, mivel a kiva összegét nem számolhatjuk el a projekt költségei között. Atámogatással kapcsolatos elszámolások a 2019. és a 2020. években megtörténtek. Helyesen járok-e el, ha a visszafizetési kötelezettséget előírom T86 – K 478, átutalása T478 – K 384, 835 E Ft? Avisszafizetéssel kapcsolatban könyvelendő-e a T 483 – K 96, 835 E Ft? A tárgyi eszközök közé nyilvántartásba vettük a műszereket és a szoftvereket. A bérköltség és a szolgáltatások költségeit szerepeltetni kell-e az 1-es számlaosztályban? A kivabevallásban szerepeltetni kell-e a csekély összegű (de minimis) támogatás összegét? Ha igen, melyik bevallási lapon?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 23.

8. cikk / 56 Kiegészítő ár figyelembevétele az alapárnál

Kérdés: A társaság kifejlesztett egy nagy értékű szoftverrendszert. A szoftverfejlesztéssel kapcsolatos ráfordításait aktiválta. Ezt a rendszert oly módon értékesítette, hogy a szoftver ellenértékét egy – a fejlesztési költségeknél lényegesen alacsonyabb összegű – fix alapárban és 3 év alatt évenként elszámolandó kiegészítő árban határozták meg. A kiegészítő ár a szoftverrendszer hasznosításának a vevő által a következő 3 évben elért nyeresége 50%-ában került meghatározásra. A figyelési időszak alatt az eredményt görgetik. Így ha pl. az első év még veszteséges volt, akkor visszafizetési kötelezettsége nem keletkezik az eladónak, hiszen a következő év(ek) nyereségét csökkentik vele. Ha mindhárom év összességében veszteséges volt, akkor nem jár kiegészítő ár. A vevő a szoftverrendszer tulajdonjogát a szerződés aláírásakor, azaz most szerzi meg. Hogyan kell ezt számláznia az eladónak, hogyan kell könyvelnie? A szoftvert az immateriális javak között tartottuk nyilván. Így az eladáskor a könyv szerinti érték teljes összegét vezetnénk az egyéb ráfordítások közé, és a számlázott alapárat egyéb bevételként számolnánk el. Ez azonban az első évben jelentős veszteséget fog eredményezni, ugyanakkor a következő 3 évben – előzetes kalkuláció szerint – a szoftver értékének a többszöröse is megtérülhet a kiegészítő árban. A kiegészítő ár elszámolásakor az eredeti számlát kell-e helyesbíteni (megnövelni), vagy egy önálló számla lesz? A kiegészítő árat elszámolásakor a tárgyévi eredmény javára lehet elszámolni, vagy a szerződéskötéskori évet kell módosítani vele?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 14.

9. cikk / 56 Közösen beszerzett gép aktiválása, üzemeltetése

Kérdés: Három társaság közösen vásárolt egy munkagépet (közösen tudják előteremteni a saját erőt, a kapacitást is csak együtt tudják kihasználni), amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. A gépet, természetesen, csak az egyik társaság (legyen ez az "A" társaság) aktiválhatja, és számolhatja el annak a költségeit, de a másik két társaság ("B" és "C" társaság) is használja majd. Milyen könyvviteli megoldás lehetséges a leírtak elszámolásához? Alkalmazható-e ez esetben a közös üzemeltetésre vonatkozó előírás? Ha igen, milyen feltételekkel, hogyan lehet ezt dokumentálni?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.

10. cikk / 56 Műszaki vizsgáztatás igazgatási szolgáltatási díjának továbbhárítása

Kérdés: Egy kft. személygépkocsik műszaki vizsgáztatását végzi engedéllyel, szerződése van erre a hatósággal, ugyanakkor, akik odaviszik a gépkocsit, megrendelőt írnak alá. A hatóság számviteli bizonylatot állít ki a vizsgáztatást végző kft. felé, majd a kft. a megbízója felé továbbszámlázza a hatósági díjat a saját díjával együtt. A hatósági díj elszámolólap alapján minden hónapban mint egyéb ráfordítás könyvelésre kerül, mert ezt átutaljuk a hatósághoz. Ezen összeget levontuk az iparűzési adó alapjából, mivel ez a bevételben is szerepel. Elfogadható-e ez az elszámolás, mivel az iparűzési adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve a ráfordításként könyvelt összeggel, ugyanis az már benne van a bevételben?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 13.