Időbelileg el nem határolt támogatások

Kérdés:

Egy sportegyesület társaságiadó-támogatásának könyvelésével és elszámolásával kapcsolatban a következő kérdések merültek fel. A Számviteli Levelek 334. számában a 6808-as sorszámú kérdésre adott válaszban az szerepel, hogy az egyesület könyvelésében a pénzügyileg rendezett (megkapott) társaságiadó-támogatás költséggel nem ellentételezett részét időbelileg el kell határolni. Az egyesület 2022. évi költségszámláinak egy részét a 2019–2020. évi támogatás terhére számolta el. Az egyesület könyvelését a 2022. évben vettük át, a 2021. évi zárómérlegben a különböző támogatások költséggel nem ellentételezett részei időbelileg nem kerültek elhatárolásra. Jól értelmezzük a 6808-as kérdésre adott választ, miszerint ezeket a költségeket el kellett volna az egyesület könyvelésében időbelileg határolni? Mit tehetünk, ha az elhatárolást az előző könyvelési szolgáltató elmulasztotta? Jól értelmezzük-e, hogy a számviteli törvénynek való megfelelés érdekében a könyvekben támogatásonként kell bemutatni, hogy a bevételeket milyen kiadásokra fordították, és ami nem kerül felhasználásra, azt időbelileg el kell határolni? Így a NAV által kiutalt céges társaságiadó-támogatások esetében is elkülönítetten, a felajánlást tevő cégenként külön kell nyilvántartani az adott cégtől kapott támogatást és a támogatásra elszámolt költségeket?

Részlet a válaszából: […] ...költségek fedezetére kapott támogatásnál a támogatási szerződésben rögzíteni kell, hogy a támogatást– milyen, konkrétan körülírt tevékenység költségeinek a részbeni (a százalékarány megadásával), illetve teljes fedezetére adták (ha a tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Egyéni vállalkozó által alapított kft.

Kérdés: Kérem, részletesen ismertessék a 2019. júliustól hatályos, egyéni vállalkozó által alapított kft.-vel kapcsolatos számviteli, adózási, illeték- és egyéb szabályokat!
Részlet a válaszából: […] ...2009. évi CXV. törvény (Evectv.) 2019. július 10-től hatályos 19/C. §-ának (1) bekezdése szerint az egyéni vállalkozó vállalkozói tevékenysége folytatására az Evectv. szerinti feltételekkel korlátolt felelősségű társaságot alapíthat. A kft. alapításában az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Tárgyi eszköz értékesítése átalakulást követően

Kérdés: Adóköteles tevékenységet folytató "A" cég 2006-ban vásárolt ingatlant (építmény+telek), az akkori Áfa-tv. szerint az áfa levonásra került, az ingatlant tárgyi eszközként nyilvántartásba vették. 2009. 09. hónapban az egyik tulajdonos kiválással egyszemélyes kft.-t hozott létre, ez "B" cég. A kiválással az ingatlan "B" cégbe került. Az átalakulás áfamentesen történt. A kiválással létrejött cég tevékenysége: saját tulajdonú ingatlan adásvétele. "B" cég tulajdonosa értékesítette üzletrészét egy közösségen kívüli cégnek 2009-ben. "B" cég az ingatlant 2011. 07. hónapban értékesítette. Mivel megalakulásakor az Áfa-tv. 88. §-a szerinti adókötelessé tételt nem választotta, az értékesítésről a számlát áfamentesen állították ki. A tárgyi eszközökre vonatkozó különös áfaszabályok miatt keletkezik-e valamiféle áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy igen!A 2006. évben vásárolt és az adóköteles tevékenységéhezbeszerzett ingatlan (külön a telek és külön az építmény) előzetesenfelszámított áfáját "A" cég levonásba helyezhette. (Természetesen csak akkor,ha azt ténylegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 20.

Szomszédos piac, kapcsolt vállalkozás

Kérdés: A 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv. tv.) 4. §-ának (5) bekezdése szerint egy cégcsoport kapcsolódó vállalkozásnak minősül, amennyiben tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacokon folytatják. Az érintett piacot a tevékenységek TEÁOR-száma alapján kell-e meghatározni? A meghatározásnál csak a fő tevékenységi körre kell figyelni, vagy valamennyi tevékenységi körre, akkor is, ha annak árbevétele az összes bevétel 1-2%-a? A Kkv. tv. 19. §-ának 4. pontja határozza meg a szomszédos piacot: "Az adott terméknek vagy szolgáltatásnak az a piaca, amely a termék vagy szolgáltatás végső fogyasztóhoz való eljuttatására létrehozott termelési, értékesítési folyamatban vertikálisan az adott piacot megelőző vagy követő szinten helyezkedik el." Ezt hogyan kell értelmezni? Szomszédos piac-e az, ha a termelőeszközöket szerzi be a cég cégcsoporton belül, amelyek tárgyi eszközként vannak az adott vállalkozás tulajdonában? Helyes-e az értelmezés, amely szerint a kis- és középvállalkozási besoroláshoz azokat a kapcsolt vállalkozásokat kell a konszolidált beszámoló alapján minősíteni, amelyek azonos piacon vagy szomszédos piacon működnek? Amennyiben egymástól független piacon működnek, úgy nem kell azokat az összevont adatok alapján minősíteni, hanem csak a saját adataik alapján?
Részlet a válaszából: […] ...a szavazatok többségét egyedül birtokolja (birtokolják).Ebben az esetben kell vizsgálni, hogy milyen piaconfolytatják a tevékenységet. Ha ez fennáll, akkor tekintettel arra, hogy atevékenység a TEÁOR alapján határozható meg, az érintett piac is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 3.

Lekötött tartalék feloldása

Kérdés: Mikor kell az AVOP és EMVA forrású támogatások elnyerése esetén a már átutalt, így tőketartalékba helyezett támogatást a lekötött tartalékba átvezetni? Ha például a támogatási szerződés csak üzemeltetési kötelezettséget ír elő, lehet-e ilyen kötelezettség? Ez esetben a lekötött tartalékot az éves értékcsökkenési leírással arányosan lehet csökkenteni? Ha lehet, milyen leírási kulccsal kell az értékcsökkenési leírást számítani?
Részlet a válaszából: […] ...ellenőrzési funkciója van, vagynincs is beszámoltatás, akkor – feltételezhetően – csak az ötödik év végévelértékelik a társaság tevékenységét, és kedvező tapasztalat alapján csak ekkortekintenek el véglegesen a támogatás visszafizetésétől. Ennek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 27.

Könyvelés a vagyonkezelőnél

Kérdés: Hogyan történik a vagyonkezelőnél a vagyonkezelési szerződés alapján kezelésbe vett, a kincstári vagyon részét képező tárgyi eszközök főkönyvi könyvelése, analitikus nyilvántartása, értékcsökkenése, üzembe helyezés utáni felújításának elszámolása? A Kincstár részére történő adatszolgáltatásnak mi a tartalma?
Részlet a válaszából: […] ...a vagyon kezelésbe vétele. A Korm. rendelet 20. §-ának (2) bekezdésealapján a kincstári vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységből, akincstári vagyoni eszközök hasznosításából– származó bevételeit, illetve– költségeit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.

Mezőgazdasági támogatás az egyéni vállalkozónál

Kérdés: Pénztárkönyvet vezető mezőgazdasági vállalkozó vagyok, 2004-től egyes támogatásokat nem eredményt képező bevételként kell elszámolnom. Igaz-e az, hogy a támogatás megkapásával egy időben a költségeimet ugyanekkora összeggel csökkentenem kell, vagyis sztornóznom kell ugyanekkora összeggel a tevékenységem érdekében felmerült költségeket?
Részlet a válaszából: […] ...amagánszemély. Mindkét esetben – a támogatás pénzügyi rendezésétől függetlenül -a támogatásnak az a része minősül az adóévben a tevékenységgel összefüggőenmegszerzett adóköteles bevételnek, amely egyenlő a támogatás felhasználásávalteljesített kiadás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Szakképzés eszközbeszerzésének támogatása

Kérdés: Szakképzéssel foglalkozó kft. évenként a szakképzés célját szolgáló tárgyi eszközök beszerzésére állami normatív támogatást kap. A támogatás elszámolását az Szt. 44. §-a (2) bekezdésében, illetve 45. §-a (1) bekezdésének a) pontjában előírtak szerint végzik. A szakmai folyóiratban azt olvasták, hogy a szakképzési alapból kapott támogatást tőketartalékként kell elszámolni. A kft. gyakorlata megfelel ennek? Mi a helyes elszámolás?
Részlet a válaszából: […] ...támogatást (T384 – K9673) viszont csak akkor lehet az Szt. 44. §-ának (2) bekezdése alapjánidőbelileg elhatárolni, ha a támogatott tevékenység költségei még nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.

Üzembe helyezett épület felújítása

Kérdés: Társaságunk meghatározó jelentőségű ingatlant helyezett üzembe 2000 decemberében. A bekerülési érték után 2 százalékos leírási kulcsú értékcsökkenést számolt el maradványérték megállapítása nélkül. 2001-ben további felújítások történtek, illetve ráaktiváltuk a kiszabott illetéket is. Társaságunk a felújítás következtében megváltoztatta az értékcsökkenés leírási módját oly módon, hogy az ingatlannak a felújítással növelt eredeti értékére maradványértéket állapított meg. A leírt gyakorlat megfelel-e hatályos Szt.-nek?
Részlet a válaszából: […] ...a rendeltetésszerű működés műszaki, technikai, illetve jogi, hatósági feltételei, továbbá az adott eszközt (épületet) a vállalkozási tevékenységhez, a működéshez ténylegesen használni is fogják.Az Szt. 52. §-a (2) bekezdésének előírása szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.