Törzstőkén felüli vagyon alapításkor

Kérdés: Az új Gt. ad arra lehetőséget, hogy a teljes törzstőke apport legyen. Hogyan kezelhető a számvitelben, ha az apportálandó eszköz értéke például 7 millió forint, az alapítók viszont csak 3 millió forintos jegyzett tőkéjű céget szeretnének? Hol a 4 millió másik lába a könyvekben? Mi szerepeljen a cégbíróságnak benyújtandó apportlistán?
Részlet a válaszából: […] ...értéke (az üzletrész névértéke) közötti különbözetet] a Gt.általános előírásaiból következően a számviteli szabályozás az alaptőkén,törzstőkén felüli vagyonnak tekinti, és annak összegét a tőketartalékba kellhelyezni.Az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 14.

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] ...a kft. az üzletrészek legfeljebb egyharmadát – a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatával – a törzstőkén felüli vagyonából szerezheti meg.A Gt. 189. §-ának (3) bekezdése alapján tilos a visszaváltható részvényekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Tőketartalék emelése

Kérdés: Mikor és mi alapján történik a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódó tőketartalék-növelés könyvelése, mivel csak a jegyzett tőkét jegyzik a cégbíróságon?
Részlet a válaszából: […] ...az eszközök átadásakor: T 881 – K 11-16, 17-18, 21-22, 26-28, 37.c) A gazdasági társaság jegyzett tőkéje emelésekor a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként (a tőketartalékba helyezendő összegként) a befizetett (átutalt) összeg elszámolása: T 366 – K 384;...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 8.