Tőkeleszállítás vagy tőkekivonás

Kérdés: Társaságunk termelési tevékenységéhez szükségtelen mértékű saját tőkével rendelkezik, mivel a magánszemély tulajdonosok az osztalékot évek óta nem vették ki. A társaság versenyképessége megtartásához jelentős fejlesztésbe kezdett. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet a jegyzett tőke emelésével biztosították. A partnerek piaci magatartása miatt kétségessé vált a beruházás gazdaságos megtérülése. Ennek nyilvánvalóvá válásakor a tulajdonosok a tőke leszállításáról döntöttek, tőkekivonással. Ekkor szembesültek azzal a számviteli előírással, hogy tőkekivonáskor nemcsak a jegyzett tőkét kell csökkenteni, de a rá jutó összegben az eredménytartalékot is. Ezért ezt a megoldást elvetették. Olyan javaslat született, hogy az átalakulás módszerével csökkentsék a saját tőkét, vagy úgy, hogy a kiválással létrejövő társaságba csak jegyzett tőkét visznek ki, vagy úgy, hogy a társaság egy működő részlegét a hozzákapcsolódó eszközökkel, kötelezettségekkel és saját tőkével. A magánszemély tulajdonosok számára melyik módszer a kedvezőbb?
Részlet a válaszából: […] ...történő leszállításakor a tagokat megillető összegmegállapítása során számításba kell venni – a törzstőke arányában – atörzstőkén felüli vagyon összegét is.A Gt. hivatkozott előírását erősíti meg a számviteli törvény36. §-a (2) bekezdésének c) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 22.

Üzletrész-visszavásárlás, -bevonás adója

Kérdés: A kft. 2004 májusában a 10 000 ezer forint jegyzett tőkéből 3000 ezer forint értékű üzletrészt visszavásárolt a törzstőkén felüli vagyonából. A vételárat 3 év alatt fizeti ki a kft., és arra szerződés szerint kamatot fizet. A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül-e a kamat? A kft. a visszavásárolt üzletrészt a törzstőke-leszállítás szabályai szerint bevonja, majd eredménytartalékából a jegyzett tőkét ismét felemeli. Terheli-e az üzletrész bevonása miatt valamilyen adó a társaságot, a belföldi magánszemély tagokat, a belga illetőségű társaságot, a belga illetőségű magánszemélyt?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 144. §-ának (4) bekezdése szerint a kft. az üzletrészt- a tagsági viszony megszűnése, illetve a tag kizárása esetén az árveréseredménytelenségének esetét kivéve – csak akkor vonhatja be, ha a társaságiszerződés az üzletrész bevonását kifejezetten megengedi, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.

Üzletrész eladási ára

Kérdés: Három magánszemély 2001-ben 3,1 millió Ft törzstőkével kft.-t alapított. 14 millió Ft hitel igénybevételével 21 millió Ft-ért üzlethelyiséget vásároltak. 2003-ban az egyik tulajdonos eladja a részét 3,5 millió Ft-ért egy másik tulajdonosnak. Az eladási ár reális-e, ha: 2001-ben 002-ben befektetett eszközök 22 800 E Ft 24 100 E Ft forgó- eszközök 5900 E Ft 7300 E Ft aktív időbeli elhatárolás - 100 E Ft saját tőke 1500 E Ft -600 E Ft kötelezett- ségek 27 200 E Ft 32 100 E Ft (A veszteség a hitel kamataiból adódott.)
Részlet a válaszából: […] ...árat, akkor az ármeghatározás irreális, hiszen a saját tőke negatív. Sőt, a Gt. vonatkozó előírása alapján a tulajdonosokat a jegyzett tőkénél alacsonyabb saját tőke miatt 3,7 millió Ft pótbefizetési kötelezettség terheli.A kérdésben az eszközök értéke ismert, az is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.

Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél

Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
Részlet a válaszából: […] ...részesedések könyv szerinti értéke, illetve a nyilvántartás módja függvényében. A válaszban néhány sajátos esetre utalunk.A jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő tőkeemeléskor a befektető úgy jut részesedéshez, hogy azért a tőkeemeléskor nem fizet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.