Betéti társaságból kilépő kültag járandósága

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető betéti társaság kültagja bejelentette, hogy kilép a társaságból. Kéri az ügyvezetőt, hogy a társaság rendelkezésére bocsátott vagyoni betétjét, a társasági vagyon növekedésének rá jutó hányadát adja ki. A kiadásra kerülő vagyon értékét hogyan kell meghatározni? Hogyan kell bizonylatolni, tételesen könyvelni? Személyi jövedelemadó szempontjából hogyan kell minősíteni a kiadásra kerülő vagyont? Osztalék, osztalékelőleg vagy valami más?
Részlet a válaszából: […] ...a vagyoni betétjével azonos összeg;– a tőketartalékból, az eredménytartalékból az Szt. 36., illetve 37. §-a alapján a jegyzett tőkének a kilépő tag vagyoni betétjével arányos része adható ki;– a lekötött tartalék nem jogszabályi előírás alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.

Öröklés a gazdasági társaságban

Kérdés: 2016-ban örököltem üzletrészt a kft.-ben. A jövőben nem kívánok a kft. tevékenységében részt venni. Szeretném, ha a kft. kifizetné részemre az örökséget. Hogyan kell helyesen meghatározni az örökség összegét? Az örökséget (az üzletrészt) hogyan lehet hasznosítani? Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség kapcsolódik ehhez? Az örökséggel kapcsolatosan a társaságnak milyen feladatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...vagyoni érték egyrészt az üzletrész, a vagyoni betét névértéke, továbbá a megszűnés időpontjában a jegyzett tőkét meghaladó saját tőkének az üzletrész névértékére jutó része. Ehhez célszerű az elhalálozás napjával az Szt. 21. §-a szerint közbenső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Jegyzett tőke emelése az eredménytartalékból

Kérdés: A gazdasági társaság a jegyzett tőke emelését az eredménytartalék terhére kívánja megvalósítani. Milyen fizetési kötelezettség terheli ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a kérdés szerinti gazdasági társaság kft.A Gt. 158. §-ának (1) bekezdése alapján a taggyűlés a törzstőkét a társaság törzstőkén felüli vagyonával vagy annak egy részével felemelheti, ha az Szt. szerinti, az előző üzleti évre vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.

Megszűnt kata-adóalany teendői

Kérdés: Mi a teendője annak a kata-adóalanynak, akinek a NAV határozattal szüntette meg a kata-adóalanyiságát visszamenőleg (októberben március 31-ével)? Milyen adóbevallásokat kell pótolni milyen határidővel?
Részlet a válaszából: […] ...kimutatott – értékelési tartalékkal csökkentett – saját tőke a magánszemély(ek) adózott vagyonából a vállalkozásba befektetett tőkének minősül. Ebből következően– a nyitó mérleg szerinti saját tőkének= az értékelési tartalékkal (ha a nyitó mérlegben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.

Egyszemélyessé alakuló kft.

Kérdés: A kft. egyik tagja magánszemély, a másik tagja kft. A kft. törzstőkéjéből a magánszemélyre jutó rész 1960 E Ft, a kft.-re jutó rész 2040 E Ft, a kft. saját tőkéje 14 400 E Ft. A kft. egyszemélyessé válik, tagja a magánszemély marad, aki 300 E Ft-ért megveszi a kilépő tag részesedését, egyúttal a kft. törzstőkéjét 500 E Ft-ra kívánják leszállítani. A kilépő tag nem tart igényt az eredménytartalék rá eső részére sem. (Erről feltétlenül nyilatkoznia kell?) Hogyan kell mindezeket könyvelni? Az egyszemélyes kft.-nek keletkezik-e bármilyen adófizetési kötelezettsége, illetve a kft.-ben maradó magánszemélyt milyen adó- és járulékkötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, ráfordítás akkor, amikor a kft. saját tőkéje 3,6-szorosa a jegyzett tőkének, és az üzletrész – sajáttőke-arányos – értéke több mint hétmillió forint.Ha a tőkeleszállítás ezt követően történik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.

Tőkeleszállítás veszteség miatt

Kérdés: A kft. új tagjai saját leadózott jövedelmükből 2004. évben jegyzett tőkét emeltek. A kft. saját tőkéje 2010-ben negatív volt (jegyzett tőke 20 M Ft, eredménytartalék -22 M Ft, lekötött tartalék 5 M Ft). A kft. tagjai a jegyzett tőkét 3 M Ft-ra szeretnék csökkenteni. Az Szt., illetve a cégtörvény szerint ha a kft. csökkenti a jegyzett tőkét, akkor vele együtt az eredménytartalékot is csökkenteni kell (ami osztalékfizetést eredményez a tagoknak). A fentiek miatt a kft. tagjainak milyen szja- és ehofizetési kötelezettségei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...(2)bekezdése alapján a tagokat megillető összeg megállapítása során számításbakell venni – a törzstőke arányában – a törzstőkén felüli vagyon összegét (azaza tőketartalékot, az eredménytartalékot) is. Ez esetben a magánszemélytulajdonosnál az Szja-tv. 68...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 4.

Tőkeleszállítás eszközök átadásával

Kérdés: A kkt. jegyzett tőkéje 2 010 000 Ft, amelyet alapításkor a két tag egyenlő összegben, adózott jövedelméből finanszírozott. Van-e arra lehetőség, hogy a tagok – a tőke leszállítása után – eszköz (autó) értékével vegyék ki "pénzüket"? Milyen teendői vannak a társaságnak? Milyen könyvelési tételekkel történik az elszámolás?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 72. §-a (4) bekezdésének d) pontja alapján azértékesítés árbevételeként kell elszámolni a gazdasági társaságnál a jegyzetttőkének tőkekivonással történő leszállításakor a bevont részvények,üzletrészek, vagyoni betétek ellenében átadott vásárolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 21.

Tőkeleszállítás vagy tőkekivonás

Kérdés: Társaságunk termelési tevékenységéhez szükségtelen mértékű saját tőkével rendelkezik, mivel a magánszemély tulajdonosok az osztalékot évek óta nem vették ki. A társaság versenyképessége megtartásához jelentős fejlesztésbe kezdett. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet a jegyzett tőke emelésével biztosították. A partnerek piaci magatartása miatt kétségessé vált a beruházás gazdaságos megtérülése. Ennek nyilvánvalóvá válásakor a tulajdonosok a tőke leszállításáról döntöttek, tőkekivonással. Ekkor szembesültek azzal a számviteli előírással, hogy tőkekivonáskor nemcsak a jegyzett tőkét kell csökkenteni, de a rá jutó összegben az eredménytartalékot is. Ezért ezt a megoldást elvetették. Olyan javaslat született, hogy az átalakulás módszerével csökkentsék a saját tőkét, vagy úgy, hogy a kiválással létrejövő társaságba csak jegyzett tőkét visznek ki, vagy úgy, hogy a társaság egy működő részlegét a hozzákapcsolódó eszközökkel, kötelezettségekkel és saját tőkével. A magánszemély tulajdonosok számára melyik módszer a kedvezőbb?
Részlet a válaszából: […] ...történő leszállításakor a tagokat megillető összegmegállapítása során számításba kell venni – a törzstőke arányában – atörzstőkén felüli vagyon összegét is.A Gt. hivatkozott előírását erősíti meg a számviteli törvény36. §-a (2) bekezdésének c) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 22.

Tőkeemelés után az üzletrészek visszavásárlása

Kérdés: Társaságunk a szabad eredmény- és tőketartalék terhére jegyzett tőkét emelt 2008-ban. A kft. tulajdonosai magánszemélyek, akik a tőkeemeléskor nem adóznak, mivel az így megszerzett vagyoni érték nem minősül bevételnek. A tőkeemelés után a felajánlott kft.-üzletrészeket a társaság 75 százalékon visszavásárolja. A magánszemélyek milyen összeg után adóznak? És milyen fizetési kötelezettség keletkezik, ha az alapításkori és a tőkeemelés kapcsán kapott üzletrészt is értékesítik? Ha a magánszemélyek üzletrészüknek csak egy részét értékesítik, akkor van-e kötelező sorrend?
Részlet a válaszából: […] ...szerez meg, eredeti üzletrésze az átvett üzletrésszel megnövekszik.A Gt. 158. §-a szerint a törzstőkét a társaság a törzstőkénfelüli vagyonával vagy annak egy részével felemelheti, ha a Gt.-ben, azSzt.-ben előírt feltételek teljesülése azt lehetővé teszi....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 9.

Törzstőkeleszállítása tőkekivonással

Kérdés: Törzstőke-leszállítás esetén a kft.-ben a leszállított összeg kivonása mellett döntött a társaság. A társaság rendelkezik eredménytartalékkal is, de a tulajdonosok úgy döntöttek, hogy csak a jegyzett tőke összegét kérik kifizetni, nem tartanak igényt a felhalmozott vagyon kiadására, hiszen az a működőképességet kedvezőtlenül érintené. Hozható-e ilyen döntés? Mert a Gt. úgy szabályoz, hogy a felhalmozott vagyont is ki kell adni. Ha a döntés szabályos, hogyan kell azt helyesen könyvelni? Van-e a döntésnek adófizetési következménye a magánszemélyek esetében?
Részlet a válaszából: […] ...történő leszállításakor a tagokat megillető összeg megállapításasorán számításba kell venni – a törzstőke arányában – a törzstőkén felülivagyon összegét is. A "számításba kell venni" törvényi előírást nem lehetmásként értelmezni, csak úgy, hogy kötelező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.
1
2