9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása
Kérdés: A kérdés a 2021. 09. 09-i 8638., illetve 8640. számú kérdéshez kapcsolódik. Társaságunk kft., 3 millió Ft törzstőkével. Az egyik tulajdonostól a társaság 2020-ban megvásárolta a tőketartalék terhére a 40%-os üzletrészét 12 millió Ft-ért, majd 2021-ben a bent maradt két tulajdonos részére a megvásárolt üzletrész, tulajdoni arányuk alapján, térítés nélkül átadásra került. A társaság kisvállalatiadó-alany. Kell-e 2021-ben a kisvállalati adó alapját növelni a saját tőke csökkenése miatt? [Katv. 20. § (4) bek. a) pont.]
2. cikk / 9 Örökölt üzletrész megvásárlása, bevonása
Kérdés: Cégünk 2021-től a kiva hatálya alá tartozik. Magánszemély tulajdonostól egyenes ágon örökölt üzletrészét a cég megvásárolja, majd bevonja. (Névérték 3 M Ft, piaci érték hagyatéki leltár szerint 200 M Ft, visszavásárlási érték 70 M Ft.) A visszavásárlás-bevonás következtében növekszik a cég kivaalapja? [Kiva-tv. 20. § (3) bekezdés a) pontja]. A visszavásárlás-bevonás következtében a magánszemély tulajdonosoknak keletkezik adó- és járuléktöbblet-kötelezettsége? A visszavásárlás-bevonás következtében az üzletrész megszűnik, már nem lehet újra értékesíteni? Ha a visszavásárlást nem követi bevonás/elidegenítés/térítésmentes átadás, ez az állapot 25 évig is fenntartható, ha a társasági szerződésben ezt rögzítjük, ez az állapot jelent-e bármilyen előnyt a bevonáshoz képest adózási szempontból a cégnek? Amennyiben a visszavásárlást követően a cég magánszemélynek elidegeníti a visszavásárolt üzletrészt, keletkezik-e többletköltsége (adó), ha az üzletrész eladási értéke megegyezik a szerzési értékkel?
3. cikk / 9 Üzletrész visszavásárlása, térítés nélküli átadása, tőkeemelés
Kérdés: A kft. 600 E Ft jegyzett tőkével rendelkezik, a tagok száma 3 fő, a jegyzett tőkén belüli arányok egységesen 200-200-200 E Ft. A társaság egyik tagja kiválik, és eladja az üzletrészét 6530 E Ft-ért, a két régi tag térítésmentesen megkapja. Egyúttal felemelik a jegyzett tőkét az eredménytartalék terhére, 3000 E Ft-ra. Az eredménytartalék összege 40 000 E Ft. A leírt gazdasági eseményeket hogyan kell könyvelni? Milyen adóvonzatok keletkeznek? A 6530 E Ft fizethető-e az eredménytartalékból?
4. cikk / 9 Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása
Kérdés: A kft. jegyzett tőkéje 3 millió Ft, a saját tőkéje 97,5 millió Ft. A tulajdonos 3 társaság, tulajdoni részarányuk 30-30-40%. A 40%-os, 1,2 millió Ft névértékű üzletrészt a társaság piaci áron, 39 millió Ft-ért visszavásárolta. Milyen társaságiadó-vonzata lenne, ha a társaság a visszavásárolt 40%-os üzletrészt 20-20%-os arányban a tulajdonosok részére térítésmentesen átadná? Esetleg kedvezőbb lenne, ha a visszavásárolt üzletrészt bevonnák, majd a jegyzett tőkét az eredménytartalék terhére megemelnék?
5. cikk / 9 Jegyzett tőke leszállítása a zrt.-nél
Kérdés: A zrt. milyen módon tudja a jegyzett tőkét leszállítani? Annak milyen adóvonzata van? A zrt. tagjai társaságok, az elmúlt években nyereséges volt, pozitív eredménytartaléka és tőketartaléka van. Szóba jöhet a tőkekivonással és a tőkekivonás nélküli verzió is. A jegyzett tőke 150 millió forint, 50 millió forintra kívánják leszállítani.
6. cikk / 9 Veszteség kezelése átalakulásnál
Kérdés: A zrt.-ből kiválik 4 kft. A közgyűlés elfogadta a vagyonmérleg-tervezetet, amely tartalmazza azt, hogy a kiváló részvényesek mely eszközállományt viszik ki, illetve mekkora összegű hitelállományt vállalnak hozzá. A tervezetben 40 millió Ft veszteség van beállítva a kért átutalási időpontig. Az átalakulási tervben nincs szó arról, hogyan osztoznak a veszteségen, a kivitt ingatlan és hitel összegét milyen formában módosítja az időszak eredménye. Voltak olyan részvényesek, akik sem a zrt.-ben, sem a kiváló kft.-kben nem akartak tagok lenni. A határozatban elfogadták, hogy őket névértéken fizetik ki. A végleges vagyonmérlegben kimutatott egy részvényre jutó érték kevesebb lesz, mint a tervezetben volt. Az elszámolást kérők, illetve kiválók kötelesek elfogadni a végleges vagyonmérleg értékei alapján, hogy kevesebb összeg kerül kifizetésre, hogy az adott ingatlanhoz több hitelt kell átvállalniuk? Megegyezés alapján mehet-e a tényleges eszköz és kötelezettség kivitel a terv számai alapján, vagy kötelező a kiválóknak tudomásul venni azt, hogy a végleges adatok alapján a megállapodás szerinti eszközhöz nagyobb kötelezettséget kell kivinniük?
7. cikk / 9 Visszavásárolt részvények tartása
Kérdés: Kérdésem a visszavásárolt részvényekkel kapcsolatban: van-e még korlát rá, hogy bizonyos időn belül "csinálni kell" velük valamit? A visszavásárolt saját üzletrészre vonatkozóan találtam a Gt.-ben erre előírást, de a saját részvényre nem.
8. cikk / 9 Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása vagy bevonása
Kérdés: A kft. tagjai természetes személyek. Az egyik tag a társaságból kivált, a társaság az üzletrészt visszavásárolta, jóval a névérték felett, de kevesebbért, mint a tagra jutó sajáttőke-rész, mert várhatóan a társaság veszteséges lesz. A kilépő tag ezt tudomásul vette, az üzletrész a visszavásárlási áron a társaság tulajdonába került. A társaság a saját üzletrészt térítés nélkül kívánja a meglévő tulajdonosoknak átadni. Az átadáskor keletkezik-e adó- és járulékfizetési kötelezettség? A Számviteli Levelekben a 2986. kérdésre adott választ ismerem. A személyi jövedelemadó megállapításánál a piaci érték meghatározásakor hogyan és milyen módon lehet figyelembe venni a várható veszteséget?
9. cikk / 9 A számviteli törvény változásai 2004-től
Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?